• Amerikában egészségügyi célból 20 államban legális a marihuána. Kaliforniában például 18 éve.
• Január óta Coloradóban már kikapcsolódásként is be lehet tépni, nem kell hozzá betegnek lenni.
• Az állam ebből 785 millió forintnyi adóbevételt csinál havonta.
• És eléggé felpörgött a helyi gazdaság is.

Havi 3,5 millió dollár (785 millió forint) adó folyt be Coloradóban marihuána eladása után csak januárban.

A pénz egy részét már a legalizálás előtt elosztották.

Idén az első 40 millió dollár (8,9 milliárd forint) az állami oktatási rendszert gazdagítja, ebből a pénzből például iskolákat építenek. Olyan programot is támogatnak belőle, ami kifejezetten a gyerekeket igyekszik távol tartani a füvezéstől. A fennmaradó pénzt valószínűleg a rendőrség kapja.

2014-15-ben 98-134 millió dollár (21-30 milliárd forint) adóbevétellel számolnak.

A marihuánát nem meglepő módon nagyon sok adó terheli.

Van rajta 15 százalék jövedéki adó, 10 százalék kereskedelmi adó és 2,9 százalék forgalmi adó

Az első hónapban a receptre felírt füvet nem számítva 14 millió dollár (3,1 milliárd forint) értékben adtak el a drogból Coloradóban. Ez grammonként 20 dolláros (4500 forintos) árral számolva azt jelenti, hogy egy hónap alatt 700 kilót füstöltek el az 5 millió lakosú államban.

A legalizálás nem csak az adóbevételeknek adott lökést.

"Olyan ez, mint az aranyláz volt. Akkor kellett lapát, meg csákány, meg szita. A marihuána árusításhoz meg termesztéshez kell a füvön kívül zacskó, pénztárgép, eladó, annak munkaruha, biztosítás, stb."

Ezt Ean Seeb, a Denver Relief nevű tanácsadó és termesztéssel foglalkozó cég főnöke mondta.

Az államban a következő gazdasági területek pörögtek fel a legalizálás óta.

• Az ingatlanpiac -> kell a hely termeszteni, és az üzlethelyiség árulni a füvet.
• A csomagolóipar  -> kellenek a zacskók, dobozok, üvegek a tároláshoz és a porciózáshoz.
• A pénzügyi szektor  -> kellenek a könyvelők és más szakemberek az új cégeknek.
• A biztonsági cégek  -> az üzleteknek, ahol sok a drog és sok a készpénz, szükségük van a védelemre.
• A kiskereskedelmet segítő rendszerek piaca -> kellenek a pénztárgépek, készletnyilvántartások, vonalkódolvasók, stb.
• Az ipari lámpa, öntöző és szellőztető rendszerek piaca  -> ezekre a termesztéshez van szükség.
• A munkaerőpiac  -> rengeteg új munkahelyet teremt a legalizálás.
• A turizmus -> elég sokan utaznak mostanában az államba, hogy legálisan betéphessenek.

Február végéig több, mint 6500 ember kezdett dolgozni közvetlenül a marihuána termesztéssel és árusítással foglalkozó cégeknek.

Nagyon fellendült a különböző gyanták és az ehető termékek előállításával foglalkozó cégek forgalma is. A Motherboard egyszerűen a fű Szilícium-völgyének nevezte az államot a legalizálásról szóló 43 perces dokumentumfilmjében.

Vannak váratlan hatások is. Az elmúlt évben például 30 százékkal emelkedett a coloradói egyetemekre és főiskolákra jelentkező diákok aránya a korábbi évekhez képest. A iskolák szerint persze ennek semmi köze a legalizáláshoz.

A marihuána most is órási üzlet. Óvatos becslések szerint évente 20 milliárd dollár (4,4 ezer milliárd forint) értékű füvet adnak el Amerikában. Ebből csak 1,5 milliárd dollárnyi (337 milliárd forint) a legális eladás, eddig ugye főleg az egészségügyi vonalról folyt be a pénz.

Colorado után áprilistól Washington államban is legális lesz a fű, és más államok is a legalizációt fontolgatják. Elég befolyásos emberek is támogatják a dolgot. A legális piac idén várhatóan 64 százalékkal nő.

Ezért is beszélnek a Wall Street környékén arról, hogy most lehet óriási pénzeket keresni a füves, és a marihuána iparhoz kapcsolódó cégekkel és értékpapírokkal.

Nem rég mutatták be az első marihuánát kínáló tévéreklámot.

A hihetetlen gazdasági növekedés, és a mesés adóbevételek mellett két negatív hatás már most is látszik.

Az első egyértelműen a legalizálással van összefüggésben: a boltokat rendszeresen kirabolják.

2009-ben (amikor receptre már árultak füvet) a boltok 17 százalékát érte támadás, ez ma már közel 50 százalék. Tavaly 325 boltból 317 betörést és 7 rablást jelentettek. Eleinte problémát jelentett, hogy egyes bankok nem voltak hajlandóak számlát nyitni a marihuánával kereskedő cégeknek, mert attól féltek, hogy a szövetségi törvények alapján felelősségre vonják őket ezért. Emiatt a boltokban rengeteg volt a készpénz.

Az amerikai igazságügyi állásfoglalása után a bankok megnyugodtak, de a boltok még mindig csábító célpontok a rablóknak.

A másik negatív hatás, hogy emelkedik a marihuánát használó középiskolások száma.

Tavaly már a gyerekek 60 százaléka gondolta, hogy a fű nem káros, és a végzősök 36 százaléka már szívott is. Az is kiderült, hogy a marihuánát kipróbáló 12-17 éves gyerekek száma sokkal gyorsabban növekszik például Coloradóban, ahol részben eddig is legális volt a fű, mint amennyi az országos átlag.

Ezekben a statisztikákban az egyetlen jó pont, hogy a marihuánán kívül minden más kábítószerből, beleértve az alkoholt is, egyre kevesebbet használnak az amerikai gyerekek.

A magyar kormány hivatalos drogstratégiája teljesen kábítószermentes Magyarországot szeretne 2020-ra.

(NewsTribune, Slate, NBC, Yahoo, NYT, USAToday, és még egy csomó más helyről)