Lesöpörte a régi trafikosok panaszait az Alkotmánybíróság

A trafikpiac újraosztása után tizenhat egykori dohányboltos fordult az Alkotmánybírósághoz. Többek között azért, mert szerintük a változások sértették a tulajdonhoz és a vállalkozáshoz való szabadságukat, amit amúgy elvileg az alaptörvény is garantálna. De sérelmezték azt is, hogy vagyoni értékű jogot vontak el tőlük kárpótlás nélkül, azaz kisajítás áldozatai voltak.

Az Ab nem tartotta megalapozottnak a beadványt, szerintük az új rendszer nem vonta el az nem vonta el a tulajdonhoz való jogot, hiszen nem üzleteiket vesztették el, csupán a dohányárusítás jogát. Ilyesmihez viszont senkinek nincs alanyi joga. Az pedig, hogy évekig árusítottak dohányt, nem jelenti azt, hogy mindez tulajdonná vált volna, ezért kisajátítani sem lehet.

Azzal egyetértett az Alkotmánybíróság, hogy az államnak az alaptörvény szerint vigyáznia kéne, hogy egy döntéssel ne nehezítse meg egy vállalkozás működését, és ebből a szempontból sérült a vállalkozáshoz való jog. De a testület szerint ez korlátozható egy bizonyos mértékig, ha közérdek kívánja ezt. Márpedig ez kívánta, a kormány folyamatosan a kiskorúak védelmére hivatkozott, miközben Fidesz-közeli vállalkozóknak osztotta újra a piacot.

Ráadásul az Alkotmánybíróság kitért arra is, hogy mivel a régi trafikosok is indulhattak a pályázatokon (:D), ezért nem korlátozták a vállalkozáshoz való jogukat. Az pedig, hogy hogyan ment a pályáztatás, nem alkotmányjogi kérdés. A döntéssel három alkotmánybíró, Bragyova András, Lévay Miklós és Kiss László, nem értett egyet, és különvéleményt fogalmaztak meg.

A döntést és a különvéleményeket itt lehet elolvasni. (via hvg)