Az új tanterv és a könyvek miatt a diákok jobban hisznek a politikusoknak

A kínai vezetés 2003-ban úgy érezte, hogy a diákok nem elég elkötelezettek az ország politikája iránt. A kínai kommunisták nagyon hisznek az oktatás személyiségformáló erejében, ezért a 8. Tantervi Reform keretében lecseréltek több könyvet is, amiből a gimnazisták tanultak. Mivel a különböző országrészeken és a különböző évfolyamokon nem egyszerre, hanem lassan, évről évre cserélték le a tananyagot, ezért az oktatással foglalkozó kutatóknak jó lehetősége nyílt, hogy az új tanterv hatását tanulmányozzák.

Kínában, az itthoni rendszerhez hasonlóan a középiskola végén tett vizsga, és a gimnáziumi anyagra épülő egyetemi felvételi határozza meg, hogy milyen egyetemre kerülhet be egy diák. A vizsgákon politikai természetű kérdések is felmerülhetnek, ezért minden tanulónak elemi érdeke minél jobban megtanulni a tananyagot.

A Kommunista Párt hat fontos területen akarta megváltoztatni a diákok gondolkodását a tanterv és a könyvek módosításával.

  • Kína demokratikus ország, ahol az állampolgárok demokratikus választásokon keresztül nyilvánítják ki akaratukat, és ahol erős az önkormányzatiság. Az állampolgárok részvétele szükséges a sikeres politikához.
  • A kínai kormányzat azért dolgozik, hogy garantálja az állampolgárok alapvető jogait. A kínai kormány hatalmának forrása a népakarat, ezért jogszerűen működik.
  • Kínában minden társadalmi csoportnak beleszólást kell biztosítani a közügyekbe, a vezetésnek minél szélesebben kell reprezentálni a társadalmat.
  • Minden Kínában élő kínai állampolgár egyenjogú, nem kivételezettek a többségi han kínaiak.
  • A szocialista piacgazdaság, egyes stratégiai ágazatok állami tulajdonban tartása sokkal jobb, mint a szabadpiac.
  • A gazdasági fejlődésnek egyensúlyban kell lennie a környezetvédelmemmel, a fejlődés környezetre gyakorolt hatásait mindig figyelembe kell venni.

A 2004 és 2010 között végzett, pár héttel ezelőtt publikált kutatásból az derült ki, hogy a kínai politika többnyire sikeresen befolyásolta a középiskolás diákok gondolkodását. Még sosem sikerült ilyen egyértelműen bizonyítani az összefüggést a tankönyvek, a tanterv és a diákokban kialakuló politikai elképzelések között.

Az új tanterv a legsikeresebb a kínai demokráciával kapcsolatban volt. A mérések szerint az új könyvekből tanuló diákok 25 százalékkal nagyobb valószínűséggel fogadták el, hogy az ország valóban demokratikus. Az, hogy egy gyerek szülei a kommunista párt tagjai, csak 10 százalékot befolyásoltak, a diák KISZ tagsága pedig csak 4 százalékot.

Az új tankönyv szignifikánsan növelte az állami intézmények és a jogrend iránti bizalmat is, miközben a civil szervezetek, a külföldi befektetők vagy a bankok iránti bizalomra semmilyen mérhető hatással nem volt.

A különböző társadalmi csoportok politikai reprezentációja ügyében is jó eredmények születtek. Az új tanrend szerint tanuló diákok a többieknél szélesebben értelmezték a képviselet fogalmát, és fontosnak tartották, hogy a kommunista párt tagjain kívül mások is részt vegyenek a közügyekben.

A kisebbségek ügyében felemás eredmény született. A többségi han kínaiak nem lettek elfogadóbbak a kisebbségekkel. Az olyan kérdésekre, mint hogy vennének-e feleségül / mennének-e férjhez egy kisebbséghez tartozó emberhez, nem adtak pozitívabb válaszokat. A kisebbségekre viszont mérhető hatással volt az új tanterv, ők sokkal inkább a kínai társadalom egyenjogú tagjának kezdték érezni magukat, mint korábban.

A piacgazdaság ügyében sikerrel bizonytalanították el a diákokat. Az új tankönyvekből tanulók jelentős része az állami irányítású gazdasági rendszereket preferálta a szabadpiaccal szemben.

Az egyetlen igazán kudarcos téma a környezetvédelem volt. A diákok hozzáállása egyáltalán nem változott, továbbra is a gazdasági növekedést helyezték előtérbe minden környezetvédelmi szemponthoz képest. (NBER)

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.