Tomas Sedlacek: Magyarország a régió beteg embere

Tomas Sedlacek nem szereti a közgazdászokat. Illetve szereti őket, mert hogy ő is az, de aggódik értük. Szerinte a közgazdászok olyan istenek lettek, akik látják a jövőt, és mindenről van véleményük. Őket kérdezik meg, ha a korrupció hatásairól van szó, de azt is ők mondják meg, mennyivel fog jövőre növekedni az ország gazdasága.

sedlacek_1

"A statisztikai központok két évre visszamenőleg igazítják ki a GDP-adatokat. Azt sem tudjuk pontosan, tavaly mekkora volt a növekedés, hogyan mondhatnánk meg előre, mekkora lesz jövőre?"

A közgazdászok tehát nem tudnak mindent, és maga a közgazdaságtan sem olyan egzakt tudomány, mint amilyennek gondoljuk. Sedlacek szerint még a legideológiamentesebb gazdasági elképzelés is tele van ideológiákkal. Az emberi racionalitásra alapozó ökonometriai mérések például lezárnak egy évezredes filozófiai vitát azzal, hogy egyszerűen azt mondják, az ember racionális lény. És onnantól ez ténnyé, egy komplett gazdasági modell alapjává válik.

A jó és a rossz

A cseh Sedlacek egyébként azzal lett híres, hogy képes olyan hasonlatokban beszélni a közgazdaságtanról, amiket mindenki ért. A visszadobott szakdolgozatából írt egy könyvet  A Jó és a rossz közgazdaságtana címmel, ami majdnem azonnal bestseller lett, és Csehországon kívül is ismertté tette. A most sztárrá vált Thomas Pikettyvel szemben Sedlaceknek nincs akadémiai múltja.

24 éves korában Václav Havel elnök tanácsadója lett, aztán Bohuslav Sobotka pénzügyminiszternek adott tanácsokat. A Yale Economic Review 2006-ban a közgazdaságtan 5 ifjú titánja egyikének nevezte. most pedig a cseh CSOB Bank fő makrostratégája, és a Károly Egyetemen tanít. A könyvéhez is Havel írta az előszót.

A cseh közgazdász olyan nadrágot villantott, amitől Orosz Péter elsírta volna magát örömében.

Sedlacek szerint a nemzeti GDP is avítt, fölösleges mérőszám. Ráadásul sokszor megtévesztő is. Ha nem nemzetenként, hanem mondjuk régiónként mérnénk a gazdaság teljesítményét, akkor simán lehet, hogy a gazdagabb görög régiók jobban teljesítenének a szegényebb kelet-német régióknál. Ráadásul a nemzeti GDP fetisizálása szerinte erősen befolyásolja azt is, hogyan gondolkodunk az Európai Unióról. Az ugyanis, hogy milyen statisztikát választunk, erősen meghatározza a gondolkodásunk kereteit.

Évek óta

Nem véletlen, hogy az EU pont Sedlaceket hozta el Magyarországra. Egyrészt nagyon jó előadó (nem mond például számokat, amikkel összezavarhatná a közönséget), nagyon jól kitalálta a karakterét. Elsőre inkább vikingnek tűnne, csak a kerek, sokszor gyorsan elvörösödő fej árulja el, hogy cseh. Ráadásul az akcentusa alapján simán elhinném, hogy mondjuk skandináv. Nyilván ráragad pár dolog az emberre, ha ösztöndíjas a Yale-n, de Sedlacek sokkal jobban beszél angolul, mint a kelet-európaiak nagy része.

sedlacek_9

Sedlaceknek van durván három témája, amiről évek óta folyamatosan beszél.

  • A közgazdaságtan/közgazdászok kritikája,
  • a ciklikus gazdaságpolitika fontossága
  • és az Európai Unió fontossága. 

Ráadásul azok közé tartozik, akik elégedettebbek az unió teljesítményével, így nem is meglepő, hogy sok előadásra hívják Brüsszelből is. Most is az Európai Bizottság magyar képviselete hozta el egy új előadássorozat első előadójának. A European Thinkers következő részében Sedlacek után májusban már Jürgen Habermas fog beszélni. Sedlacek most két előadást tartott Budapesten. Egyet az Európa Pontban, egyet a Corvinus egyetemen. Az is mutatja, mennyire szereti a saját témáit, hogy az előadásai majdnem ugyanazokból a panelekből és hasonlatokból álltak, mint mondjuk a 2012-es interjúi.

Ennek ellenére simán lehet sorrendet állítani a két interjú között, ami leginkább azért van, mert az Európa Pontban kicsik a székek és büdös volt. Ősi mondás, hogy ha bezársz száz embert az Európai Bizottság kávézójába, akkor valaki folyamatosan galambokat fog eregetni. De ez még így sem volt zavaró, mert Sedlacek nem csak jól ír, de azonnal el is ragadja a közönséget. Annyian voltak kíváncsiak az előadásaira, hogy az Európa Pont teljesen meg is telt, de a Corvinuson is alig maradtak üres helyek. Ez oda vezetett, hogy az LMP Homer Simpsonja, Ertsey Katalin majdnem mellém ült le meghallgatni. Amit egyébként alább meg is lehet tenni.

Indulónak Sedlacek mindig a saját esetlenségéből csinál humort. Rossz helyre ül le, elvörösödik, rosszkor áll fel, ilyenek. A bohém tudós karakterét annyira magabiztosan hozza, hogy senkit nem zavar, hogy összevissza ugrál a témák között, és igazából egyetlen adatot vagy számot sem mond. Mondjuk vicces is lenne, ha mondana, miután ennyire legyalulta az adatközpontú közgazdászokat.

sedlacek_7

Nekem is vannak adós származású barátaim

Amit Sedlacek a gazdaságban legjobban utál, az az adósság. Szerinte hatalmas probléma az, hogy a közgazdászok folyamatosan a GDP növekedését hajszolják, akkor is, ha válság van, és akkor is, ha épp jó időszak. Pedig szerinte a válság nem annyira depresszió, mint inkább mániás depresszió, ahol a jó időszakok ugyanolyan veszélyesek lehetnek, mint a rosszak. Pont ezért kéne szerinte kicsit visszafogni a növekedést a jó időszakokban, amivel kicsit tompítani lehetne a rossz időszakokat. Erre rendszeresen József, a hét kövér, és a hét sovány tehén történetét hozza fel Mózes első könyvéből. Ez szerinte a világ első gazdasági előrejelzése volt. Sedlacek könyve is az emberi történelem gazdasági gondolataival foglalkozik egyébként, hasonlóan szórakoztató stílusban.

Maga a ciklikus gazdaságpolitika nem is elrugaszkodott dolog. Magyarország pont ezt szúrta el a kétezres évektől, Lengyelország pedig pont ezzel lett sikeres. Sedlacek nagy ötlete az, hogy ki kell venni a kormány kezéből a lehetőséget az eladósításra. Pénzt nem nyomtathat szabadon a kormány, mert a jegybank, jó esetben, független, ezért nem kergetheti magát abba a hamis illúzióba, hogy több pénze van, mint amennyi. A fiskális politika viszont még mindig a kormány kezében van. Szabadon vehetnek fel hiteleket, amiket a következő kormányoknak kell majd visszafizetnie.

sedlacek_3

Ne válasszuk a gátőrt

Sedlacek erre is egy hasonlatot használ. Szerinte ez olyan, mintha lenne egy falu a hegy aljánál, és a hegyről jönne le egy folyó, ami folyamatosan elárasztja. A falu épít egy gátat, ami szabályozza a folyót. Ha viszont jön egy hatalmas vihar és a gát átszakad, akkor rosszabb lesz a helyzet, mintha nem is lenne gát. Ezért inkább folyamatosan kellene irányítottan elárasztani a falut, hogy előre visszafogjuk a károkat. Ezt viszont csak akkor lehet megcsinálni, ha nem a falu választja az óránként cserélődő gátőrt. Így ugyanis minden gátőr a következőre fogja hagyni a kellemetlen feladatokat.

Amikor már csak ketten beszélünk, Sedlacek sokkal kevésbé lendületes, és kicsit eltűnnek a megszokott hasonlatai is (bár azért erősen támaszkodik rájuk). Kifejezetten fáradtnak tűnik, ami két lendületes előadás és egy sejthetően átpálinkázott éjszaka - a szimpátiájára többször is utalt - nem is csoda. Magyarországról például nehezen lehet belőle állításokat kihúzni. Látszik, hogy nem akar olyan dolgokról beszélni, amikben nem teljesen biztos. Ha pedig beszél, látszik, hogy a magyar és a cseh politika hasonlóságának sejtésére épít. Ami mondjuk tíz, vagy tizenöt éve még igaz lehetett, de a cseh politika még a hatalmas korrupciós botrány után is sokkal egészségesebb, mint a magyar.

Európáról viszont szeret beszélni. Szerinte ma az európai országoknak hatalmas adósságai vannak. Ha a következő válság holnap jönne, akkor az iszonyatosan odavágna nekünk. Sedlacek szerint egyszerűen csökkentenünk kell az adósságot. És azonnal. Ezt csak úgy lehet megtenni, ha költségvetési többletünk van, és a pluszpénzből visszafizetjük az adósságainkat. De ezt politikaialg, egy válság közepén nagyon nehéz megtenni. Vagy úgy lehetne egyébként, hogy csökkentjük a kiadásokat, amit Sedlacek inkább szeretne, vagy hogy növeljük a bevételeket. Pénzügyi szempontból a Nyugat egyetlen esélye, ha csökkentjük az adósságterheinket a következő válság előtt. Mert következő válság jönni fog, ez ilyen. Finnország már megcsinálta, Spanyolország is. Ha a belső stabilitást nézzük, Magyarország kiemelkedően eladósodott a régióban.

sedlacek_2

Keleti testvéreink

Ha viszont megnézzük azt, hogy Ukrajna kész van-e arra, hogy belépjen az EU-ba, akkor azt látjuk, hogy nem. De ha visszagondolunk, hogy melyik volt az az ország, ami leginkább kész volt a csatlakozásra, akkor Írország jut eszünkbe. És láthatjuk, hogy ez hogy végződött.

"Korábban azt is mondták Európában, hogy ha bármilyen baj lesz, akkor az a visegrádi országoktól jön majd. De Magyarország IMF-hitelén kívül semmi ilyesmi nem történt. Nem kellett külső segítség, még csak aggódni sem kellett miattunk."

Szedlacek szerint soha nem tudjuk előre, melyik ország lesz kész az uniós csatlakozásra, és melyik nem. Pont ezért kellene elfogadnunk Ukrajna közeledését.

sedlacek_11

Az unió butája

Hogy melyik volt a legbutább gazdaságpolitika a régióban? A régióban szerinte leginkább körbemegy a butaság, és az is, hogy kit tartunk éppen jónak. A kilencvenes évek környékén Csehország volt a legnagyobb hős a régióban, aztán Magyarország lett az éltanuló. Utána Szlovákia egykulcsos adójáért őrült meg Európa, most pedig a lengyelek lettek a sztárok.

Ha viszont most kérdezzük, hogy ki a visegrádi országok beteg embere, akkor az most Magyarország. Ami azért is érdekes, mert tíz éve például Németország volt Európáé. Ha van 28 ország, ami közösen gazdálkodik, ott szerinte mindig lesz egy, amelyik kicsit megőrül. A többi 27 feladata az, hogy kihúzza ebből. Ez egy körhinta-válság, megyünk körbe, hogy épp ki nincs jól.

Nem szabad kilépni

sedlacek_5

Sedlacek abban határozott, hogy nem szabad eljátszanunk a kilépés gondolatával, mert abból csak nagyon rosszul jöhetünk ki. Sőt, az euróövezetbe kellene készülnünk. Nincs eurónk, ami veszélyes lehet az olyan kis gazdaságoknak, mint Csehország, vagy Magyarország. Viszont az euró nem egy éjszakás kaland, hanem házasság. Vannak nők, akik vonzóbbak egy éjszakára, de szerinte nem szabad így gondolkodnunk. Az euró egy hosszú folyamat, de egy olyan nyitott és sérülékeny országnak, mint a mienk, ez az okos út.

Sedlacek szerint egy ilyen régióban, mint a mienk, ami a Kelet és a Nyugat közé szorult, egy dolog nem akarunk lenni, és az a senki földje.

sedlacek_4

"Pont mint Ukrajna. A senki földje két hatalom között, és látjuk, hogy jártak. A visegrádi országok legfontosabb politikai feladata, hogy jelezzük, mi igenis az unióhoz akarunk tartozni."

A történelem azt mutatja, hogy amikor Csehország, ami elég hasonló Magyarországhoz, bezárkózott, sosem ment annyira jól, mint amikor nyitott volt.