A rafinált krími népszavazás kérdése: igen vagy igen?

Ha csak egy pillantást vet a március 16-ra tervezett krími népszavazás szavazólapjára, még úgy is tűnhet, hogy a szavazók lehetőségek széles tárházából választhatnak. De a helyzet olyan, mint a Haggyállógva Vászka című film elején a szovjet vegyesboltban, ahol az egyféle konzerveket olyan ügyesen helyezték el, hogy az már-már választéknak tűnt.

krimiszavazas

Valójában a fenti képen látható szavazólapon mindössze két kérdés szerepel három nyelven, oroszul, ukránul és tatárul:

  • Támogatja-e, hogy a Krím az Orosz Szövetségi Köztársasághoz csatlakozzon?
  • Támogatja-e, hogy visszaállítsák az 1992-es krími alkotmányt és a Krím státusát Ukrajnában?

Az 1992-es krími alkotmány független államként határozta meg a Krímet, vagyis a második kérdés valójában arról szól, hogy a Krím előbb független legyen-e, és csak utána csatlakozzon Oroszországhoz. Olyan kérdés nincs, hogy Ukrajna része maradjon-e a terület.*

*Pontosítás 15:56: kicsit leegyszerűsítve fogalmaztam, a félreértések elkerülése végett bővebb kifejtés következik:

Volodomir Javorkij, a harkivi Human Rights Group tagja szerint valójában így aközött lehet választani, hogy a Krím azonnal csatlakozzon-e Oroszországhoz, vagy előbb független legyen, és aztán csatlakozzon.

Az 1992-es krími alkotmány egészen sajátos jogi dokumentum. 1992. május 5-én, Krím függetlenségének kikiáltásakor fogadták el - a függetlenséget egy augusztusi népszavazásnak kellett volna megerősítenie, ám ez elmaradt. Másnap, május 6-án az alkotmányt kiegészítették egy passzussal, ami Krímet Ukrajna részeként határozza meg ugyan, de nem ismeri el az ukrán állam fennhatóságát. A szöveg alapján a két ország viszonyát külön szerződésnek kell rendeznie - vagyis lényegében továbbra is független országként határozta meg a félszigetet.

Igen vagy igen?

A két kérdésre csak igennel lehet válaszolni. És mert a népszavazás a részvételtől függetlenül érvényes és eredményes lesz, így valójában már el is dőlt, mire fog szavazni a nép:

a csatlakozásra Oroszországhoz.

A krími népszavazást amúgy a helyi parlament írta ki, amiben február 27-én ragadta magához a hatalmat egy amúgy apró párt orosz állampolgárságú vezetője, aki nem hajlandó legitimnek elismerni az új kijevi kormányt. Ami cserébe a népszavazási kezdeményezést tartja illegitimnek.

A szakadár krími kormány vasárnap közölte, hogy még tárgyalni sem hajlandó semmiről a szerintük puccsista kijevi vezetéssel.

"A jelenlegi vezetés abszolút törvénytelen, fegyverrel került hatalomra" - mondta Vlagyimir Konsztantyinov, a krími parlament elnöke. Ha valaki netán nem követte eddig az eseményeket, Krímet éppen magukat helyi "önvédelmi alakulatoknak" nevező, de a legújabb orosz egyenruhát és fegyverzetet viselő, még a brit külügyminiszter, William Hague szerint is nyilvánvalóan orosz csapatok tartják megszállva.

A parlament amúgy, aminek Konsztantyinov az elnöke, már csütörtökön határozatot fogadott el arról, hogy elszakadnak Ukrajnától, és Oroszországhoz csatlakoznak. (Via The Kyiv Post), Ria Novosztyi)

Koronavírus Hírek, háttér
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.