Kukába pisált a könyvesbolt előtt, de SP résen volt, és lefotózta!
2014 október 09., 07:51
Itt az ideje beszélnünk a pisiszégyenlősségről!
Világéletemben és virágéletemben is úgy lettem nevelve, hogy soha ne menjek le kutyába.
Ezalatt világéletemben és virágéletemben többek között a pisi-kaki humort értették a nevelésemmel foglalkozó személyek. Namármost itt szó nincsen humorról. Sőt kakiról is csak alig csurran-cseppen majd a karakter. Ez itt kérem szépen potenciálisan egy sorozat kezdete, aminek nevéről még nem döntöttem, de előfordulhat, hogy „Az Egérlyukból”, „A Pokol Masinériái” vagy a „Híminfo” nevet kapja majd. Ezt az Országgyűlés népjóléti bizottsága vagy az aktuálisan összerittyentett parlamenti vizsgálóbizottság dönti majd el.
Írásom témája (egy véleményem szerint) elsősorban férfiakra korlátozódó, nagybetűsen Tabunak számító, gyakorlati probléma lesz:
az illemhelyi vizeletürítés problematikája.
Egyúttal egyáltalán nem vagyok meggyőződve, hogy ez kizárólag hím egyedek között előforduló kellemetlen problémaforrás, de be kell valljam, az átlagosnál is kevesebbet látogattam női vécéket, különösen olyanokat, ahol az ellenkező nemű személyek éppen a dolgukat végezték volna. Ezért nem vagyok hivatott a másik szemszögből is írni.
Írásom apropója pedig egy reklám, melyben szerepel a szeretni való Rob Lowe karaktere és az amúgy szeretni való Rob Lowe lúzer karaktere.
Előbbi teljesen laza és a DirecTV-t használja, míg utóbbi egy - az élet küzdelmeiben örökre vesztésre álló alak, akinek még kábeltévéje van. Eddig a reklám nem is kifejezetten bántó. Viszont az utolsó képkockákban a kúl Rob Lowe lenézően tekint a vécében magán (zavarában) könnyíteni képtelen alteregójára.
Az amerikai lakosság hét százaléka fel is háborodott a dolgon, pedig egyfelől férfiak között univerzális, másfelől a legtöbb esetben egy egyszerű, mezei pszichológiai-biológiai zavarról van szó, ami nem valami szűk réteget, neadjisten szubkultúrát (nevetek) érint.
Hitek és tévhitek
Egy férfiak számára létrehozott toalettkomplexum általában úgy épül fel, hogy van egy kézmosó szekciója, illetve egy klasszik illemhely része, ahol piszoárok, valamint egy egymástól részben vagy teljesen elkülönített fülkékkel tarkított helyiség.
Tévhit, hogy a férfiak, ha abba pokoli helyzetbe kerülnek, hogy egymástól tíz centikre kelljen hugyozniuk, akkor elkezdik egymást méregetni. Sokkal inkább nézik azt, hogy ki mennyire mos kezet, szárítkozik, illetve stíröli magát a tükörben. Mindezt nem elsősorban egy esti szórakozóhelyen képzeljük el, hanem egy nappal is működő, frekventáltan és kulturált körülmények között látogatott intézményben.
A szórakozóhely fontos kivétel, mert itt a férfi sok esetben alkoholt (népszerűen sört) fogyaszt, amely ugyanazt a hatást éri el, mint egy reggeli duplakávé fél liter teával: a gátlástalan, megállíthatatlan, megszakíthatatlan, özönvízszerű vizelést. A sör a gátlástalanságra duplán, ha nem triplán is képes hatni.
Szégyenlősség, zavar és a kimondatlan etikett
Előfordul azonban, hogy az ember tudja, hogy bár nem kell vészjóslóan ürítenie, de a három órás meeting, vagy a két órás előadás során már kialakulhat benne olyan kényszer, ami később megkeserítheti a meeting, illetve az előadás percei alatt eltöltött életét.
Vagy csak szimplán hugyozni kell, de nem ANNYIRA.
Az ember ilyenkor taktikásan vagy ösztönösen elindul a vécé felé. Ha üres: szerencséje van. Ha egy piszoár foglalt, benéz egy fülkébe. Ha fülkék foglaltak, akkor megkeresi az éppen használatban lévő piszoártól legtávolabb esőt és nekilát a nekilátnivalónak, majd gyorsan végez. Nem egy ördöngösség.
Ráadásul nemrég szereztem tudomást egy kis játékról, ami megnyugtatott, nem hogy nem vagyok egyedül de talán pont a közepébe trafáltam a dolognak. A trafálássorozat pedig ezzel a másik kis játékkal folytatódott, ami pontosan rávilágít további mondandóm velejére s irmagjára. (Ezeket a kis játékokat nyugodtan tessenek a cikk továbbolvasása előtt/mellett végigjátszani - szórakoztatóan tanulságosak!)
Aki viszont gond és gátlás nélkül beáll egy éppen piszoárba vizelni készülő férfi mellé, az az ember legalább annyira bosszantó, mint amennyire groteszken és már-már gusztustalanul bájos, amikor az illemhelybe belépve hirtelen arra leszünk figyelmesek, hogy az éppen nagy dolgát végző kolléga minden neszt beszüntet és próbálja titkos ügynök módjára csendben kivárni, amíg mi végzünk a kis dolgunkkal.
A szemkontaktus bármilyen szituációban, függetlenül attól, ki mikor, mivel végzett éppen, nem csak kerülendő, de száz százalékban került is.
Az ok
Zárásképpen pedig kitérhetünk a kiindulópontunkra: a pisiszégyenlősség potenciálisan zavarbejtő, akár-akár vulgárisnak is mondható okára. Aminek tényleg az égvilágon semmi köze az adott egyed péniszének méretéhez.
A vizeléshez szükség van bizonyos izmok ellazulására. Ezt az agy intézi. Az agy intéz száz egyéb dolgot is emellett, például eltereli a figyelmünket eredeti hugyozási célunkról és olyan dolgokra fókuszál, mint például a helyiségben tartózkodó egyéb személyek. Ezután újra a pisilésre gondol, de közben fokozza a feszültséget és kényszeressé teszi az ürítést, már-már egy keserves bizonyítási komplexussá téve azt.
Ez a feszültség fokozódik amikor az anyagcsere-folyamat során egyéb izmok is ellazulnak. Fogalmazzunk úgy, hogy azok az izmok, amelyek bizonyos gázokat engednek ki és ehhez hangeffekteket is szolgáltatnak.
Ekkorra már a gátlástalanabb férfi is pisiszégyenlőssé válik, valamennyi felesleges folyadékot kiprodukál magából, majd a kényelmetlen maradékot - amit még hozzá tudott volna tenni az ügyhöz - magába fojtja és elfeledkezik róla. Ezután a lehető legrövidebb idő alatt, leszegezett tekintettel távozik az illemhelyről.
És akkor még nem is beszéltünk az ezerféleképpen berendezett illemhelyekről, arról a bizonyos nagy dologról, és száz másik illemhelyi problémáról, ami nap mint nap keserítheti mindennapjainkat.
Az élet néha nem is olyan egyszerű.
Mellesleg az megvan, hogy ápropó-hoppá-hoppá-upszidupszi, pontosan egy napra esik a férfiak és a WC világnapja? Véletlen?! Nem hiszem! Nem hisszük...
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.