A szegénység felfalja a lelket

Újabb pszichológiai kutatások igazolják, hogy szegénynek lenni nem egyszerűen csak kevesebb lehetőséget jelent az élettől, hanem jóval alapvetőbb hátrányt is:

a szegénység súlyosan befolyásolja azt, ahogyan gondolkodunk; megnehezíti a hosszútávú tervezést és kockázatvállalást, és ezzel a szegénységből való kitörést is.

A Science magazin legutóbbi számában megjelent kutatás járja körül, hogy milyen  csapdába taszítja áldozatait a szegénység és hogyan nehezíti meg, hogy kitörjenek onnan. Ez nem az első ilyen kutatás: írtunk mi is arról a tavalyi, híressé vált tanulmányról, amelyben azt igazolták, a szegénység hogyan terheli le kognitív képességeinket, szűkíti le perspektíváinkat.

Szegénység ---> Stressz

Johannes Haushofer (MIT) és Ernst Fehr (Zürichi Egyetem) most megjelent tanulmánya valójában számos  kutatás összefoglalója. Elsőnek 25 olyan kutatás eredményét olvasták össze, amelyekben azt vizsgálták, hogy a szegénység hogyan vezet a stressz megnövekedéséhez.

Egy svédországi kísérletben például lottónyertesek gyógyszerhasználati szokásainak változását vizsgálták, Kenyában pedig véletlenszerűen kiválasztott családok vettek részt egy kísérletben, ahol különféle összegű, mindenféle feltétel nélkül kiadott egyszeri anyagi támogatást kaptak, és utána mérték meg az elégedettségi és stressz-szintjüket. Azt találták, hogy nem csak az önbevallásos teszt alapján tűntek kiegyensúlyozottabbnak a résztvevők, de azoknál, akiknek a legnagyobb összegű, 1500 dolláros támogatás jutott, a stresszt kísérő hormon, a kortizol szintje is csökkent a szervezetükben.

Utcakép Rióban (CHRISTOPHE SIMON / AFP)

Végeztek még kísérletet garantált jövedelem bevezetésével, és vizsgálták a szegénységből egyszer csak kaszinónyitási joghoz jutó őslakosok mentális egészségének állapotát az Egyesült Államokban. Számos kutatás igazolta, hogy a bevételek növekedésének hatására a vizsgált csoporton belül visszaszorultak a mentális egészségügyi problémák, csökkent a feszültségoldó, nyugtató gyógyszerek fogyasztása, és az önbevalláson alapuló tesztekben is javult a résztvevők mentális állapota.

Persze az erős leegyszerűsítése lenne a kérdésnek, hogy több pénz egyenlő nagyobb boldogság. De az életminőségét a pénzadománynál kevésbé nyíltan megváltoztató juttatások hatására is megfigyeltek hasonló javulást. Az egészségbiztosítás kiterjesztése, a lakhatási körülmények javulása és az ivóvízhez való hozzáférés biztosítása mind pozitív mentális változásokkal járt.

Léteznek kísérletek, melyekben az ellentétes eseteket vizsgálták: amikor valakit váratlan gazdasági sokk ér. Kenyában például olyan farmerekkel végeztek kutatást, akiknek a szárazsághullám miatt odalett a termésük. Az eredmény a kortizolszint megugrása volt. Hasonló eredményeket igazoltak azok a kutatások is, amelyeket Európában az ipari termelés visszaszorulása miatt munkájukat elveszítő munkásokkal végeztek.

Haushofer és Fehr szerint ezek az eredmények egyértelmű okozati kapcsolatot mutatnak a szegénység, a pszichológiai állapot és a stressz-szint változása között.

Kettős hatás

A megnövekedett stressz pedig két területet érint érzékenyen. Egyrészt a kockázatkezelési stratégiáinkat, másrészt az időmenedzsmentet. Mindkét állítást számos kísérletek támasztják alá. Ha szorongunk vagy aggódunk valami miatt, akkor kockázatkerülőbb magatartást vagyunk hajlamosak felvenni, és olyan megoldásokat preferálni, melyeknek hamar lesz látható, tapintható eredménye.

Ez pedig korlátozza azt, hogy az érintettek mennyit hajlandóak befektetni a jövőjükbe. Azaz elsősorban oktatásba és egészségügybe.

Ezzel pedig bezárul a kör: hosszútávú tervezés és kockázatvállalás nélkül borzasztó nehéz kiutat találni a szegénységből, ami pedig csak még több stresszhez vezet.

Utcakép Kambodzsában (TANG CHHIN SOTHY / AFP)

Létezik olyan kutatás is, aminek eredménye szerint a szegénység miatti szorongás jobban megviseli a mentális egészséget, mint az a szorongás, amit a háborúba indulás előtt éreznek a katonák.

A mentális egészségügyi csapdát pedig szorosan kíséri a fiziológiai is. Pénz nélkül sokkal nehezebb egészséges életet élni. A szegény embereknek jellemzően jóval kevesebb szabadidejük van, mint középosztálybeli társaiknak. Jóval limitáltabbak a sportolási lehetőségeik, ráadásul az egészséges élelmiszerek jóval drágábbak.

Mindez összeadódik: egy kutatás szerint az alacsony keresetű emberek 50 százalékkal nagyobb eséllyel kaphatnak infarktust. Az Egyesült Államokban vannak olyan egymástól csak párszáz kilométerre fekvő régiók, melyek között a várható élettartambeli különbség több mint tíz év a gazdagabb környék javára. A különbség akkora, mint Svédország és Irak között.

Párizs (FRED DUFOUR / AFP)

Szintén bizonyított velejárója lehet a szegénységnek az önkontroll képességének meggyengülése. A szegényebb sorban élő emberek között az egészségtelen táplálkozási szokások és a dohányzás is elterjedettebb.

(via AtlanticMedicalExpress, FastCoExist, ScienceMag, fenti kép Pekingben készült, Ed Jones/AFP műve, a címlapkép pedig Moszkvában, KAREN BLEIER / AFP alkotása)

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.