Életének 93. évében ma Belgrádban elhunyt Dobrica Cosic akadémikus, író, volt jugoszláv elnök – jelentette a szerb közszolgálati tévé. Cosic 1992 és 1993 között a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság első elnöke volt. Elkötelezetten nemzeti érzelmű politikus és filozófus volt.

1939-ben csatlakozott a kommunistákhoz, az 1960-as évekig Tito híveként volt ismert. A 70-es években ellenezte Koszovó és a Vajdaság autonómiájának kiterjesztését. Szellemi atyja a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia memorandumának, ami a koszovói szerbek védelmében készült.

1989-ben támogatta Slobodan Milosevicet, két évvel később pedig a boszniai szerb vezető, Radovan Karadzic hatalomra kerülését. Elnöki kinevezésében és menesztésében is a Miloseviccsel való viszony alakulása játszott közre.

1989-ben és 1990-ben Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában több szerb nacionalista pártot is alapított. A jugoszláv történelemről írt könyvei miatt „a nemzet atyjának” is nevezték. Irodalmi tevékenységéért többször is felmerült, hogy Nobel-díjra jelölhetik, 2011-ben álhírként az is elterjedt, hogy megkapta.

Cosic haláláig élénk szellemi tevékenységet folytatott, áprilisban még interjút adott a Nedeljnik című hetilapnak, amiben kifejtette Koszovóhoz és az Európai Unióhoz fűződő viszonyát is. Akkor úgy fogalmazott: a koszovói kérdés már megoldódott, az a terület már nem számít Szerbia déli tartományának, a szerbek az 1998-1999-es szerb-koszovói háború idején elveszítették. Szerinte nagyon sok hasonlóság van abban, ahogyan az európai hatalmak Szerbiához viszonyultak 1914-ben, 1941-ben és ma: az első és a második világháborúban háborús ultimátumokkal álltak elő, de most már kifinomultabb, főleg gazdasági nyomásgyakorlással élnek. (MTI)