Robert Constanza ökológus még 1997-ben látott neki csapatával, hogy rájöjjenek, mennyit ér az élet a bolygónkon.

Ez elsőnek elég őrült ötletnek tűnik, és bizony, másodikra is az. Összeállították egy konkrét listát mindarról, amit az ökoszisztéma biztosít a számunkra. Összesen 17 kategóriájuk lett. Vannak köztük teljesen egyértelmű dolgok, mint az élelmiszer vagy a nyersanyagok. De kiszámoltak az olyan absztraktabb kategóriák becsült értékét is, mint hogy mennyit ér, hogy a fák oxigént termelnek, vagy hogy természeti képződmények felfognak komoly viharokat. De számított a kulturális és szabadidős felhasználás értéke is.

Akkor arra jutottak, hogy mindez 33 billió dollárt érne. Ez akkor bőven több volt, mint az egész bolygó GDP-je.

Most viszont Constanza visszatért a projekthez, és egy új tanulmányban újraszámolták egykori kollégáival, hogy helyes volt-e az akkori érték. És arra jutottak, hogy nagyon nem. Az azóta megismert összefüggéseket is felhasználva, amik az ökoszisztéma és az emberi élet kapcsolatáról szólnak, most arra jutottak, hogy a földi ökoszisztéma értéke

142,7 billió dollár.

Ez rengeteg pénz, forintba inkább most át sem számoljuk.

A változást az okozhatta, hogy azóta a természettudósok még jobban megértették, hogy a természet mennyire sokat segít az embernek, és hogy a körülöttünk lévő természet hogyan véd minket a Naptól, a viharoktól.

Ami sajnos szintén oka volt a változásnak, hogy ez alatt a tizenpár év alatt is annyit csökkent a bolygónk ökológiai erőforrásainak mérete, hogy ez is jelentősen megnövelte az értékét a maradék kapacitásnak.

Eltűnt például sok azokból a korallzátonyokból, amik borzasztóan sokat tesznek a közelében lévő emberek védelméért. Ha az ökológiai feltételek nem változtak volna 1997 óta, akkor a kutatók szerint 165.8 billió dollár lett volna az érték. A változás így számszerűsíthető is, mindez 23 billiós értékcsökkenést jelent. Miközben az Egyesült Államok GDP-je 16,2 billió dollár.

A mostani eredményt még csak kutatást felvezető értéknek szánják, amit majd újabb eredmények követnek. És persze nem is lehet az egész számolgatást tudományos szempontból teljesen komolyan venni. De arra biztosan jó, hogy valódi, létező problémákra hívja fel a figyelmet. (via Atlantic)