Több mint száz ember meghalt a kijevi tüntetéseken, és legalább ezer meghalt a kelet-ukrajnai harcokban, amióta Viktor Janukovics tavaly év végén váratlanul úgy döntött, hogy nem írja alá a társulási szerződést az EU-val.

Petro Porosenko új ukrán elnök most fogta azt a tollat, amit Janukovics aláírására szántak, és odaírta a nevét a szerződés aljára. Utána az EU-s országok vezetői egymás után szintén aláírták, Orbán Viktor neve a luxemburgi és a máltai kormányfőé között van rajta.

Tavaly november végén úgy tűnt, hogy Ukrajna orosz érdekszféra lett. Évekig készítették elő a társulási és szabadkereskedelmi egyezményt néhány posztszovjet állam és az EU között. Az áruk vámmentes mozgását, ösztöndíjrendszereket, bizonyos törvények összehangolását előíró szerződésekről van szó, ilyet írt alá Magyarország is még a 90-es években. Túlzás lenne azt mondani, hogy ez az EU-tagság előszobája, de mindenképpen fontos közeledést jelent, gazdasági és politikai értelemben is.

Az oroszok nagyon ellenezték, hogy a baltikumi országok után újabb ex-szovjet tagállamok kerüljenek a Nyugat uszályába. Először Örményországtól zsarolták ki, hogy álljanak el a szerződés aláírásától, még tavaly szeptemberben. Őket az azeriek felfegyverzésével, és Karabah védelmének megszüntetésével fenyegették.

Aztán alig egy héttel a tervezett vilniusi aláírás előtt az ukránok engedtek az orosz zsarolásnak. Kereskedelmi embargókkal és a földgáz árának emelésével zsarolták az akkori ukrán kormányt. Janukovics decemberben azt mondta, hogy az ukránok kenyere lett volna veszélyben, ha aláírja a szerződést.

Csak az oroszokkal ellenséges moldáv és grúz kormány írta alá a szerződéseket tavaly.

Ezért volt az egész vérzivatar

Ukrajnában a kormányellenes tüntetések azért kezdődtek el tavaly, mert ezt a szerződést nem írta alá Janukovics. A tüntetésekből vérfürdő lett Kijev belvárosában, tavasz elején Janukovics elmenekült.

Oroszország válaszul elfoglalta a Krím félszigetet és utána felkelést szított Donyeck és Luhanszk régiókban. A két kelet-ukrajnai területen a mai napig háború folyik a felkelők és az ukrán kormány között.

Ukrajnában május végén elnökválasztást tartottak, amit nagy fölénnyel nyert meg Petro Porosenko. Ő már a kampányban megígérte, hogy alá fogja írni az EU-val azt a szerződést, amire Janukovics nem volt hajlandó.

Megtorlás vagy konszolidáció jön erre?

Nagy kérdés, hogy ezzel az aláírással eldőlt-e a meccs Ukrajna jövőjéről. A tavaly év végi helyzethez képest egyértelmű, hogy a Nyugat visszavágott az oroszoknak. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az oroszok nem hagyják ezt majd szó nélkül. A gáz-szállításokat máris leállították, és számos bizonyíték van rá, hogy a kelet-ukrajnai felkelőket ők fegyverezték fel, és ügynökeik részt vesznek az ellenállás szervezésében.

Porosenko azt mondta, hogy ez a legfontosabb nap Ukrajna történetében a függetlenség kikiáltása óta. Péntek estig elvben tűzszünet van érvényben Kelet-Ukrajnában. A háború akár már éjjel folytatódhat.