Közel egy év után ítéletet hozott az Alkotmánybíróság a takarékszövetkezetek államosítása ügyében. A törvényt a takarékszövetkezetek, vagyis a régi tulajdonosok érdekképviselete támadta meg. Érveiket az Alkotmánybíróság nem fogadta el.

Az AB arra jutott, hogy vannak helyzetek, amikor az állam beavatkozhat a piaci folyamatokba, és itt pontosan ez a helyzet. Azzal, hogy a Magyar Posta és a Magyar Fejlesztési Bank, e két állami cég törvényi erővel többségi tulajdont szerzett a takarékokban, az állam stabilizálta a takarékszövetkezeti piacot, védte a gazdaságot, és ezért indokolható a kikényszerített államosítás, áll az AB határozatában.

Az AB két részletkérdésben belekötött a törvénybe, és ezzel a legújabb, az állam utáni tulajdonosok előjogait korlátozták.

Mi történt?

122 takarékszövetkezet (ezek lényegében kicsi, helyi bankok, amelyek szövetségben működtek) 1640 fiókját felügyeli a Takarékbank. Országos szinten nem nagy bank, de a komoly hálózata és 2100 milliárdos mérlegfőösszege miatt fontos intézmény.

Tavaly nyáron egy nagyon furcsa törvény született. Az állam alapított egy új szervezetet, amit a Takarékbank fölé helyezett, és ezáltal az állam befolyása döntővé vált. Az lett a szabály, hogy amelyik takarék tulajdonosa nem szavazza meg ezt a változást, az automatikusan elveszti a részvényeit. Így persze megszavazták, de a módszert alkotmány-ellenesnek vélték. Számos tulajdonos írásban jelezte, hogy csak a törvényi kényszer miatt ment bele az államosításba.

A nagy integrációból a Videoton focicsapatát birtokló Garancsi István takarékbankja maradt csak ki. A részvények egy jelentős része így került a Magyar Postához és a Magyar Fejlesztési Bankhoz, és ezen keresztül szerezte meg az állam az irányítást.

Amikor az állam már házon belül volt, kiírt egy pályázatot a Takarékbank eladására. Ezen a pályázaton csak egyetlen érdeklődő bírt elindulni, valószínűleg rá írták a tendert. A vevő a kifejezetten erre a felvásárlásra létrehozott Magyar Takarék Zrt. lett. Ennek a cégnek az ügyvezetője ugyanaz a Vojnits Tamás, aki kormánybiztosként intézte az államosítást. Vojnits az FHB-tól érkezett, és a Magyar Takarék Zrt. tulajdonosai között is ott van ez a bank. Az FHB-vel stratégiai partnerségre lépett a Magyar Posta, annak vezetésébe is bekerültek az FHB emberei.

Az egészből valószínűleg egy új OTP-t akarnak felépíteni, állami segítséggel. Az ügylet egyik nagy nyertese így az FHB lehetne. Az állami istápolás továbbra is marad, hiszen Németh Lászlóné (júniusig fejlesztési miniszter) államtitkárként mostantól a Magyar Fejlesztési Bankot érintő kormányzati döntésekért, a Magyar Posta felügyeletéért és a takarékszövetkezetek integrációjáért felel, a Miniszterelnökségen.

Mi az ítélet lényege?

Az ítélet most a tavaly nyári törvényt hagyta jóvá, vagyis magát az államosítás gesztusát. Az Alkotmánybíróság ítéletében hosszan fejtegeti az állam piacszabályozó szerepét az elmúlt évszázadokban, elítéli a nácik és a kommunisták túlzásait éppen úgy, mint a neoliberális gyakorlatot, ahol mindent a piacra bíznak. A lényeg: ebben az esetben az állami tőkeemelést olyan stabilizáló tényezőnek látták, ami indokolhatta a beavatkozást. Az AB szerint az állam „növelte a pénzügyi szektor stabilitását” és ebben az esetben ez fontosabb érdek volt, mint a magántulajdon védelme.

Az ítéletből valószínűleg az következik, hogy a Takarékbank továbbadása is jogszerű lehetett. Ebben az ügyben egy bírósági beadvány is van még az Alkotmánybíróságnál, a Fővárosi Bíróság ugyanis nem tudott dönteni abban a perben, amit a régi tulajdonosok indítottak a bank továbbadása ellen. Itt a bíróság az AB iránymutatását kérte. Erről a beadványról most az AB nem döntött, de azt ígérte, hogy még a nyár első felében erről is lesz ítélet.

Az AB még megállapította, hogy ha a Magyar Posta és az MFB eladják a részüket, akkor az új vevők már nem lehetnek privilegizált helyzetben a megmaradt, régi takarékszövetkezeti részvényesekhez képest. A törvény eredetileg a Magyar Postától és az MFB-től részvényeket vásárló új tulajdonosoknak is megadta a jogot, hogy az ő részvényesi jogaik se legyenek felfüggeszthetők, ahogy a posta és a fejlesztési bank esetében létezett ez a privilégium. Ezt megsemmisítette most az AB.