A rafinált krími népszavazás kérdése: igen vagy igen?

Ha csak egy pillantást vet a március 16-ra tervezett krími népszavazás szavazólapjára, még úgy is tűnhet, hogy a szavazók lehetőségek széles tárházából választhatnak. De a helyzet olyan, mint a Haggyállógva Vászka című film elején a szovjet vegyesboltban, ahol az egyféle konzerveket olyan ügyesen helyezték el, hogy az már-már választéknak tűnt.

krimiszavazas

Valójában a fenti képen látható szavazólapon mindössze két kérdés szerepel három nyelven, oroszul, ukránul és tatárul:

  • Támogatja-e, hogy a Krím az Orosz Szövetségi Köztársasághoz csatlakozzon?
  • Támogatja-e, hogy visszaállítsák az 1992-es krími alkotmányt és a Krím státusát Ukrajnában?

Az 1992-es krími alkotmány független államként határozta meg a Krímet, vagyis a második kérdés valójában arról szól, hogy a Krím előbb független legyen-e, és csak utána csatlakozzon Oroszországhoz. Olyan kérdés nincs, hogy Ukrajna része maradjon-e a terület.*

*Pontosítás 15:56: kicsit leegyszerűsítve fogalmaztam, a félreértések elkerülése végett bővebb kifejtés következik:

Volodomir Javorkij, a harkivi Human Rights Group tagja szerint valójában így aközött lehet választani, hogy a Krím azonnal csatlakozzon-e Oroszországhoz, vagy előbb független legyen, és aztán csatlakozzon.

Az 1992-es krími alkotmány egészen sajátos jogi dokumentum. 1992. május 5-én, Krím függetlenségének kikiáltásakor fogadták el - a függetlenséget egy augusztusi népszavazásnak kellett volna megerősítenie, ám ez elmaradt. Másnap, május 6-án az alkotmányt kiegészítették egy passzussal, ami Krímet Ukrajna részeként határozza meg ugyan, de nem ismeri el az ukrán állam fennhatóságát. A szöveg alapján a két ország viszonyát külön szerződésnek kell rendeznie - vagyis lényegében továbbra is független országként határozta meg a félszigetet.

Igen vagy igen?

A két kérdésre csak igennel lehet válaszolni. És mert a népszavazás a részvételtől függetlenül érvényes és eredményes lesz, így valójában már el is dőlt, mire fog szavazni a nép:

a csatlakozásra Oroszországhoz.

A krími népszavazást amúgy a helyi parlament írta ki, amiben február 27-én ragadta magához a hatalmat egy amúgy apró párt orosz állampolgárságú vezetője, aki nem hajlandó legitimnek elismerni az új kijevi kormányt. Ami cserébe a népszavazási kezdeményezést tartja illegitimnek.

A szakadár krími kormány vasárnap közölte, hogy még tárgyalni sem hajlandó semmiről a szerintük puccsista kijevi vezetéssel.

"A jelenlegi vezetés abszolút törvénytelen, fegyverrel került hatalomra" - mondta Vlagyimir Konsztantyinov, a krími parlament elnöke. Ha valaki netán nem követte eddig az eseményeket, Krímet éppen magukat helyi "önvédelmi alakulatoknak" nevező, de a legújabb orosz egyenruhát és fegyverzetet viselő, még a brit külügyminiszter, William Hague szerint is nyilvánvalóan orosz csapatok tartják megszállva.

A parlament amúgy, aminek Konsztantyinov az elnöke, már csütörtökön határozatot fogadott el arról, hogy elszakadnak Ukrajnától, és Oroszországhoz csatlakoznak. (Via The Kyiv Post), Ria Novosztyi)