A Tienanmen téri egykori diáklázadás évfordulója előtt őrizetbe vett emberek tucatjainak a szabadlábra helyezését követelte Genfben Navi Pillay, az ENSZ emberi jogi főbiztosa:

„Azt követelem a kínai hatóságoktól, hogy azonnal engedjék szabadon azokat, akiket a szólásszabadsághoz való joguk gyakorlása miatt vettek őrizetbe.”

Jogvédő szervezetek szerint körülbelül ötvenen lehetnek azok, akiket a hatóságok a június 4-i évforduló előtt „biztonsági okokból” őrizetbe vettek. Elsősorban azért, mert azt gyanítják róluk, hogy megemlékezésre készülnek. Úgy tudni, vannak olyanok is köztük, akikre börtön vár – írja az MTI.

Kedden például őrizetbe vettek Pekingben egy ausztrál állampolgárságú kínai művészt, miután interjút adott a 25 évvel ezelőtti Tienanmen téri diáklázadásról, aminek maga is résztvevője volt.

Sajtóértesülések szerint még a múlt hónapban egy másik művészt is őrizetbe vettek, aki egykor a hadsereg katonájaként a tüntetést leverők között szolgált, és részt vett a Tienanmen tér megtisztításában is. A 43 éves Csen Kuang megemlékezést szervezett.

Öt másik személyt, köztük értelmiségieket, Pu Cse-csiang ügyvédet és két férfit, akiket már a 90-es évek elején 16 év börtönre ítéltek megemlékezések szervezése miatt, szintén fogva tartanak. Voltak, akik a találkozóról a világhálón megjelentetett fényképekkel ingerelték fel a rendőröket.

A kínai hatóságok meg akarják előzni, hogy a korrupció, az egyenlőtlenség és az infláció ellen demonstrálók egykori több hetes tüntetésének leveréséről és a több száz vagy még annál is több halálos áldozatról Kínában megemlékezzenek.

Az 1989. április 14-én kezdődött pekingi diáktüntetés 200-300 ezer résztvevőjét június 3-án a kínai hadsereg katonái támadták meg a pekingi Tienanmen téren. 1500-3000 ember halt meg, a nyomokat hamar eltakarították. Hasonlóan keményen léptek fel a többi nagyvárosban tüntetők ellen is, így a Szovjetunióval és Kelet-Európával ellentétben Kínában nem lett többpárti demokrácia. Ez ma is tiltott téma Kínában.