Orbán osztott: egy torta Jánosnak, egy szelet Sándornak

  • A kormány ránézésre alig változott.
  • De eszközölt fontos húzásokat Orbán Viktor.
  • Lázár Jánost feltolta első helyettesnek.
  • Simicska Lajos embereit hátrébb vonta a nagy pozíciókból.
  • Egyensúly és belső versengés gerjesztése - ezek vezérelhették.

Megint kipróbálják, hogy mi lenne, ha Orbán kiadná az aprómunkát

2010-ben úgy nézett ki, hogy Orbán Viktor miniszterelnökként majd lebeg a napi ügyek felett, mutatja az irányt, de a bíbelődést az aprómunkával kiszervezi Navracsics Tibornak.

Közvetlenül a 2010-es kormányalakítás után ilyeneket mondtak a bennfentesek:

Navracsics nemcsak igazságügyi és közigazgatási miniszter, hanem főnöke a többi miniszternek, a teljes törvényalkotást ellenőrzi, hozzá tartozik az összes tárca kommunikációja, és Orbán távollétében ő vezeti a kormányüléseket is. Lényegében ő fog kormányozni.

Aztán ez a rendszer nem működött. Hamar kiderült, hogy nincs meg a bizalom Orbán részéről, hogy átengedje az ügyek irányítását. Erről sokféle magyarázat született: Navracsics akadékoskodott az unortodox intézkedéseket miatt; és túlságosan aggódott a nyugati kritikák miatt; nem volt elég hatékony szervező; pártkarriert is akart, stb. Azt nem lehet látni, hogy melyik volt tünete, és melyik volt oka a viszony romlásának.

De az biztos, hogy fokozatosan Lázár János vette át az előkészítő-szervezői szerepet. Először informálisan, aztán hivatalosan is. Navracsics hiába ellenezte, hogy fontos törvényeket a képviselők a kormány megkerülésével, egyéni indítványokként terjesszenek be. Lázár János akkori frakcióvezető sorra szervezte ezeknek a törvényeknek a benyújtását.

A kormány által benyújtott törvények előkészítése pedig Győri Tibor miniszterelnöki tanácsadóhoz került, aki a háttérből, jórészt informálisan vitte azt a munkát, amit Navracsicsnak néztek ki eredetileg. A fontos törvények pedig a frakció felől érkeztek. 2012-ben Lázár János lett a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, ahol szintén államtitkári rangot kapott Győri Tibor is. Ezzel az előző ciklus felénél intézményesült az addigra gyakorlattá vált rendszer, hogy nem Navracsics a kormányzás összefogásának fő felelőse.

Az alapfelállás most is hasonló. Most is úgy tűnik, hogy lett egy szuperminiszter, akinek munkaköri leírásában szerepel többek között a kormány stratégiai irányítása, a kormányzati munka tervezése, az egységes kommunikáció megszervezése, a kormányzati tevékenység összehangolása, a kormányülések napirendjének és munkatervének összeállítása, és a kormány törvényalkotási programjának megírása.

Ez a különleges miniszter Lázár János lesz.

Az íróasztal mellé erőt is kap

Csakhogy Lázár már induláskor sokkal erősebb lesz, mint Navracsics valaha lehetett. Ugyanis hozzá tartozik még majd:

  • a közigazgatás megszervezése,
  • az önkormányzatok felügyelete,
  • az EU-s pénzek ellenőrzése,
  • a vidékfejlesztési pénzek ellenőrzése,
  • az agrártámogatások ellenőrzése,
  • a kutatás-fejlesztési pénzek,
  • a közbeszerzések,
  • az építésügyek,
  • a műemlékek,
  • a településfejlesztés,
  • a polgári hírszerzés,
  • a társadalompolitika összehangolása,
  • a tudománypolitika,
  • a társadalmi kapcsolatok
  • és a megyei kormányhivatalok irányítása.

Navracsics Tibornak 2010-ben ennél jóval szerényebb feladatköre volt, és az ő tárcája gazdálkodhatott messze a legkisebb költségvetéssel. Lázárnak az EU-s pénzeken keresztül lesz egy konkrét területe, ahol vétójogot kap az egyes miniszterek döntései felett. Hiszen hiába osztották szét a pályáztatást az egyes minisztériumok között, a Miniszterelnökség került a hierarchia csúcsára. Vagyis Lázárnak nem csupán politikai hatalma lesz a többi miniszter felett, hanem a pénzüknél is tudja fogni őket.

Éppen ezért lehet az új leosztás működöképesebb, mint Navracsics esetében volt. Persze számít az is, hogy ezt a rendszert az előző ciklus végén már ki is próbálták, hiszen Lázár e feladatkörök nagyobb részét 2012 óta már fokozatosan megkapta.

Ellensúlyokat is rakott Orbán a rendszerbe

Nagy hatalom ide vagy oda, vannak előjelek, amelyek arra utalnak, hogy így se lesz Lázár árnyék-miniszterelnök. Például azért nem, mert Orbán Viktor szeret személyesen dönteni. Híres példatörténet, hogy még a jogi karra felvehető diákok számát is ő határozta meg a tandíjvita idején. A valóságban a kormányzás delegálása sosem működött igazán Orbán esetében.

Másrészt a belső hatalmi súlyok kiegyenlítése, az erős emberek versenyeztetése szintén fontos eszköze politikájának. Ebbe nem egyszerű belelátni, de álljon itt néhány példa, hogy milyen egyensúlyi rendszerekről lehet szó:

Csányi vonal

Egyrészt erősödött például Pintér Sándor. Elég komoly pénzek elosztása került hozzá azzal, hogy az igazságügyi tárcától átvette az elektronikus közigazgatás kiépítésének feladatát, míg a vidékfejlesztési minisztériumtól a vízügyet. És ha Pintér Sándor erősödik, akkor Lázár János szomorú, legalábbis ők egymással erősen rivalizáló erőtérhez tartoznak. Lázár szerint Csányi Sándor (OTP elnök-vezérigazgató) embere Pintér, és Csányival híresen rossz a viszonya.

Ám miközben Pintér Sándor még erősebb lett, Lázár tovább viheti egy évek óta húzódó háborúját Csányi Sándorral szemben, amihez új fegyvereket kapott most Orbántól:

Lázár az előző ciklusban sokat tett azért, hogy megakadályozza egy Csányi által szervezett agrárbank létrejöttét, ami a mezőgazdasági támogatásokat és vidékfejlesztési pénzeket kezelte volna.

Lázár a mostani ciklusra megszerezte magának az agrágpénzek elosztását is, és a terület felügyeletére kinevezett Kis Miklós Zsolt abból a Magoszból érkezik a Miniszterelnökséghez, ami fontos ellenlábasa volt az utóbbi években Csányi Sándor mezőgazdasági érdekeltségeinek. (Csányi mezőgazdasági érdekeltségei a Magosz riválisával, a Mosz nevű agrárérdekképviseleti szervezettel működnek együtt.)

További fontos körülmény ezen a vonalon, hogy a Lázár vezette Miniszterelnökséghez került államtitkárnak Németh Lászlóné, aki a Magyar Posta és a takarékszövetkezetek integrációját kezeli majd. Itt nagyon úgy néz ki, hogy politikai segítséggel az OTP-nek építenek riválist az FHB, a posta és a takarékszövetkezetek infrastruktúráján. Például azzal, hogy Lázár ennek az új banknak szánja az agrárpénzek kezelését.

Simicska vonal

Lázár közben gazdasági vonalon vesztett egy fontos szövetségest. A kormányzati munkát ismerők szerint az elmúlt ciklusban remekül kijött Németh Lászlóné fejlesztési miniszterrel, akit egyértelműen Simicska Lajos kormányzati emberének tekintettek.

A tárcát azonban Némethné nem tarthatta meg, és Seszták Miklós kinevezésével Lázár kapott egy gazdasági riválist a kormányban. Az útépítési, vasútépítési és energetikai beruházásokat ellenőrző, illetve az állami vagyont felügyelő fejlesztési tárca irányítása nagyon komoly erőt jelent.

Seszták kinevezése mindenkit meglepett a Fideszben. Kinevezését úgy értékelik, hogy ez is a nagy kiegyensúlyozó manőverhez kellett. Orbán Viktor előhúzott egy  olyan végrehajtót egy fontos pozícióba, aki sem Simicska Lajoshoz (mint Némethné), sem Csányi Sándorhoz (mint Pintér) nem kötődik. Így Orbán létrehozott egy újabb erőteret. És ez politikai vonalon kihívás Lázárnak is, hiszen egy új szereplő elkezdett felnőni a politikában a nagy pénzek körül.

Seszták lecserélte a infrasrtuktúráért és az energiaügyért felelős államtitkárokat a minisztériumában. Ez ugyanaz a gesztus Orbán Viktor részéről, mint amikor a korábban Közgépnek dolgozó Petykó Zoltánt Lázár Jánosra cserélte az EU-pénzosztás élén:

aki nagy pénzt akar az államtól, az ne Simicska Lajoshoz vagy valamelyik emberéhez menjen kérni, hanem egy politikushoz.

Eddig Lázár János volt az ember, akinek elég befolyása volt a nagy pénzek elosztására, most azonban Pintér Sándor is kapott két fontos tortaszeletet, Seszták Miklós pedig egy egész tortához jutott. Így miközben Lázár a mostani kormányakalítással erősödött, Orbán arra is figyelt, hogy ellensúlyokat is kapjon.

És akkor még Rogán Antallal is lehet játszani

És hogy még izgalmasabb legyen a sakkozás, makacsul él a szóbeszéd a Fideszben, hogy egy-két éven belül Rogán Antal kapja meg a fejlesztési tárcát, aki a választások előtt ezt erősen ambicionálta is. Márpedig Lázár és Rogán komoly riválisok a Fideszben: ők Orbán után a két legfontosabb ember a pártban. A pártelnök folyamatosan versenyezteti őket, és ennek megfelelően a háttérben fúrják is egymást rendesen. Rogán esetleges kinevezésének a lebegtetése már önmagában egy üzenet Lázárnak: vannak még ellensúlyok, amiket a táblára tehet a miniszterelnök.