Bemutatta a megszállt palesztin területek gazdasági helyzetéről készült 2013-as jelentését az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) szerdán Kairóban. 

Az UNCTAD a palesztin nép támogatására szakosodott részlegének vezetője, Muataszem al-Akra hangsúlyozta, hogy a tanulmány nem tér ki a július 8-án kirobbant, héthetes gázai válság következményeire. Ugyanakkor kijelentette, hogy a palesztinok életkörülményei 1967-óta a legmélyebb szintre süllyedtek már a fegyveres konfliktus kirobbanása előtt.

Akra elmondta, hogy a jelentés készítése idején a Gázai övezetben élők 80 százaléka szorult nemzetközi humanitárius segélyre. Az övezet gazdaság növekedése a 2008-as és a 2012-es gázai konfliktus között 26 százalékos volt, 2013-ra azonban 4,5 százalékra esett vissza az enklávé szárazföldi és tengeri határainak több mint hét éve tartó blokádja miatt.

A szudáni diplomata rámutatott, hogy

a gázai munkanélküliség 2013-ban 36 százalékos volt. Akra arra figyelmeztetett, hogy Gázában és Ciszjordániában egy egész generáció nő fel megfelelő képzés és mindenfajta jövőkép nélkül, aminek beláthatatlan következményei lesznek a palesztin társadalomra nézve.

A gázai gazdasági válság enyhítéséhez jelentős nemzetközi anyagi és infrastrukturális segítségre van szükség Akra szerint. Szerinte az első lépések közé tartozik az övezetet körülvevő blokád teljes feloldása, továbbá egy repülőtér és tengeri kikötő létrehozása. A gazdasági túléléshez ezenkívül nélkülözhetetlen a Gázai övezet, Ciszjordánia és Kelet-Jeruzsálem közti kapcsolat biztosítása. A jelentés szerint rohamosan terjed a szegénység a palesztin területeken, ahol csak minden negyedik ember tudja teljes mértékben biztosítani élelmiszerellátását.

A kilencvenes években kötött oslói megállapodás értelmében Ciszjordániát három részre osztották, amelyek legnagyobbika teljes egészében izraeli adminisztratív és katonai fennhatóság alatt maradt. Akra szerint a Ciszjordániának mintegy 62 százalékát magába foglaló "C" régióban lévő zsidó teleptömbök és az azokat összekötő, a területet egymástól elválasztott szigetekké alakító infrastruktúra megfojtja a palesztin gazdaságot és a kétállami megoldás megvalósításának lehetőségét.

Akra elmondta, hogy a zsidó telepek a "C" régió 39 százalékát foglalják el, s ez az arány növekvő tendenciát mutat. A szektor 20 százaléka zárt katonai övezet, 13 százaléka védett természeti terület, és a palesztin lakosok csupán a terület 30 százalékán kapnak építési engedélyt. A palesztinok nem férnek hozzá a régió legfontosabb természeti kincseihez, és a "C" szektor megszállva tartása miatt a ciszjordániai termőföldek mintegy kétharmadától esik el az arab lakosság.

Az említett körülményekből fakadóan Ciszjordánia gazdasági növekedése 11 százalékról (2010-2012) 1,5 százalékra zuhant, míg a munkanélküliség 2013-ban elérte a 22 százalékot. Az összes palesztin területet figyelembe véve a bruttó hazai termék (GDP) 66 százalékát a szolgáltatási szektor fedezi, míg a mezőgazdasági szektor a GDP 4-5, az ipari szektor a 4 százalékát teszi ki.

Újságírói kérdésre reagálva, miszerint a nemzetközösség milyen valós és hatékony lépéseket szándékozik tenni a megszállás beszüntetése érdekében, az ENSZ kairói irodavezetője, Haula Matar emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy a tanulmányt készítő csoport hatásköre nem nyúlik túl az izraeli politika negatív következményeinek bemutatásán. Mindazonáltal megjegyezte, hogy amíg a vétójoggal rendelkező államok a világszervezet Biztonsági Tanácsában akadályozzák a határozott közös fellépést, addig az ENSZ csak ragaszkodhat határozataihoz betartásához, azok foganatosítását nem tudja szavatolni. (MTI)