Március 18-án tették közzé az Amazon-nak, Amerika egyik legnagyobb webáruházának új szabadalmát. A cég mert nagyot álmodni és egy olyan teljesen új módszert dolgozott ki, amivel fehér háttér előtt lehet embereket fotózni. A dologhoz kell egy lámpa, ami a háttért világítja, egy másik, ami az alanyt és nagyjából ennyi.

Ja, hogy ez már évek óta bevett szokás fotósoknál?

Ne aggódj, nem ez volt az első, hogy valaki értelmetlen vagy teljesen egyértelmű dolgokat szabadalmaztatott magának. Éljenek a szabadalmi hivatalok!

Úgy látszik, nem Séf bácsi volt az első, aki rájött, hogyha "az asszony nyaggat, köcsög a főnök, üvölt a kölyök", akkor szopni kell. A fenti találmány viszont biztosra megy: ha sírni akar a gyerek, fülre köthető szíjakkal tarthatjuk benn a szájában a cumit. Persze igazából nem kellett 1999-ig várni az emberi szájkosárra.

Ehhez cumi mondjuk nem jár, de már 1980-ban kész volt. A dizájnt, amit később olyanok hordtak mint Hannibal Lecter (először 1981-ben), nem specifikusan sorozatgyilkos kannibálokra tervezték. A szabadalom szövege szerint az alapötletet azok a háziasszonyok ihlették, akik főzés közben túl sokat kóstolgatták a pitét, ezzel is hozzájárulva elhízásukhoz. Talán az 1980-as évek óta már mindenki számára világos lett, hogy a nőknek nem kell szájkosárban a tűzhelyhez láncolva élniük, csak azért, hogy egyszerre óvják tökéletes alakjukat és kimutassák családjuk iránti szeretetüket. Fail.

Van azonban, aki inkább a kevesebb néha több elvet képviseli, ha fejre szerelhető dolgokról van szó. A lenti, majdhogynem sisaknak nevezhető dolog feltalálója kifejezetten azokra a sportolókra gondolt, akik egy csőben szeretnének nagy sebességgel átfordulni, ám maximum a negyedéig jutnak, mielőtt hátraesnének. Ugyancsak ideális lehet C kategóriás amerikai filmek főszereplőinek, akik még 1923 után is banánokon csúszkálnak el.

Ha kombinálni akarnánk egy tisztasági betétet a cigikben található aktív szenes szűrőkkel azért, hogy fingós vicceket előzzünk meg, annak valószínűleg ez lenne a vége.

Illetve lett. Csoda, hogy nem terjedt el.

Megosztott helyezést ért el az a két szabadalom, amikkel egy igazi szuperállatot képezhezhetünk magunknak. Az előbbi egy specifikus, kétlépcsős edzésprogram, amelyben először a macskánk elé lézerrel kell egy pontot vetíteni, másodszor rángatni, hogy kergesse.

A másik szabadalom egy olyan különleges tárgy pontos leírását adja, amely sokféle anyagból készülhet, lehet merev vagy hajlítható, lehet ízesített, könnyebb a víznél, akár világíthat is a sötétben, lehet kisebb darabokra törhető vagy akár ehető is. Fontos azonban, hogy legalább egy kiálló része legyen, hogy kinézetében hasonlítson egy faágra.

Ha már kellően megrángattuk állatkáinkat, művészeti képzésére is sor kerülhet. A fenti találmány valószínűleg sok fejtörést okozhatott készítőinek, extrém komplexitása azonban kifizetődő. Kutyánk orrának összefestése után pofáját egy felületre nyomjuk, amelyet aztán kétoldalról lefedünk, így őrizvén meg örökké kedvencünk emlékét.

Használatával kisebb szükségünk van Védő fejviselet hordására. Egyetlen negatívuma, hogy feltalálója nem adott neki beszédesebb nevet.

Igen, igen, kitaláltátok: egy banán alakú tokról van szó. Egy olyan eszközről beszélek, ami biztosítja egy banán biztonságos tárolását és szállítását. És banán alakú.

Ha arra gondoltál, hogy évfordulótok alkalmából szív alakú sajtszelettel örvendezteted meg phárodat, nyomatékosan kérlek, ne tedd!

Sajnos az ötlet már szabadalmaztatva van.