Invázió, háború, súlyos válság – az orosz handsereg is harcol az ukrán ellen

Ilyen furcsa háborút kitalálni is nehéz volna. Az orosz hadsereg úgy harcol egy idegen ország területén, hogy közben az orosz kormány azt állítja, szó sincs ilyesmiről.

A NATO szerint több mint ezer orosz katona biztosan harcol Ukrajnában. Ilyeneket manapság nem olyan bonyolult megállapítani: a NATO műholdakkal pontosan látja, hogy mi történik Kelet-Ukrajnában. Az ukrán felkelők egyik vezetője pedig kamera előtt mondta el, hogy 3-4 ezer orosz katona „vett ki szabadságot”, hogy csatlakozzon hozzájuk. Az Orosz Katonaanyák Szövetsége nevű pacifista civil szervezet szerint 15 ezer orosz katona is lehet Ukrajnában. Néhány napja orosz katonákat temettek el titokban az ukrán határon.

A nyugati kormányok különböző szóvivői és tanácsadói egymás után mondják ki: egészen biztosak abban, hogy az orosz hadsereg rendesen benne van már a háborúban. Hogy az első számú nyugati vezetők még nem álltak ki azzal, hogy Putyinék hazudnak, annak valószínűleg diplomáciai okai vannak. A mostani helyzettel ugyanis nagyon nehéz lesz nekik mit kezdeni.

Kijevben tüntetők próbáltak betörni az ukrán védelmi minisztériumba. A tiltakozók azonnali katonai segítséget követelnek azoknak az ukrán önkénteseknek, akiket orosz szakadárok kerítettek be Donyeck egyik külvárosánál. (AFP-fotó, Szergej Szupinszkíj)

Csütörtökön világossá vált: az ukrajnai konfliktus új, minden eddiginél veszélyesebb szakaszba lépett.

  • Litvánia kérésének megfelelően csütörtökön összeül New Yorkban az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Mivel ott Oroszországnak vétójoga van, ezért komoly döntés ott nem születhet.
  • Délután négykor az ukrán hadvezetés azt mondta, hogy két orosz tankoszlop lépte át az orosz–ukrán határt.
  • A Reuters tudósítója csütörtök dél körül katonai oszlopot látott Ukrajna felé vonulni, három kilométerre a határtól, az orosz oldalon.
  • A felkelők orosz segítséggel elfoglaltak egy várost az Azovi-tengernél, és az ukránok szerint Mariupol ostromára készülnek. Az ukrán hadsereg berendezkedett a város védelmére.
  • Barack Obama amerikai elnök összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot a Fehér Házba.

Néhány csütörtöki nyilatkozat

Radoslaw Sikroski lengyel külügyminiszter: Évtizedek óta nem volt ilyen komoly biztonsági válság a világban.

Carl Bildt svéd külügyminiszter: A helyezt nagyon súlyos. Igazi háború van az orosz és az ukrán reguláris erők között.

Dalia Grybauskaite, Litvánia elnöke: Orosz katonai invázió van Ukrajnában. Ez a világ békéjét és biztonságát fenyegeti.

Andrej Kelin, Oroszország EBESZ-hez rendelt nagykövete: Nincsenek orosz katonák Ukrajnában.

Francoise Hollande francia elnök: Elfogadhatatlan és tűrhetetlen, ha orosz csapatok avatkoznak be Ukrájnaban.

Mark Lyall Grant, Nagy-Britannia ENSZ-nagykövete: Teljesen egyértelmű, hogy az orosz hadsereg jelen van Ukrajnában.

Petro Porosneko, Ukrajna elnöke: Orosz katonákat telepítettek Ukrajna területére.

Az ukrán elnök a tévében bejelenti, hogy országát megtámadták.

Furcsa háború

Oroszország egészen fura háborút vív már tavasz eleje óta Ukrajnában. A Krím-félsziget megszállásakor felségjelzés nélküli harckocsikon zöld ruhás, az orosz hadsereg elitalakulatainak eszközeit viselő fegyveresek lepték el az utakat és a városokat. Az oroszok azt mondták, hogy nem a hadseregük van ott. Azóta a Krímet szó szerint Oroszországhoz csatolták: orosz pénzzel lehet már csak fizetni ott, Oroszországból utalják a nyugdíjakat, az orosz kupában játszanak az ottani focicsapatok.

Donyeck esetében óvatosabbak voltak. Orosz ügynökök kezdettől szervezték a felkelést. A felkelők fegyverei között az ukrán hadsereg rendszeresen talált orosz laktanyákból származó darabokat, néha rendes menetlevéllel dokumentálva. Szinte bizonyos, hogy a maláj utasszállítót orosz légvédelmi rakétával lőtték le. Az orosz hadsereg május elején több tízezer katonával várakozott az ukrán határon. Néhány tank már korábban átszivárgott a határon, erről is készültek már felvételek. Azonban eddig ennyire egyértelműen nem derült ki, hogy az orosz hadsereg harcol az ukrán hadsereg ellen. Most ezt már csak Moszkvában tagadják.

Az Ukrán hadsereg elhagyott harcjárműve Donyecktől harminc kilométernyire, egy falu határán. AFP-fotó/ Francisco Leong

Lassan felépítették

Az ukrán kormány hónapok óta fújja az egyik riadót a másik után: itt egy orosz tank jött be, ott egy orosz ügynököt fogtak, amott egy rakétavetőt. Ám a nehezen értelmezhető híresztelésektől fáradni kezdett világ. És az oroszok is bedobtak gyanús híreket, például hogy Magyarország tankokat adott el Ukrajnának. Tovább ment a ködösítés az orosz segélykonvojjal: üresek? Bemennek? Inváziót készítenek elő? Ment a fárasztás, a megtévesztés, hogy amikor már tényleg egyértelművé válnak az orosz hadműveletek, akkor még lehessen lebegtetni, hazudozni, bizonytalankodni.

A Nyugat nagyon kemény dilemma előtt áll

Kiégett ház oroszbarát szeparatisták aknatámadása után Novojazovszk városában, Donyeck megyében. (AFP-fotó, Alekszandr Kudoteplíj)

Mit lehet tenni most, hogy az oroszok megindultak a Nyugat által támogatott Ukrajna ellen? Borzasztó dilemma ez. Egy katonai beavatkozás az ukránok mellett most már egyet jelentene háborúval Oroszországgal. Egy NATO – orosz háború végzetes lenne. Most kell eljönnie annak, amit a hidegháború évtizedei alatt sikerült megúszni?

A kereskedelmi szankciók eddig is vitákat keltettek Európában, többek között Magyarország is igyekezett addig puhítani ezeket, ameddig csak lehetett. Ha nem fegyverrel, hanem gazdasági bojkottal, számlák befagyasztásával vág vissza a Nyugat, akkor annak is kőkemény következményei lehetnek. Például elképzelhető, hogy nem lesz Magyarországon földgáz a télen, és akkor leáll az ipar, mindenki fázni fog, szétesik az ország.

De azt sem lehet, hogy semmit sem tesz a Nyugat. Ha egy szövetségesét odalöki az orosz fegyverek elé, akkor miben bízhatnak majd a baltiak, akik máris nagyon idegesek? Meddig hagyják nyomulni az oroszokat? Amíg vissza nem állítják a Szovjeutniót? Vagy a Varsói Szerződés egykori országainak visszafoglalása lesz a következő évtizedek küzdelmeinek színtere? A világ legnagyobb katonai szövetsége meddig hagyhatja, hogy Oroszország azt csináljon, amit akar?

A zavart jól jelzi, hogy a NATO katonai parancsnoka, Philip Breedlove tábornok lemondta a csütörtök délutánra meghirdetett sajtótájékoztatóját.

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.