A walesi NATO-csúcson elfogadták a román és a bolgár vészforgatókönyvet, illetve akciótervet arra az esetre, ha a két tagállam valamelyikét támadás érné: a balti államoknak, Lengyelországnak és Törökországnak már van ilyen terve – közölte Traian Basescu román elnök.

Szerint Románia minden kitűzött célját (elsősorban a NATO keleti szárnyának megerősítését) elérte a NATO-csúcson, ahol szerinte öt nyilvános és tizenöt titkos dokumentumot fogadtak el a tagállamok vezetői. A román elnök szerint a csúcstalálkozó nemcsak a NATO-n belüli szolidaritást erősítette meg, hanem egyértelművé tette, hogy a biztonság pénzbe kerül. „A NATO nem osztogat pénzt valamilyen brüsszeli, központi költségvetésből: a tagállamok, amik részt vesznek Románia védelmének erősítésében, maguk fizetik katonáik költségeit, mint ahogy mi is magunk fedeztük Afganisztánba vezényelt csapataink kiadásait” – mondta.

Romániában vezénylési központot hoz létre a NATO, ahol békeidőben az a 100-200 tiszt dolgozik majd, akik az országban egymást váltó külföldi katonák hadgyakorlatait összehangolják. A közeljövőben jelentős mennyiségű lőszert és tartalékokat, továbbá katonai felszerelést halmoznak fel készenléti raktárakban, hogy ha valóban szükség lenne a NATO most létrehozandó gyorsreagálású erőinek beavatkozására, azok a helyszínen megtalálják a szükséges eszközöket. Románia sok kaszárnyája és katonai raktára áll üresen, miután a 300 ezer fős sorkatonaság helyett ma 80 ezres hivatásos hadsereggel rendelkezik, de ezeket rövid idő alatt használhatóvá tudja tenni.

Basescu cáfolta Petro Porosenko ukrán elnök kijelentését, miszerint a 1,2 millió katonával és az egyik legkorszerűbb hadsereggel rendelkező Oroszország nemcsak Kijevet, hanem Tallinnt, Rigát, Vilniust és Bukarestet is elfoglalhatja, ha a Nyugat nem vállal szolidaritást Ukrajnával. „Megértem Porosenkót: azzal szembesült, hogy az ukrán hadsereg nem képes legyőzni a szeparatistákat, tűzszünet elfogadására kényszerült, ami szerintem egy olyan fegyvernyugvássá fajul, ami, az általa emlegetett autonómia révén, gyakorlatilag egy meglehetősen nagy terület feletti ellenőrzés elvesztését jelenti. De ellent kell mondanom neki: a 28 tagállam azért egyesíti erőit, hogy ilyesmi a NATO keleti szárnyán ne legyen lehetséges.”

A pénteken véget ért walesi csúcstalálkozón az ukrán válságra adott válaszként a NATO emelte készenléti szintjét, és megerősítette az Oroszországtól tartó keleti tagállamainak védelmét. Lengyelországi központtal létrehoztak egy új gyorsreagálású erőt, amit bárhol a világon 2-5 nap alatt be lehet vetni. A 3-5000 fős szárazföldi erő műveleteit légi, haditengerészeti és különleges feladatokra kiképzett egységek támogatják. (MTI)