• Tudtad, hogy nem kell kábítószer ahhoz, hogy varázslatos dolgokat éljél át?
• Ma van az I. Tudatos Álmodás Napja.
• A tudatos álomra a Facebookon és blogokon tréningeznek.
• Így tehetsz meg bármit az álmaidban.

A tudatos álom kizárólag az REM, az alvás utolsó ciklusa alatt fordul elő. Ez az a szakasz, ami nem sokkal ébredés előtt történik, ekkor vannak azok az álmaink, amikre reggel emlékszünk. A kutatások szerint ha sose volt olyan álmod, amiben rájöttél volna, hogy alszol, akkor a kisebbséghez tartozol.

• Egy 2004-es német kutatás résztvevőinek 80 százalékának volt tudatos álma.
• Egy 2008-as japán kutatás egyetemista résztvevőinek 47 százalékának volt, de 19 százaléknak havonta volt ilyen.
• Egy friss brazil kutatásban 77 százalék tapasztalt ilyesmit.

Egy másik német kutatás arra jutott, hogy a tudatos álom összefügg a korral. 6 és 19 év közötti fiatalokat kérdeztek, és kiderült, hogy 19 éves korukig legalább a felük tapasztalta már, de a korral egyre csökkent a gyakoriságuk. Ebből csak azt lehet megtudni, hogy az emberek kb. milyen arányban álmodtak már tudatosan, de azt nem, hogy hányan álmodtak tudatosan tudatosan. Alváskutatók szerint azok, akiknek nagyon sűrűn, hetente akár többször van tudatos álmuk, kisebbségben vannak.

Ők az a tudatosan álmodozó 1 százalék, ami a kutatók álma, és akiket laboratóriumban vizsgálnának.

Incepció

Nekem sosem sikerült tudatosan álmodni. Abban a pillanatban, hogy észrevettem, hogy álmodok, azonnal felébredtem. De van, akinek nagyon megy.

A 30 éves angol író, Rebecca Turner például blogot vezet a tudatos álomról, a Facebook-oldalának 200 ezer lájkolója van. (Van magyar oldal is a témában, a tudatos-alom.hu-n például azt is meg lehet tudni első kézből, hogy hogyan álmodik egy vak ember.) Turner 14 éves kora óta edzi magát, és hetente többször is képes tudatosan álmodni, attól függően, mennyit gyakorolja. Ő találta ki a mai, első Tudatos Álmodás Napját.

Vannak, akik olyan jók az irányított alvásban, hogy álmodás közben még jelezni is tudnak a kutatóknak. Az 1970-es és 1980-as években a tudatos álmodás úttörő kutatói kidolgoztak egy módszert, amivel kommunikálni tudnak az alvókkal. A lényeg, hogy az alanynak álmában balról jobbra kétszer végig kell pásztáznia a terepet a szemével, mert ez a valóságban is megtörténik.

Ez is az R.E.M. alatt történik. Amikor ezt a gyors szemmozgást végezzük, az agynak azok a területei aktívak, amik a tanulásban, a gondolkodásban, a dolgok megszervezésében vesznek részt. Ilyenkor a szem mozgatóizmai ugyanis nem bénák, mint a testünk többi részében (csak hogy ne ugorjunk ki álmunkban az ablakon), így az orvosok láthatják, ha a megfigyelt alvók üzennek nekik.

Ilyenkor – ha már tudják, mikor zajlik a tudatos álmodás – egyéb életfunkciókat is vizsgálhatnak a tudósok. Az EEG vizsgálatok szerint a tudatos álom alatt az ember felpörög, jobban izzad, szaporább a légzése, és gyorsabban ver a szíve, ami nem csoda, hiszen meglepetésként éri a felismerés, hogy a saját álmában van.

Mi a fene történik a fejemben?

Brazil tudósok nemrég az alfa agyhullámokkal kötötték össze a tudatos álmodást. Amikor ezek dominálnak az agyban, az ember már közel jár az alváshoz, de még nem álmodik. A felfedezés szerint tehát a tudatos álom egyfajta határvonal, átmenet ébrenlét és alvás között. 2009-ben viszont egy frankfurti kutatásból az derült ki, hogy a tudatos álom összefügg a gamma-hullámok felerősödésével, és azok felelnek a figyelem összpontosításáért. Ez azt jelenti, hogy még mindig nem tudják, miféle állapot a tudatos álom.

Bár a legtöbben tudatos álmodáskor leginkább csak szórakoznak vagy kiélik a vágyaikat (összetörik az üvegeket vagy meztelenül sétálnak a boltban), ennek gyakorlati haszna is lehet. Segítheti például az ébredést. 2008-ban kutatók azt kérték az alanyoktól, hogy – miután jeleztek, hogy álmodnak – végezzenek guggolásokat, és számoljanak. A guggolásoktól gyorsult a szívverésük, tehát az alvás közbeni tréning befolyásolja a valódi motorikus mozgást is. (Más kutatások is arra jutottak, hogy ez segít a zökkenőmentes ébredésben.) De van más előnye is.

Tudatos rémálom

Ezzel lehet kezelni a visszatérő rémálmokat is, amik gyakran a krónikus szorongás, a depresszió vagy a poszttraumás stressz tünetei. Ez keltette fel az Atlantic újságírójának az érdeklődését is, akinek régóta rémálmai voltak, és elhatározta, hogy kipróbálja a tudatos álmodást. (Be is jött neki, rémálom közben azt képzelte, hogy máshol van, és sikerült elűznie a rémképet, egy ideje pedig nincs is rémálma.

Létezik egy módszer, a tudatos álomkezelés (LDT), amivel ha nem is a tudatos álmodást lehet gyakorolni, de kognitív és viselkedési gyakorlatokkal el lehet jutni oda, hogy az ember felismerheti, ha egy rémálomban van, és véget vethet a szörnyűségeknek.

Egy holland kutatás szerint szinte mindenki képes lehet erre, de a tudatos álmodás mégis csak maroknyi embernek jön össze. De akkor mégis hogy lehet megteremteni egy saját kis világot?

Légy résen!

Van, akinek elég az is, ha sokat töpreng ezen a kérdésen, előbb-utóbb álmában is felötlik majd. Lehet, hogy már ettől a cikktől is lesz valakinek tudatok álma. De ez a legtöbb esetben nem ilyen egyszerű.

A tudatos alvók bibliája, a new age-szagú 1991-es Exploring the World of Lucid Dreaming szerint a lényeg, hogy állandóan fel legyél készülve az álom jeleinek felismerésére. Ehhez először is érdemes heteken át feljegyezni az álmainkat, és megörökíteni mindent a legapróbb részletekig, hogy tudjuk, mire kell figyelni. Állítólag visszatérő elem, hogy álmunkban nem tudunk pontosan leolvasni egy órát, szóval, ha nem látjuk, hány percet mutat, akkor álmodunk.

Második lépésként sűrűn kell valóság-ellenőrzéseket tartani. Az agykontroll hívei szerint is az a lényeg, hogy ébrenlétkor is néhány percenként, óránként feltegyük magunknak a kérdést, hogy álmodunk-e. Alvás közben erről állítólag könnyebb megbizonyosodni. Mindegy, hogy az ujjunkra csomót kötve vagy máshogy emlékeztetjük magunkat, a lényeg, hogy addig ismételjük a gyakorlatot, amíg már álmunkban is megy. (Én ébren akárhogy is ismételgettem, sosem jutottam el odáig, hogy álmomban is feltegyem ezt a kérdést.)

Álmaid appja

Vannak mobilappok, amik ebben segítenek.

A Dreamz például alvás közben egy előre beállított hangot ad ki, amikor alszol, és így üzeni, hogy éppen álmodsz. A profik szerint itt az a legjobb, ha a saját hangodat hallod, amint azt mondod, hogy „álmodok”, mert ha mondjuk azt hallod, hogy „alszol”, akkor automatikusan felébredsz. Az app fejlesztője szerint egyébként az appot legalább három napja használók 40 százalékának volt tudatos álma, igaz, ezek általában amúgy is tudatosálom-rajongók voltak.

A Dreame hasonló, de annyiban különbözik, hogy ébredéskor képeket ajánl fel tereptárgyakról (autók, fák, kutyák, stb.), és csak ezek közül kell kiválasztani hangulattól függően. Az app ezek alapján terapeutát és alvásszakértőt ajánlhat. Az Artify is ilyesmi, csak az művészekkel köti össze az álmodókat, hogy lerajzoltathassák, mi történt.

A SHADOW alvás közben felébreszt, és kéri, hogy mondd el, mit álmodtál, amikor még friss az élmény. Amit elmondasz, az bekerül egy nagy adatbázisba. Ennek igazából csak élvezeti értéke van, de van, akit érdekel, hogy miről álmodnak Dél-Koreában ugyanakkor, amikor ő éppen felébredt Romániában.

Álmaidban Amerika visszainteget

Attól még, hogy lehet, nem biztos, hogy kell is így álmodni. Miközben tudjuk, hogy az alvás pihentet és regenerál (a szervezetünk mélyalváskor, az R.E.M. előtti második és harmadik fázis alatt regeneráló hormonokat választ ki), az álom funkciója nem ilyen egyértelmű. Az őskor óta figyeljük az álmokat, Mezopotámiában és Egyiptomban is népszerűek voltak az álmokról szóló könyvek, az ógörögök azt hitték, hogy álmaikban az istenek üzennek, megjósolhatják a jövőt vagy meggyógyíthatják a betegségeket. Több civilizáció alkalmazott profinak hitt álomértelmezőket.

Freud azt hitte, hogy álmainkban engedjük szabadon az elnyomott vágyainkat, Jung pedig azt, hogy az álmainkban szimbolikus megfejtéseket találunk azokra a kérdésekre, amik ébren gyötörnek. Jung ezt azzal próbálta alátámasztani, hogy Friedrich August Kekulé német kémikus azt állította, hogy álmában hat majmot látott, amik körben egymás farkába haraptak, és így fedezte fel a benzolgyűrű szerkezetét, Robert Louis Stevenson skót író pedig álmában találta ki Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esetét. (Egyébként James Cameron is azt mondta, hogy álmában látta meg a robotembert, amiből a Terminátor született, és Paul McCartney is álmában hallotta meg a Yesterday dallamát.

A mai kompromisszumos elméletek szerint a múlt, a jelen és a jövő egyszerre van jelen az álmunkban. A múlt az ismert dolgokban mutatkozik meg, amiket az agyunk az R.E.M. közben épp rendszerez, a jelen az álmok törékenységében, a jövő pedig abban, amikor álmunkban mondjuk valami veszélyre derül fény, például ha valakit álmában megtámadnak az utcán, az utána a való életben is jobban nyitva tartja a szemét.

Biztos, hogy akarod?

A tudatos álomnak vannak negatív hozadékai is, és most nemcsak arról van szó, hogy ébrenlét közben zavaró lehet, ha gyakran azzal kell foglalkoznod, hogy álmodsz-e.

• Árthat az egészségednek, ha éjszakánként folyton felébreszted magad.
• Előfordulhat, hogy úgy felizgatod magad tőle, hogy utána órákig nem tudsz aludni éjjel.
• Vannak olyanok is, akik maguktól álmodnak tudatosan, de ez zavarja őket, inkább nem tudnának róla. Lehet, hogy ha sokáig gyakorolsz, te is közéjük fogsz tartozni.
• A legrosszabb azoknak, akik ugyan tudják, hogy álmodnak, de nem tudják befolyásolni, mi történik, és ez elég rémisztő tud lenni. (Például hiába csukják be a szemüket, és koncentrálnak, hogy egy tengerpartra kerüljenek, mégis ugyanúgy veszett kutyák marcangolják a lábukat.)

De a technológiai újításoknak hála az is lehet, hogy így végre mindent megtudhatunk majd az álmokról, és az emberi faj fejlődésének egy új korszaka köszön ránk.

Szép álmokat!