A kormány 1992-ben komolyan elhitte, hogy Torgyán József saját hívei közé lövetne

1992 a fiatal magyar demokrácia tán legforróbb éve volt. Ekkor akadályozták meg Göncz Árpádot ünnepi beszéde elmondásában skinheadek, amiről akkoriban széles körben úgy vélték, hogy a kormány által szervezett, tudatos provokáció volt - erről bővebben itt olvashat. De még mielőtt odáig fajultak volna az események, történt egysmás.

Például Torgyán József, a Kisgazdapárt az Antall-kormánnyal szakító, tíz társával a kormánypárti frakcióból is kilépő elnöke április 25-re megszervezte a "Harag napja" névre keresztelt nagygyűlését, aminek nem titkolt célja volt, hogy a tömeg erejével lemondásra kényszerítse Antall József akkor már nagyon népszerűtlen kormányát.*

És abban az évben történt a magyar pártpolitika azóta is meghaladhatatlanul legviccesebb eseménye, az ún. Belgrád rakparti kisgazdapuccs is.

Ha valaki nem emlékezne a részletekre, 1992. július 11-én a kisgazdapárt a kormánnyal szövetséges prominensei megpróbálták megbuktatni Torgyánt, ám a rafinált doktor szimplán rájuk zárta a Belgrád rakparti székházat.

De ne szaladjunk ennyire előre.

  • Torgyán József 1993. március 23-án "Egyes alkotmányellenes rendőrségi és nemzetbiztonsági eljárások..." címen önálló képviselői indítványt terjesztett be parlamenti vizsgálóbizottság felállítását követelve.
  • Torgyán a Harag napján, a kisgazdapuccs idején, illetve az október 23-án történteket vizsgáltatta volna ki.
  • Az indítvány része volt négy volt rendőrtiszt közjegyző előtt tett vallomása.
  • Az indítványára Györgyi Kálmán legfőbb ügyész válaszolt egy ténymegállapító bizottság jelentése alapján.
  • Ez utóbbit annak idején titkosították, és bár a titkosítást még a kilencvenes évek közepén feloldották, mostanáig nem került nyilvánosságra.
  • Az ügyészség most is a személyes és különleges adatokat kitakarva adta csak ki Györgyi Kálmán válaszát. A hiányzó neveket Torgyán József indítványából helyettesítettem be.

A nagy összesküvés

1993. március 22-én négy volt rendőrtiszt, Illés Gyula őrnagy, Labanc Ferenc alhadnagy, Galbács Mihály és Nagy László nyomozók közjegyző előtt vallomást tettek.

Illés, aki az akkoriban csak Cattani kommandóként emlegetett speciális titkos rendőri egység parancsnoka volt, azt állította, hogy

  • 1991-ben Boross Péter belügyminiszter magához rendelte az akkor még csak budapesti, de még az évben országos rendőrfőkapitánnyá kinevezett Pintér Sándort és megbízott helyettesét, a későbbi budapesti főkapitányt, Bodrácska Jánost.
  • A találkozójuk után Bodrácska felkérte Illést, hogy válasszon ki két, operatív (fedett, ügynöki) munkában jártas nyomozót, akiket "speciális feladattal" bízott meg.
  • Erre azért volt szükség, mert "a nemzetbiztonsági hivatal tehetetlen volt".
  • A feladat az lett volna, hogy zsarolással beszervezzék Torgyán sofőrjét, akinek a segítségével aztán megbuktathatták volna a kisgazdák elnökét.

Mindez persze nagyon konspiráltan zajlott, annyira, hogy a két kiválasztott rendőrt, Labanc Ferencet és Farkas Zoltánt Labanc vallomása szerint Bodrácska arra utasította, hogy megbízásukat még közvetlen felettesük, Illés előtt is titkolják.

A feladat röviden Szöllösi József, Torgyán sofőrjének beszervezése lett volna, akinek a segítségével Torgyánt politikailag, "akár köztörvényes bűncselekményt kreálva" meg tudják buktatni. A terv állítólag az volt, hogy Szöllösi fegyvert vagy kábítószert csempésszen Torgyán kocsijába, amit a rendőrség látványosan megtalálhat.

Labanc állítása szerint közben Szöllösiről kiderült, hogy a katonai elhárításnak dolgozott.

Torgyánt 1991. októberében tervezték kelepcébe csalni, ám "tevékenységünket hirtelen azonnali hatállyal megszüntették", vallotta Labanc.

Györgyi Kálmán legfőbb ügyész most nyilvánosságra került válaszából ebből a részből törölték a legtöbbet, így az csak annyiban rekonstruálható, hogy:

torgyan_gyorgyi1

Hogy milyen gyanút kellett volna megerősíteni vagy kizárni, az sajnos nem derül ki az iratból.

A Harag napja

Illés szerint aznap (1992. április 25.) a rendőrök két feladatot kaptak:

  1. tegyék tönkre a kisgazdák hangszórós autóját;
  2. fedett nyomozók szállják meg a környező épületek kapualjait.

Az előbbivel vallomásuk szerint Galbácsot és Nagy Lászlót bízták meg. Bodrácska állítólag arra utasította őket, hogy ne legyen náluk rendőrigazolvány, se más azonosító, és az akciót követően tünjenek el. Ha nem sikerülne eltünniük, a lebukást elkerülendő az eseményt biztosító rendőrök azonnal letartóztathatnák, így kimenekíthetnék őket.

Györgyi Kálmán legfőbb ügyész szerint Bodrácska nem adott ilyen utasítást. A hangszórós kocsit amúgy senki sem rongálta meg, de nem is szólalt meg a tüntetésen.

A második pont már érdekesebb. A vallomást tevő rendőrök szerint azért utasították a nyomozókat a környék megszállására, mert titkosszolgálati információk alapján feltételezhető volt, hogy a Kisgazdapárt vezetése provokációt szervezett:

egy kapualjból valakinek sörétes puskával a tömegbe kellett volna lőnie.

Györgyi válasza alapján

az államhatalom komolyan attól tartott, hogy a kisgazdák a Harag napján katonai puccsra készülnek!

torgyan_gyorgyi2

Vagyis nem csupán a provokatív tömegbe lövetéstől tartottak, hanem attól, hogy laktanyákat lerohanva fegyvert szereznek, és megdöntik a kormányt.

A kisgazdapuccs

1992. június 11-én a Kisgazdapárt az Antall-kormány mellett kitartó egykori vezetői megpróbálták visszavenni a párt irányítását. A lökdösődésig fajuló vitába egy közös katonai-rendőrségi járőr avatkozott be. Mindezek alapján Torgyán "fegyveres támadásnak, széles körben megszervezett katonai akciónak" minősítette a történteket.

Illés vallomása szerint Balogh János rendőrezredes, Bodrácska főkapitány helyettese négyzemközt elmesélte, hogy június 10-én arra utasította az V. kerületi kapitányságot, hogy másnap ne küldjenek járőrt a székház környékére. A kerületi rendőrök helyett a BRFK gépkocsis járőrét vezényelték, szintén az előző este.

Györgyi szerint a rendőrség valóban azelőtt értesült a készülő belső puccsról, hogy a lázadók előterjesztették volna javaslatukat, de ez már június 11-én, a puccs napján történt. A járőrt nem utasításra, hanem "külső telefonhívásra" vezényelték a helyszínre. A kocsiban pedig azért volt katona, mert arra a honvédvezérkar főnöke és a rendőrfőkapitány 1991-es együttes utasítása alapján lehetőség volt. Arra vonatkozóan nem merült fel adat, hogy a puccsot megelőző napon bárki bármilyen utasítást adott volna.

torgyan_gyorgyi3

Györgyi szerint az is megállapítható, hogy a titkosszolgálatoknak nem volt közük a történtekhez, de hogy ezt mire alapozza, azt kitakarták a nyilvánosságra hozott jelentéséből.

Györgyi válaszát szigorúan titkosnak minősítették, ezzel az ügy annak idején el is halt. Amikor pedig a titkosítását 1995. április 5-i hatállyal feloldották, már senkit sem érdekelt a történet, ami így egészen mostanáig titokban maradhatott.

(Címlapkép: Csiky László szobra Torgyán Józsefről, Pataki Márta / Wikimedia Commons)

*Helyesbítés: Eredetileg tévesen azt állítottam, hogy 1992-ben az FKGP volt az ország legénpszerűbb pártja, Torgyán pedig a legnépszerűbb politikusa. Valójában mindez egy másik ciklusra, négy évvel későbbre igaz. A hibáért elnézést kérek.