Nem kell beszarni az orosz embargótól

Magyarország 2014 első öt hónapjában a KSH tájékoztatási adatbázisának adatai alapján

  • élőállatot 528 millió forintért;
  • húst, vágási mellékterméket és belsőséget 3569 millió forintért;
  • tejterméket, tojást, mézet 1172 millió forintért;
  • zöldséget, gyökeret, gumót 1323 millió forintért;
  • kávét, teát, fűszereket 2,7 millió forintért;
  • gabonafélét 8947 millió forintért;
  • malomipari termékeket, keményítőt, malátát, stb. 1,7 millió forintért;
  • olajas magvakat és gyümölcsöket 1664 millió forintért;
  • állati zsírt 1,2 millió forintért;
  • húskonzervet 2358 millió forintért;
  • cukrot 891 millió forintért;
  • kakaót 140 millió forintért;
  • gabona, liszt, tej felhasználásával készült termékeket 213 millió forintért;
  • zöldség-gyümölcsből készült termékeket 2142 millió forintért;
  • kávé- és teakivonatot, mártást, levest, stb 922 millió forintért;
  • italt, szeszt, ecetet 255 millió forintért;
  • élelmiszeripari melléktermékeket és hulladékot, állati takarmányt 5493 millió forintért

adott el Oroszországnak. ez mindösszesen 29,6 milliárd forint, ami egészen elenyésző része az év első öt hónapjában 10725 milliárd forintnyi teljes magyar kivitelnek. Egészen pontosan 0,276 százaléka. Magyarán

az orosz szankcióktól nem fog összeomlani az ország.

Mondjuk az is tény, hogy az oroszok a mezőgazdasági export csúcsidőszaka előtt rendelték el a szankciókat, ezért megnéztem a 2013. egészére vonatkozó adatokat is. 2013-ban mezőgazdasági és élelmiszeripari termékből összesen 78,45 milliárd forintnyit exportáltunk Oroszországba, ami az egész éves, 24244 milliárd forintnyi magyar export 0,324 százaléka volt. Vagyis

tényleg nem az orosz szankciótól fog összeomlani a magyar gazdaság.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint a létező legdurvább esetben a GDP növekedését - a növekedését, nem a teljes GDP-t - éves szinten legfeljebb 0,2 százalékkal vethetné vissza az embargó. De nem fogja ennyivel visszavetni, mert ezeket a termékeket más piacokon, akár belföldön is értékesíteni lehet. Vagyis

még csak a magyar mezőgazdaság sem az orosz embargó miatt fog összeomlani.

Magyarország teljes agrár- és élelmiszerexportja 2013-ban 2128,2 milliárd forint volt, és bár ennek az Oroszországba irányuló kivitel már egész számokkal kifejezhető, egész pontosan 3,69 százaléka volt, azért látható, hogy nem Oroszország az egyetlen, de még csak nem is a legnagyobb piaca a magyar agráriumnak.

Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke szerint a 2,5 millió tonnás hazai termelés 5-7 százaléka megy Oroszországba, vagyis az orosz embargó "nem dönti be" a termelést. De érintheti a jövőbeni terveket:

a fejlesztési programjuk százezer új munkahely megteremtésével és egymillió tonnával nagyobb terméssel számolt, ennek pedig egyik fő felvevőpiaca Oroszország lehetett volna.

Összességében úgy tűnik, hogy az orosz válaszcsapásnál még az Európai Unió Oroszország elleni szankcióinak is komolyabb hatása lehet Magyarországra:

  • egyrészt ott a Dunaferr, amit az orosz tulajdonos irányító többsége miatt akár közvetlenül is sújthatnak az acélipari termékekre is kivetett szankciók;
  • de az is hátrányosan érinti a céget, hogy a tulajdonos Vnyesekonombank globális pénzforrásait is elzárták.

A Vnyesekonombankot sújtó szankcióknak azonban ennél komolyabb hatása is lehet.

Ez a bank folyósítaná a magyar-orosz államközi megállapodás alapján a 3000 milliárd forintos hitelt a paksi atomerőmű bővítéséhez.

Márpedig ha a Vnyesekonombank nem tud forrásokhoz jutni a globális pénzpiacon - amire van esély -, az ennek a hitelnek a folyósítását is veszélyeztetheti. És mert a hitel összege önmagában a teljes magyar GDP 11 százaléka, ez az egy fejlemény nagyobb hatással lehet a magyar gazdaságra bármilyen orosz embargónál.

(Németh Dávid és Mártonffy Béla az MTI-nek nyilatkoztak. Címlapkép: AFP PHOTO / JOHANNES EISELE)