Áder János aláírta a reklámadót

Amit a múlt szerdán fogadott el az Országgyűlés – derül ki a parlament.hu-ról. Az államfő még hétfőn írta alá a törvényt, az kedd délutánig még nem jelent meg a Magyar Közlönyben.

Fotó: Kovács Tamás / MTI

A jogszabály értelmében a reklámokból származó árbevétel és a saját célú reklámok költsége után adót kell fizetnie a jövőben a médiavállalkozásoknak, kiadóknak, a szabadtéri reklámhordozók hasznosítóinak, az internetes reklámok közlőinek. A jogszabály különböző adósávokban határozza meg a reklámbevételek adóját: félmilliárd forintos árbevételig 0 százalékos, de 20 milliárd forint felett már 40 százalékos adót kell fizetni. A törvény, ami már 2014-re is megállapít adófizetési kötelezettséget, a kihirdetése utáni 31. napon lép hatályba.

Az adó alapja a médiaszolgáltatásban, a sajtótermékekben, a szabadtéri reklámhordozókon, járművön, nyomtatott anyagokon vagy ingatlanon és az interneten közölt hirdetésekből származó árbevétel. Adót kell fizetni a saját célú, vagyis a saját termékre, megjelenésre vonatkozó reklámok után is, ennek alapja a közzététellel kapcsolatban felmerülő költség.

A jogszabályt a Magyarországon letelepedett médiaszolgáltatókra kell alkalmazni, és azokra, akik napi műsoridejük legalább felében magyar nyelvű műsorokat sugároznak Magyarország területén. Vonatkozik a sajtótermékek kiadóira, szabadtéri reklámhordozókat hasznosítókra és az internetes reklámok közlőire is.

A reklámadó bevezetéséről éles vita alakult ki, az érintett médiumok, egyes szakmai szervezetek és ellenzéki pártok tiltakoztak ellene. Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban azt mondta, hogy a reklámszakma sem maradhat ki a méltányos közteherviselés elvének érvényesítéséből.

„Nem kényszer van, hanem igazság van”

– ezt válaszolta a kormányfő arra a kérdésre, hogy milyen gazdasági kényszer indokolta a reklámadó bevezetését.

Az RTL Klub levélben fordult Áder János köztársasági elnökhöz, hogy ne írja alá a reklámadóról szóló törvényt, mert az szerintük "sérti közösen vallott európai értékeinket, így elsősorban a sajtószabadságot és a versenysemlegességet".