Oroszország GDP-arányosan többet költ fegyverekre, mint az USA és az európai országok – derült ki egy friss felmérésből, amit a stockholmi székhelyű Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI), egy katonai kutatásokat vizsgáló kutatócsoport készített. Míg Amerika a GDP-jének a 3,8 százalékát fordítja a katonaságra, addig Oroszország 63,4 milliárd euróval a GDP 4,1 százalékára növelte a kiadásait (2004-ben ez még csak 3,5 százalék volt).

Ez a 2008-as orosz-grúz háború óta nem látott fegyverkezés főleg az állami fegyverkezési tervnek köszönhető: eszerint 2011 és 2020 között 403 milliárd eurót (20 700 milliárd rubelt) költenek el arra, hogy 2020-ra a hadi eszközök 70 százalékát modernizálják. Szakértők szerint viszont lehet, hogy nem lesz fenntartható az oroszok terve, mert a katonai kiadások nagyban függnek a gazdaság teljesítményétől, márpedig az oroszok nagyon optimista becslésekkel számoltak az olaj és a gáz árát illetően.

Ukrajna az orosz agresszió miatt a tavalyihoz képest 16 százalékkal növelte a katonai kiadásait.

A legtöbbet persze még mindig Amerika költi, évi 460 milliárd eurót, de a kiadásai 7 százalékot csökkentek, főleg az afganisztáni és iraki kivonulás miatt. Őket a kínaiak követik, akik tavaly 135 milliárd eurót öltek a hadigépezetbe, GDP-arányosan 2 százalékkal növelve a katonai kiadásokat.

A 15 legtöbbet költő ország között négy európai van:

1. Franciaország 44 milliárd euróval lett – az oroszok utáni eddigi negyedik helyet elbukva – Szaúd-Arábia mögött az ötödik, mivel a 2004 és 2013 közötti kiadásait 6,4 százalékkal csökkentette.
2. A franciákat a britek követik 41 milliárd euróval, akik az előző évtizedhez képest 2 százalékkal kevesebbet fordítottak a katonaságra.
3. Németország hetedik 35,2 milliárd euróval. Európában egyedülállóan növelte a katonai kiadásait, a 2004 és 2013 közöttihez képest 3,8 százalékkal.
4. Olaszország ezzel szemben 26 százalékkal csökkentette a hadsereg támogatását, a 2013-as 23,6 milliárd eurós költéssel a 11. legtöbbet költő ország volt a világon.

A 2008-as gazdasági világválság óta több mint 10 százalékkal kevesebb pénzt pumpál a hadseregbe Ausztria, Belgium, Görögország, Írország, Olaszország, Hollandia, Spanyolország és az Egyesült Királyság, ahogy Közép-Európa minden országa (beleértve Magyarországot) és Lengyelország is.

Afrika, Ázsia, Kelet-Európa, Latin-Amerika és a Közel-Kelet viszont jön fel. A legjobban Afrika húzott bele, azon belül is az olajban és gázban gazdag Algéria és Angola. Afrikában 2013-ban bármelyik másik régiónál többet toltak a hadseregekbe, 8,3 százalékos növekedéssel. Ázsiában pedig Kína rakta a legtöbbet honvédelembe, és ez költekezésre kényszerítette a közeli Japánt, a Fülöp-szigeteket és Vietnamot is. Japán Kína miatt aggódva vissza is fogná az ázsiai fegyverkezést.

Hogy ez mennyire lehet gond, arról sokat elárul ez a bekezdés a nagyhatalmak fegyverkezéséről írt tavalyi cikkünkből: „Ha összeadjuk az USA után következő 11 legtöbb pénzt fegyverkezésre költő ország katonai kiadásait, akkor kapjuk meg azt a pénzt (680 milliárd dollár), amit az USA fegyverkezésre költött tavaly. Ráadásul e 11 országból 7 az USA katonai szövetségese. Vagy NATO-tagok, vagy az USA katonai bázisokat működtet a területükön. Vagyis az Egyesült Államok katonai világhatalmi pozíciója az erőteljes ázsiai fegyverkezés ellenére sincs most veszélyben.” (EUObserver, Deutsche Welle)