Hiába jelentette be a múlt hét elején a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi), hogy hétfőn reggel kilenckor ellenőrzésre kiszállnak az Ökotárs Alapítvány irodájába, ez végül nem történt meg, helyette bejelentés nélkül a norvég civil támogatási források sorsáról döntő konzorcium többi tagszervezetének irodáját lepték el a Kehi-ellenőrök.

Az Autonómia Alapítvány és a Demokratikus Jogok Fejlődéséért Alapítvány irodájában a Kehi munkatársai elég alapos vizsgálati igénnyel érkeztek. Az alapítvány vezetője, Nun András azt mondta, hogy gyakorlatilag minden iratukra kíváncsiak voltak. Ezt a kérést az alapítvány munkatársai egyelőre nem teljesítették, szerintük ugyanis nem minden információ minősül nyilvános adatnak, ezért az adatvédelmi biztoshoz fordulnak állásfoglalásért.

Korábban az Ökotárs Alapítvány is kifogásolta a Kehi vizsgálatát, arra hivatkozva, hogy a kormányzati ellenőrzőszervnek sem jogosultsága, sem hatásköre nincs a vizsgálatra.

Az Ökotárs által kezelt összegek ugyanis nem folynak át a magyar költségvetésen. Sőt, a pénzhez az Ökotárs sem fér hozzá, az a brüsszeli székhelyű Finanszírozási Mechanizmus Iroda (FMO) bankszámláján van, onnan közvetlenül utalják a nyertes civileknek. A programjukat amúgy rendszeresen auditálják Brüsszelből, az FMO pedig felajánlotta, hogy a hamarosan sorra kerülő, menetrend szerinti vizsgálat eredményét szívesen megosztják majd a magyar kormánnyal is. Erre a felajánlásra semmiféle reakciót nem kaptak eddig. Az FMO igazgatónője, Stine Andresen korábban Lázár Jánosnak címzett levelében már jelezte, elfogadhatatlan, hogy a Kehi vizsgálatot indítson.

Pont az emberi jogokkal lehet baj

Az Ökotárs munkatársai a hétfői, várt Kehi-vizsgálat helyszínére sajtótájékoztatót szerveztek, hogy ismét összefoglalhassák fenntartásaikat a vizsgálattal szemben. Móra Veronika, az Ökotárs vezetője szerint a mostani vizsgálatot nem tudják máshogy értelmezni,

mint hogy a kormány megpróbálja megfélemlíteni és ellehetetleníteni az Ökotárs és a támogatott civilek munkáját.

Ráadásul ha minden bekért adatot megkapnának, akkor érzékeny adatokhoz is hozzájuthatnának, például, hogy kik támogatnak egy szervezetet, vagy kikkel kommunikálnak.

Móra beszélt a listázásról is, azaz hogy kiderült, a kormány listát vezet az általuk baloldalinak tartott, a norvégok által pedig támogatott civil szervezetekről. Az Ökotárs vezette konzorcium tavaly összesen 128 projektet támogatott, ebből 13 került fel a kormány listájára. A hét támogatási terület közül érdekes módon mind a 13 ugyanabból a kategóriából, a demokrácia fejlesztésével és az emberi jogok képviseletével foglalkozó szervezetek közül került ki.

Azt amúgy, hogy milyen projektekre utaljanak pénzt, nem a magyar szervezők döntik el, a pénzt összedobó északi országok támasztanak prioritásokat. Ezek között pedig a demokratikus és emberi jogok védelme kiemelt helyen szerepel mind a 15 támogatott tagállamban.

Móra beszélt arról is, hogy a kormány kiszivárogtatta a bírálóbizottság tagjai közül hét ember a nevét, ellenzéki kötödéssel vádolva őket. Az Ökotárs vezetője elmondta, a megkeresett bírálóbizottsági tagok pártszimpátiáját sosem vizsgálták, mindig csak a szakmai felkészültség számított, a megbízásukkor pedig alá kellett írniuk egy összeférhetetlenségi nyilatkozatot arról, hogy nem vesznek részt politikai párt munkájában. Az Index információi szerint amúgy a közel 60 bíráló között vannak fideszes kötődésű tagok is, az ő nevüket viszont nem szivárogtatta ki a kormány.

A civil szektorban a jobb-bal viszony értelmetlen, mondta amúgy minderről Móra, aki szerint ezek a szervezetek kormányzatokon átívelő feladatokat látnak el, olyan területeken, ahol az állam nem tud vagy nem akar megfelelő szolgáltatást nyújtani.

Azt egyelőre még nem tudják, mi lesz a megnevezett hét ember sorsa. Ugyanis a bírálók személyének titokban tartása fontos volt azért, hogy a pályázók semmiféleképpen ne tudják befolyásolni a végeredményt. Móra szerint ez még számukra is annyira új helyzet, hogy nem tudják, mit csináljanak, keressenek-e új bírálókat, vagy folytassák a munkát a most nyilvánosságra került tagokkal.

A civil szektor jobban teljesít

Móra beszélt arról is, hogy a Norvég Alap legjobban működő magyarországi részét éppen a civil pénzek kezelése tette ki. A norvégok ugyanis összesen 12 területen támogatnak magyar fejlesztéseket, ebből kilencet pedig a kormány felügyel. Illetve csak felügyelt, mert az NFÜ megszüntetése után ezek a területek transzparens felelősök nélkül maradtak, ezért a norvégok felfüggesztették a kifizetéseket. És miközben a civil támogatási keretből már a második pályázati határidő telt le éppen ebben a ciklusban, és 128 projektet már több mint féléve támogatnak, az olyan területeken, mint a gyermekvédelem, az egészségvédelem vagy a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos fejlesztések, amiket a kormány felügyelne, még első körös eredményeket sem hirdettek.

Az Ökotárs vezetője azt sem érti, miért a sajtón keresztül kommunikálnak velük. Május elején írt nyílt levelükben azt írták Lázár Jánosnak, hogy bármikor nagyon szívesen leülnek vele, és megmutatják neki a civil alap működését. Választ erre azóta sem kaptak, minden új információt ők is a kormánypárti sajtóból ismernek meg.

Megkérdeztük a Kehi-től is, hogy miért nem az előre bejelentett helyszínen végeztek vizsgálatot, és helyette miért két másik alapítványhoz szálltak ki. Konkrét válasz helyett csak azt kaptuk, hogy

"A vizsgálat már egy hete folyamatban van, célja annak megállapítása, hogy az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusokból Magyarországra érkező támogatások fogadására és felhasználásuk irányítására felállított hazai intézményrendszer vonatkozásában fennállnak-e a feladatok ellátásához szükséges intézményi és szabályozási feltételek, hogy a rendszer megfelel-e a vonatkozó nemzetközi és hazai jogszabályoknak, továbbá annak megállapítása, hogy a kedvezményezettek részére folyósított támogatások megítélése, felhasználása szabályszerűen, rendeltetésszerűen, illetve hatékonyan valósult-e meg."

A témáról készült alaposabb videóriportunkat itt lehet megnézni.