Szerdán tette közzé ítéletét a luxemburgi Európai Bíróság az úgynevezett Kásler-ügyben. Kásler Árpád és felesége devizahitelt vett fel lakásvásárlásra, majd amikor elszaladt a forintárfolyam és megemelkedett a törlesztőrészlet, megtámadta a szerződését egy magyar bíróságon, mert tisztességtelennek vélte a bank eljárását.

A Kúria (ez a legfelsőbb szintje a magyar bíráskodásnak) az Európai Unió bíróságához fordult iránymutatásért, hogy megtudja, támadható-e jogi úton Kásler szerződése. A luxemburgi ítélet azért is fontos, mert a kormány szerette volna törvénnyel utólag rendezni a devizahitelek ügyét, ehhez azonban iránymutatást kért a Kúriától, az viszont a válaszával meg kívánta várni a luxemburgi iránymutatást.

A legfontosabb mostani fejlemény, hogy

igen, ezek a szerződések bírósági úton támadhatók.

Mostantól a magyar bíróságnak kell eldöntenie, hogy a szerződés kifogásolt eleme, az árfolyamrés, az tisztességtelen módon szerepel-e a szerződésekben. Ehhez azt kell megállapítania, hogy a hitelt felvevők megérthették-e, hogy milyen kockázatot vállaltak. És nem csupán nyelvtani szempontból volt-e érthető ennek elmagyarázása, hanem reális volt-e, hogy tartalmi szempontból is felmérjék a kockázatokat.

Fontos megállapítása a bíróságnak, hogy ha vizsgálja a Kúria az árfolyamrész tisztességtelenségét, és arra jut, hogy tisztességtelen (mert érthetetlen), akkor sem kell megsemmisíteni a szerződéseket. Vagyis nem kell a lakást, a pénzt, mindent visszaadni minden érintettnek.

Ehelyett lehetséges megoldás, hogy a bíróságok egy új elemet tetessenek a felekkel a szerződésbe, amellyel a kifogásolt feltétel helyettesíthető. Banki szakértőnk szerint ilyen lehet az MNB középárfolyamának alkalmazása az árfolyamrés megállapításakor.

Az ügy lényegének Magyarországon kell eldőlnie, a Kúria ítélete szerint.