Alig van, de talán nincs is demokratikus ország a világon, ahol érvényben lenne olyan törvény, ami szerint nem lehet rendőröket fényképezni. Magyarország eddig ilyen ország volt: a rendőrök, akiknek a fényképe hozzájárulásuk nélkül megjelent a sajtóban, a Kúria egy 2012-es, minden bíróságra kötelező döntése alapján egymás után nyerték a pereket, és több százezer forintos kártérítésekkel távoztak, csak azért, mert rajta voltak egy sajtófotón.

A döntést Péterfalvi Attila egy 2007-es határozata alapozta meg, amelyben az ombudsman kimondta, hogy a rendőrök nem közszereplők, ezért nem lehet őket engedély nélkül fotózni. A határozat a rendőrök személyiségi jogait fontosabbnak tartotta annál, hogy az esetleges rendőri visszaélések nyilvánosságra kerüljenek, miközben Garamvölgyi László akkori rendőrségi szóvivő képes volt azt mondani, hogy a Budapesten szolgáló vidéki rendőrök odahaza titkolják, mivel foglalkoznak valójában, ezért perelnek folyton.

Egy 2011-es tudósítása miatt az Indexet is elmeszelték a bíróságon: a rendvédelmi szakszervezetek tüntetéséről közölt tudósításban szereplő képeket, amelyeken nem meglepő módon rendőrök is látszottak, a jogerős ítélet alapján el kellett távolítania a lapnak. Az Index Majtényi László volt adatvédelmi ombudsman ügyvédi irodájának segítségével az Alkotmánybírósághoz fordult az ügyben, és a testület most meghozta a döntést, miszerint

ezentúl szabad rendőröket fotózni.

Az AB 2014 szeptember 23-án kelt határozatának vonatkozó része szó szerint:

Rendőri intézkedésről készült képfelvétel hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a nyilvánosságra hozatal nem öncélú, vagyis az eset körülményei alapján a jelenkor eseményeiről szóló vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak, közügyet érintő képi tudósításnak minősül.

Az AB a határozatban hozzáteszi:

Rendőri bevetés demonstrációkon minden esetben a jelenkor eseményének minősül, még akkor is, ha a rendőrök nem igazi „résztvevői” a történésnek. Ezért az arról készült felvétel a képen lévők hozzájárulása nélkül közvetíthető a nyilvánosság felé, kivéve, ha ez a rendőr emberi méltóságának – mint az emberi mivolt benső lényegét feltétlenül megillető védelemnek – sérelmét jelenti; ilyen lehet például a hivatása gyakorlása során megsérült rendőr szenvedésének bemutatása.

Az AB határozatával a testület nem minden tagja értett egyet: Dr. Dienes-Oehm Egon alkotmánybíró különvéleményt fogalmazott meg:

 Véleményem szerint a határozat indokolása (...) megalapozatlanul részesíti előnyben a véleménynyilvánítás, a sajtó- és szólásszabadság jogát a személyes adatok védelmével szemben.