Csütörtökön Demján Sándor, a magyar takarékszövetkezeteket képviselő Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke nyílt levelet írt a takarékszövetkezeti integráció vezetőihez. Ebben kifogásolta, hogy miért kerültek a takarékszövetkezetek szabad betétei (kb. 1000 milliárd forint) pályáztatás nélkül az FHB Nyrt. tulajdonában álló Diófa Alapkezelőhöz. Nagyrészben Demján levelét dolgoztuk fel ebben a cikkben.

Most nyílt levelet tett közzé a másik fél, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) és a Magyar Takarékszövetkezeti Bank is. Ezekben a szervezetekben már jelen van az FHB-csoport. Ők azt írják, hogy Demján valótlan vádaskodásokkal támadta meg a takarékszövetkezei integrációt, azt írják,

nem a szabad betéteket adták át, és amit átadtak a Diófának, az sincs 1000 milliárd forint.

Lontai Dániel, az SZHISZ elnöke és Sebestyén István, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. igazgatóságának elnöke azt írták, hogy a takarékszövetkezetek eddig is és továbbra is a Takarékbanknál helyezik el szabad pénzeszközeiket, ezért a leghatározottabban visszautasítják az OTSZ vezetésének manipulatív vádaskodását.

A takarékszövetkezetek szabad likviditását és vagyonát Lontaiék levele szerint továbbra is a szektor központi bankja, a Takarékbank kezeli, így azok továbbra is a csoportot erősítik. Minden egyes szövetkezeti hitelintézet maga dönti el, hogy e törvényi kötelezettségen felül kér-e vagyonkezelési szolgáltatást a Takarékbanktól, illetve kért-e korábban a Takarék Alapkezelőtől.

Azt is írják, hogy Demján Sándor megalapozatlan állításaival ellentétben

a Takarék Alapkezelő sosem adott át 1000 milliárd forintos összeget kezelésre a Diófa Alapkezelőnek.

"Nem adhatott át, mert maga sem kezelt ekkora összeget, illetve betétet. Mind a Takarék Alapkezelő által kezelt alapok, mind pedig a Takarékbank által kezelt vagyon nagyságrendekkel kisebb összegű, és nincs semmilyen kapcsolatban sem a Takarékszövetkezetek által a Takarékbankban elhelyezett betétekkel, sem a lakosság takarékszövetkezetekben elhelyezett betéteivel."

A Takarék Alapkezelő mintegy 35 milliárd forint értékű alapokat és mintegy 45 milliárd forint egyéb vagyont (portfóliót) kezelt, és Lontaiék azt írják, hogy

a Diófa Alapkezelő csupán ezeknek az eszközöknek a kezelésére kapott megbízást.

A nyílt levél szerint az ügyletről szóló döntés a Takarékbank szabályzata alapján az igazgatóság és nem a közgyűlés hatáskörébe tartozott, így a Takarékbank vezetői nem értik Demján azon való felháborodását sem, hogy a döntésben nem konzultáltak a takarékszövetkezetekkel.

Lontaiék levele szerint a Takarékbank gondos előzetes gazdasági számítások nyomán, több piaci benchmark áttekintése után döntött arról, hogy nem tart fenn a jövőben saját tulajdonú alapkezelőt, hanem ehelyett a Magyar Posta egyik alapkezelő partnerének, a Diófa Alapkezelőnek a szolgáltatásait veszi igénybe az alapkezeléshez.

Lontaiék a Magyar Posta alapkezelő partnerének nevezik a Diófát és ház valóban az, de közben az FHB-csoport tulajdona is.

Azt is írják, hogy méretgazdaságossági okokból volt indokolt az alapkezelést a csoporton belül egy cégben koncentrálni. De ha már csoportként beszélnek a Postáról, a Takarékszövetkezetekről és az FHB-ról, akkor már tényleg küszöbön az új Postabank.

Rámutattak arra is, hogy az OTSZ semmilyen jogszabályon, vagy szerződésen alapuló ellenőrzési joggal nem rendelkezik a Takarékbank és leányvállalatai tevékenysége felett.
Az OTSZ-nek mint a Takarékbank Zrt. egyik részvényesének joga van tájékoztatást kérni a Takarékbank Zrt. vezetésétől a társaság alapszabályának megfelelő formában, de nem helyes, ha ezt megalapozatlanul vádaskodó, a közvéleményt félrevezető, nyílt levél formájában teszi.

Lontaiék erősen manipulatívnak tartják a Diófa Alapkezelő lejáratására közölt mérlegadatokat is, és vissza is szólnak Demjánnak. Azzal támadják, hogy ő is veszteséges bank fő tulajdonosa, hiszen éppen az OTSZ keretei között működött az elmúlt években a Jó Gazda, a Soltvadkert, a Körmend, az Orgovány, az Alba és a Széchenyi szövetkezet is, amik csődbe jutottak.

Azt azonban nem írták, hogy pontosan miért tartják manipulatívnak a Demján által közölt adatokat, mely szerint a Diófa 2013-ban veszteséges volt. Ez tök nyilvános cégadatbázisokban elérhető, ahogyan az is, hogy néhány év alatt 60 százalékkal csökkent a saját tőkéje. (via MTI)