• Morvai Krisztina, a Jobbik, és Meszerics Tamás, az LMP EP-listavezetője vitatkoztak egymással.
• Morvai szerint a kárpátaljai magyarok olyanok, mint a családon belüli erőszak áldozatai, Magyarországon pedig harmadik világbeli állapotok uralkodnak.
• Meszerics szerint nem szabad bevenni az orosz maszlagot, a földet viszont kivennék a tőke szabad áramlásának hatálya alól.

A Jobbik és az LMP EP-listavezetőinek szerdai vitáján egészen plasztikus példát sikerült találni a két párt közötti különbségre. A földtörvényről, a külföldiek és az oligarchák földkérdéséről volt szó, amikor kiderült

• az LMP nem boldogabb akkor, ha külföldiek nem szerezhetnek földet Magyarországon, de Mészáros Lőrinc megszerezheti a területek nagy részét
• a Jobbik viszont, bár az oligarchák ellen van, azért még mindig inkább azt mondja, hogy a kettő közül a magyaré legyen a föld.

Vagyis, eggyel távolabbról nézve a listavezetők a filozofikus

számít-e, hogy ki rabol ki téged és az országodat

kérdést boncolgatták, ahogy az két rendszerellenes párttól nem is meglepő, és viszonylag jól látszott az ellentét is. Az LMP szerint nem a nemzetiség a baj, hanem a túlzott koncentráció egy tulajdonos kezében, és nekik aztán semmi bajuk azzal, ha idejön egy dán földműves, aki biogazdaságot csinál. Morvai Krisztina szerint viszont a magyarokat csak addig nem zavarja ez a képzeletbeli, idealizált dán biogazda, amíg „öntudatra nem ébrednek”, és rájönnek, hogy ezt ők is meg tudják csinálni.

A Fidesz és az MSZP nem vállalta

A vitát a VIII. kerületi Párbeszéd Házában rendezték, a hallgatók között főleg diákok és szakkollégisták voltak voltak. A szervezők a Fideszt és az MSZP-t is megkeresték, de ők nem vállalták a vitát. Így maradt az LMP listavezetője, Meszerics Tamás, aki egyben a párt elnökségi tagja is, és a CEU adjunktusa, és Morvai Krisztina, aki 2009-ben is a Jobbik listavezetője volt, így EP-képviselő lett, most is ő van az első helyen, egyébként nem Jobbik-tag, az ELTE docense.

Az elején tisztázták, ki hova ül, ha bekerülnek az EP-be. Morvai eddig független volt, és azt kérte a Jobbiktól, ez még akkor is maradhasson így, ha a párt egyébként megegyezne más euroszkeptikus pártokkal egy közös frakcióban – ő független szeretne maradni, mert szerinte a magyar érdekek mellett inkább így tud kiállni. Az LMP jelöltjei viszont biztosan a zöld pártok frakciójába ülnének be.

Tomi inkább nem ír

Elég hamar előkerült a Jobbik-frakciótól búcsúzó Gaudi-Nagy Tamás ügye, ők Morvaival kölcsönösen "barátoknak és harcostársanak" tartják egymást, Gaudi pedig, bár a Jobbik elengedte a kezét, Morvai szakértője lesz az EP-ben. Gaudi egyébként kidobta az uniós zászlót az ablakon az előző parlamenti ciklus utolsó napján, az idei ciklus első napján pedig földügyi tüntetést szervezett a Kossuth térre, melynek résztvevői leköpték Pásztor Istvánt, és kivégzéssel fenyegették Bajnai Gordont.

Morvai szerint a zászló kihajítása „erős szimbolikus véleménynyilvánítás” volt.

„Tomi egy szakjogász, írhatna hosszú tanulmányokat is, de nem olvasná el senki, ezért más eszközöket választ”

– mondta róla Morvai, és valóban, Tomi inkább úgy döntött, tanulmányok helyett emberek felakasztásáról beszél a tévében. Mondott viszont mást is erről a Jobbik listavezetője:

„Ha a lisszaboni szerződésről tizedannyi szó lett volna az újságokban, mint a Kossuth téri köpés röppályájáról, most sokkal többet tudnának az emberek arról, miről szavaznak.”

A kilépés másnapja

Az egész téma végül annak tisztázására futott ki, ami minden uniós témánál felmerül a Jobbikkal kapcsolatban. Meszerics azt kérdezte, hogy ha annyira utálják az uniót, sőt, ki is lépnének onnan, akkor miért ülnek be az EP-be?

Morvai szerint most nem lépne ki a Jobbik az EU-ból, akkor viszont igen, ha nem sikerül azon a megállapodáson változtatni, aminek alapján hamarosan uniós állampolgárok is vásárolhatnak majd magyarországi földet.

„És azt megmondják a gazdáknak, hogy a kilépés másnapján elveszítik az agrártámogatást?”

– kérdezte tőle Meszerics, végül ez a vita torkollott a Mészáros Lőrinc-tételbe.

Az LMP egyébként nem a feltételeket tárgyalná újra, hanem azt képviselnék a zöld frakcióban, hogy a föld kerüljön ki a tőke szabad áramlásának hatálya alól.

„A földrablás eddig a harmadik világban volt jellemző, most már ez EU-ban is"

– mondta Morvai, és a probléma azonosításában nagyjából egyet is értettek, csak a megoldásban nem. Ez egyébként sok témában jellemző volt a vitára – a két rendszerellenes párt az uniós ügyek közül jó néhány dologban nagyjából egyetért (kezdve azzal, hogy a törésvonalat nem jobb- és baloldal, hanem nagytőke és munkavállalók között határozzák meg), de a megoldási javaslataik lényegesen mások.

Mindketten keményen beszéltek például az unióban nyüzsgő lobbistákról (a témáról ajánljuk Szlankó Bálint korábbi cikkét), és arról, az EU számos intézménye nem eléggé átlátható és demokratikus (igaz, Meszerics szerint még az EP a leginkább demokratikus ebből).

„A szabadságharchoz méltóság is tartozik, amihez az kellene, hogy ne butítsák el az embereket, és arra lenne szükség, hogy a választók megértsék az összefüggéseket, ne csak butaságokat hallgassanak az akácról”

– mondta Morvai. Meszerics viszont megkérdezte, hogy ha a Jobbik nem vallja magát demokratának, akkor miért akarja demokratizálni az EU-t. (A vita kifejezetten udvarias és kulturált hangulatára jellemző, hogy a kérdést Meszerics úgy kezdte, nem akarom megsérteni, de…, mire Morvai azt mondta, őt könnygázzal lőtték az utcán, így annál igazán magasabban van nála a tűréshatár, hogy ilyesmin megsértődjön.)

Nem ez a demokrácia

Morvai szerint Magyarországon az EU-csatlakozás után tíz évvel sok helyen harmadik világbeli állapotok uralkodnak, halálfáradt, agyondolgoztatott embereket butítanak el tőke- és politikai érdekek mentén, és ha Borsodban vagy Dél-Somogyban megkérdeznék az embereket, tetszik-e nekik ez a rendszer, vagy inkább visszamennének a diktatúrába, sokan az utóbbit választanák.

„Erre mondta Vona Gábor, hogy ha ez a demokrácia, akkor nem kérünk belőle.”

A megalázott asszony

Az igazán nagy különbségek végül Ukrajna-témában jöttek el. Morvai szerint ez az egész emberi jogi kérdés, nem politikaként kell kezelni, Magyarországnak pedig elsősorban Kárpátalja autonómiatörekvéseit kellene támogatnia ebben az ügyben, nem „az unió véleményéhez dörgölőzni”.

Az LMP ezzel szemben kiáll az autonómia mellett, „de csak akkor, ha ők maguk is akarják, nem kívülről kell megmondani a kárpátaljaiaknak, hogy mit kell gondolniuk.”

Morvai szakterületét, a családon belüli erőszakot hozta fel példának – a hosszú időn keresztül félelemben tartott, megalázott, megerőszakolt áldozatok már nem tudnak kiállni magukért, ezért melléjük kell állni. A Jobbik listavezetője ilyennek látja a kárpátaljai magyarságot, Meszerics szerint viszont lekezelő és arrogáns, ha kívülről mondják meg, mi a te érdeked. Ha belülről fogalmazódik meg ez az igény, mint a székely autonómia esetében, azt az LMP támogatja is.

Morvai szerint a krími népszavazás is az önrendelkezésről szólt, és lehettek ugyan problémák vele, de igazán ne az EU ítélje ezt el, amikor a lisszaboni szerződés elfogadása semmivel sem volt demokratikusabb, a magyarországi EU-népszavazáson pedig „össze-vissza hazudoztak az embereknek, és az érvényességi küszöböt is lejjebb vitték csak azért, hogy betolják az országot az unióba”.

Ne vegyük be a maszlagot

Ezt viszont már Meszerics nem fogadta el, mert ha az orosz megszállás mellett tartott, esetenként 130 százalékos részvételt mérő (és azt még nem is tette hozzá, hogy konkrétan is elcsalt) népszavazást hitelesnek, és az önrendelkezés jelének tekintjük, akkor a balti államok negyvenes évekbeli népszavazásairól is ezt kell mondanunk, amikor Sztálin a Szovjetunióhoz csatolta őket.

Ne vegyük be az orosz maszlagot. Ez Oroszország terjeszkedése. Hasonlóan ahhoz, amikor egy orosz energetikai cég képviselőjével tárgyalunk, ne gondoljuk azt, hogy ő üzletember. Ő egy másik céget képvisel

- mondta.

Az LMP egyébként nem elégedett Cathrine Ashton kül - és biztonságpolitikai főképviselővel sem. Kezdeményezni fogják, hogy a posztról jövőben az EP szavazhasson, és az aktuális biztost a parlamentnek legyen joga elmozdítani. Meszerics szerint ez Ashton esetében elég hamar megtörténne.