„Ez egy feudális, nem polgári társadalom, ahol a hűség a lényeg, a magángazdaságban és az állami szektorban is. Cselédekre van szükség ebben az országban.”

- ezt egy magyar állami cég ügyvezető igazgatója mondta egy korrupcióról szóló interjúban.

Nem sok interjú készült a témában. A Transparency International magyarországi részlege és a Korrupciókutató Központ Budapest közös kutatást végeztek az állami vállalatok átláthatóságáról, az eredményt csütörtökön mutatták be. 66 állami céget vizsgáltak első körben, aztán közülük 30-nak a vezetőjétől kértek interjút. Két és fél hónap szervezés után összesen 7 cég vezetője állt kötélnek. Tóth István János korrupciókutató azt mondta, hogy szociológus pályafutása alatt ilyen alacsony válaszadói hajlandósággal még nem találkozott. Pedig előre szóltak, hogy az interjú anonim lesz, se a cég, se a válaszoló nevét nem hozzák nyilvánosságra.

Így, kilúgozva tették közzé az egész jelentést is. Pedig nincsenek benne nagyon nagy titkok. Az egyik vizsgálat például arról szólt, hogy a cégek honlapjára a törvényben előírt adatokat tényleg kirakták-e. (Ötmillió feletti beszerzések, telefonszám, költségvetési beszámoló, stb.) Ezt egyenként bárki végigbogarászhatná, mégsem készült szégyenfal, csak összesített eredmény:

0-tól 100-ig pontozták a cégeket, és az átlag 46 pont lett. A törvényben előírt kötelező információk fele sem jelent meg tehát. A vizsgált cégek 53 százaléka 25 és 50 pont között végzett. 90 pont felett két cég kapott.

Martin József Péter, a Transparency ügyvezető igazgatója azt mondta, hogy jövőre újra megcsinálják a felmérést, és akkor már megmondják, hogy ki hogyan teljesített, és mennyit javított. Első körben nem megszégyeníteni akarták a cégeket, hanem felhívni a figyelmüket a javítás lehetőségére.

A vizsgált cégek listája itt van, a Szerencsejáték Zrt-től a Magyar Postán át a Szombathelyi Erdészeti Zrt-ig sokféle cég van köztük.

A kötelezőken kívül megnézték, úgynevezett „kemény információk” mennyire vannak a honlapokon. Ezeket ugyan nem muszáj kirakni, de a kutatók szerint egy állami cég esetében jó ha látszanak, hiszen közérdekű adatnak számítanak. Például a vezető fizetése, fb-tagok fizetése, közbeszerzéssel megkötött szerződések, stb.

Itt is 0-100 között pontoztak, az átlag 38 pont lett. 0 pontot kapott a honvédelmi minisztériumhoz tartozó három cég. A legjobban a szállítással foglalkozók (vasút, légiforgalom) teljesítettek. 88,9 pontot kapott a legjobb.

Volt még néhány felmérés és pontozás a honlapokon közölt adatok alapján, és összességében az a tapasztalat, hogy az állami cégek titkolóznak, a kötelezőt sem akarják a köz orrára kötni. A korrupció kockázata így a magyar állami cégeknél igen magas. Ahogy az egyik kötélnek álló cég ügyvezető igazgatója fogalmazott:

„Nem működik a rendszer korrupció nélkül. Nincs, ami megolajozza.”

A kutatók tapasztalatai szerint ahol nincs mit titkolni, reflexből ott is inkább titkolóznak. Hátha baj lesz belőle. A félelem hangulata járja át az egész állami szférát, a vezetők is bizonytalanok, nem tudják, hogy lehet-e bajuk abból, ha egyáltalán válaszolnak egy kérdésre.

A vizsgálat nagyobb része honlapok elemzése alapján készült, akinek van ideje, bármikor ellenőrizheti a cégek eredményét, még a pontozási rendszer is nyilvános. Innen nézve nehéz azt mondani, hogy ez egy hatalmas leleplezést hozó vizsgálat lenne. Éppen csak a felszínét lehet ezzel a módszerrel kapargatni a hazai korrupciónak.

Ehhez képest a kutatást bemutató eseményen jelen volt többek között az amerikai, a holland és az EU-s követségek képviselője is. És ettől az lett az érzésem, mintha valami nagyon elmaradott országban lennék. Ahol vállon kell veregetniük a nyugatiaknak a legkisebb eredményt is. Mert annyira súlyos a helyzet, hogy már a legkisebb lépést is értékelni kell, már az is fontos, ha megszámoljuk, hogy hányan rakják ki a honlapjukra azt, amit a törvény szerint ki kell rakniuk. És még csak meg sem lehet mondani, hogy kinek a honlapján mit lehet megtalálni, nehogy megijedjenek a törvény teljesítésének kényszerétől az állami pénzen működő cégek vezetői. És legközelebb már egyikük se merje kimondani, hogy

„Ez egy feudális, nem polgári társadalom, ahol a hűség a lényeg, a magángazdaságban és az állami szektorban is. Cselédekre van szükség ebben az országban.”