A reklámadónak több ötletgazdája van - nyilatkozta a Heti Válasznak az ötletgazda L. Simon László a reklámadóról. Hogy kik segítették még az ötlet megszületését, azt viszont nem árulta el. Így egyéni képviselőként ő jegyezi a törvényt, amit még jobboldalon is támadnak, és szórakoztató háborút indított el az annyi idő után végre híradót készítő RTL Klub és a kormány között.

Azt a pletykát ő is hallotta, hogy az egész valójában arról szól, hogy az RTL-t nyomja le a kormány, és Lázár János médiát akar szerezni magának. De szerinte például a Magyar Nemzet biztosan nem az RTL védelemében közölt meglepő módon kritikus vezércikket az elképzelésről.

L. Simon szerint például kívánatos, hogy a hírműsorok ne bűnügyi, baleseti és katasztrófahírekkel legyenek tele, mondjuk most az RTL ebben valóban változtatott. És elpanaszolja azt is, hogy a Jobbik mennyit piszkálta őket, hogy hangosak a reklámok. Ezekre mondjuk pont nem válasz a reklámadó bevezetése, és az ilyen jellegű panaszok kezelésére éppen van egy hatóság is, aminek a tagjait a Fidesz delegálta.

Az az ötletgazda L. Simon szerint is legitim felvetés, hogy a kieső bevételek miatt a hazai gyártású műsorok helyett majd mexikói szappanoperákat vásárolnak a  tévék. Komikusnak mondta viszont a sajtószabadság végét vizionálni az új adó miatt.

Ha holnap megszűnne az összes nagy kereskedelmi médium, hárommal kevesebb dél-afrikai vonatszerencsétlenségről és kettővel kevesebb repülőbalesetről szereznének tudomást a magyar tévénézők. A politikai véleményformálást nem ezek a médiumok végzik

- mondja L. Simon. Akinek tudják mi fáj a legjobban?

Rengetegszer hallotta az elmúlt héten, hogy a 8-10 milliárd aprópénz a költségvetésnek.

Olyanok mondják, akik nagyon jól élnek ebben a médiarendszerben, és többszörösét keresik például egy politikus fizetésének úgy, hogy még vagyonnyilatkozatot sem kell leadniuk.

Amiből ezek szerint két dolog következik, vagy ideje lenne végre mindenkinek vagyonnyilatkozatot tennie, de legalább azoknak, akik jobban keresnek a politikusoknál, vagy a politikusoknak se kelljen már bajlódniuk ezzel.

Van még egy (na jó, több, de ez mindenképpen) dolog, ami nehezen érthető az érvelésében. L. Simon szerint nem a kereskedelmi tévék, hanem a közszolgálat feladata lenne a kultúra közvetítése, igaz, a több mint 70 milliárdból működő közmédia azt nem jól látja el.

Nem vagyok elitista, nem mondom, hogy nincs szükség Fókuszra, Blikkre és a Napi Ászra, de az emberek lenézése azt mondani, hogy erre van igény. Az emberek azt fogyasztják, amit eléjük tesznek

- jegyezte meg az emberek lenézésétől távol álló államtitkár. Azt elismerte, hogy magasabb színvonalú műsorok gyártására ugyan a reklámadó sem ösztönöz, de a befolyó pénzt majd az állam olyan célokra fordítja, amelyek joban szolgálják a kultúrát, az oktatást és a közösséget. Arról nem esett szó, hogy esetleg akkor ezt is odaadják-e az MTVA-nak, hátha a még több pénzből sikerül teljesíteni az elvárásokat.

És persze kifejezetten vicces az a felvetés, hogy konferenciákon online főszerkesztők követelték a politika beavatkozását, mert a Facebook, a Google és a Youtube a reklámtorta ötödét kiviszik az országból mindenféle adózás nélkül. És az új törvény vonatkozik-e rájuk? Természetesen nem, "de előrevetíti a lehetőségét".

L. Simon egyébként kipróbált adóztató. Az ő indítványára vetették ki például a 25 százalékos adót a pornográf termékekre. Ebből több tízmillió forintos bevétele van a kulturális alapnak, és csak azért nem több, mert

a hagyományos szexújságok és a DVD-k kereskedelme drasztikusan visszaesett. Sajnos elterjedt az amatőr, valamint a külföldi szerverekről elérhető ingyenes pornó, aminek megadóztatása lehetetlen.