Orbán rámegy az olimpiarendezésre

2014 november 13., csütörtök 11:20
362
  • Újra elővette a budapesti olimpiarendezés ötletét a kormány.
  • Minden eddiginél komolyabb gondolják. Zajlanak az előkészületek, már csak a nagy bejelentés várat magára.
  • A 2024-es olimpiára nyújtuk be a pályázatot, de ez csak bemelegítés, a valódi cél 2028 lehet.
  • Jövőre kell jelentkezni, ezen nagy erőkkel dolgoznak már.
  • Rengeteg pénzbe kerülne a rendezés, de a beruházások döntő részét akkor is megcsinálják, ha nem nyerünk. Rengeteg pénzből.

„Maga a város is folyamatosan épül-szépül, ami mindenképp erősítheti a potenciális budapesti pályázatot”.

Maga Schmitt Pál, a Magyar Olimpai Bizottság (MOB) tiszteletbeli elnöke érvelt így a budapesti olimpiai pályázat mellett. A MOB Schmitt utáni valódi elnöke, Borkai Zsolt még szeptemberben óvatosan megnyitotta a „rendezzen végre olimpiát Budapest” legújabb fejezetét. Szerinte egyáltalán nem földtől elrugaszkodott ötlet a kandidálás 2024-re, „amelynek irányába rövidesen akár konkrét lépések is történhetnek”.

„Még rengeteg tennivalónk van, míg ténylegesen elkészíthetjük és leadhatjuk a pályázati anyagot, számos apró és kevésbé apró részletet tisztázni kell, de a szándékunk egyértelmű: Budapesten szeretnénk vendégül látni a világ legjobb sportolóit.”

Tarlós István viszont még a főpolgármester-választás kampányában lehűtötte a kedélyeket, szerinte nem ez most a legfontosabb téma. Ennek ellenére a Miniszterelnökség módosított közbeszerzési tervében felbukkan az alábbi tétellel:

olimpiai

A 2024-es helyszínt 2017-ben jelölik ki, de a pályázatot már jövőre kell benyújtani.

2024-re hiába pályázunk

Az egyáltalán nem hivatalos, mégis kiszámítható rotációs rendszer szerint nagy valószínűséggel nem mi, nem is valamelyik európai ország, hanem az Egyesült Államok valamelyik városa rendez majd olimpiát tíz év múlva. 1996-ban volt az USA-ban legutóbb olimpia, azóta rendezett Ausztrália (Sydney), Európa (Athén), Ázsia (Peking), megint Európa (London), jön Dél-Amerika (Rió) és Ázsia (Tokió).

Így elvileg teljesen esélytelen a budapesti olimpia 2024-ben, de nem titkoltan ezzel csak bemelegítünk a 2028-as, minden bizonnyal újra Európában megrendezendő olimpiára. Nemcsak mi gondolkodunk így, hanem a 2024-re pályázó két német város (Berlin és Hamburg) is, bár a berliniek nem annyira lelkesek az olimpia megrendezésétől. Róma és Isztambul 2024-re biztosan pályázik, valószínűleg Párizs is, ahol legutóbb 1924-ben volt olimpia, azóta háromszor pályáztak, sikertelenül. Ezeknek a városoknak a 2028-as tervei még nem ismertek. De Madrid például sorozatban elbukott három kandidálás után kihagyja 2024-et, viszont megcélozza 2028-at. Ahogy a pénzt nem kímélő legújabb barátunk Azerbajdzsán is pályázik, és beszáll Szentpétervár is.

Ami az olimpiától független is megépül. A 2021-es úszó világbajnokság helyszíne a Dagálynál. Forrás: Nemzeti Sportközpontok

A cél tehát a 2028-as budapesti olimpia, ha azt nem nyerjük, sokáig semmi esélyünk sem lesz. Már ha van most egyáltalán.

Újra és újra elővett tanulmány

A Miniszterelnökség által emlegetett megvalósíthatósági tanulmány már jó régi, 2002-ben rendelte meg az eredeti verziót Deutsch Tamás még sportminiszterként a PricewaterhouseCooperstől. Az akkori cél a 2012-es olimpia volt. Ha nyertünk volna, a gazdasági válság az olimpiai rendezés gigantikus költségeivel hosszú időre nullázta volna le Magyarországot, ha egyáltalán meg tudtuk volna rendezni a játékokat. A tanulmány viszont meglett. Az akkor elkészült anyagot azóta sokszor átdolgozták, de már nem a kormány, hanem a 15 cég és több gazdasági, közéleti figura által létrehozott Budapesti Olimpia Mozgalom. A 2012-es időpontot pedig módosították 2016-ra és 2020-ra. 

Közben 2010 márciusban, részben a PWC-tanulmányt felhasználva elkészült a "2020-as budapesti olimpiai nagyprojekt master planja és a kapcsolódó fejlesztések költség-haszon elemzése, költséghatékonysági vizsgálata" című dokumentum, amit a Főpolgármesteri Hivatal Főépítészi Irodája rendelt meg. Ebből és a PWC-tanulmányból idézünk sokat a cikkben, ezek az utolsó, komolyabb anyagok a budapesti olimpiáról, amíg el nem készülnek az újabbak a kormány megrendelésére. Úgy tudjuk, december közepére meglesznek a legújabb páylázatelőkészítő tanulmányok.

Trianon 100

A BOM-osok a 2010-es kormányváltás után már Orbán Viktornál lobbiztak, hogy a következő évben pályázzunk a 2020-as olimpiára. Az érvek között szerepelt az a közvéleménykutatás, miszerint az emberek 70 százaléka támogatja a kandidálást, 56 százalékuk pedig a következő évtizedben kész lenne évi 4000 forinttal saját erőből is segíteni ezt a vállalkozást.

És még egy erősnek szánt érv:

egy esetleges győzelem esetén a trianoni békediktátum pontosan 100. évfordulóján Magyarország visszakerülhet a világ térképére.

A BOM-osok bedobták a jól hangzó kelet-közép európai projektet, ami valójában olyan verseny a környező országok között, ahol egyelőre nincs sok induló. Prága ugyan 2016-ban pályázott olimpiára, de a négy legjobb közé sem jutott be, nemhogy a végső győzelemre esélyes lett volna. 

Egy biztos, aki elviszi az első kelet-közép-európai olimpiát, az 50 évre „elszívja a levegőt” a régió többi városa és országa elől

- próbáltak hatni Orbán nemzetközi ambícióira a BOM-osok a levelükben.

Akkor is költünk, ha nem nyerünk

A kormányváltás után úgy tűnt, hogy hiába győzködték az olimpia megrendezésével korábban is barátkozó Orbán Viktort, mert 2011-ben mégsem pályáztunk (nem is nyertünk volna, a BOM-osok várakozásával ellentétben nem európai város, hanem Tokió kapta a rendezési jogot). Aztán elkezdődtek a stadionépítések, megpályáztuk a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság pár meccsét, és mintha háttérbe szorult volna az olimpia. Igaz, közben Magyarország elnyerte a 2021-es úszó és vízilabda világbajnokság rendezési jogát, ezzel egy fontos olimpia helyszín felépítésébe belevágott a kormány. Itt 8 milliárd forintról indul a költségszámláló.

Idén pedig már több olyan, sokmilliárdos projektet jelentettek be, amelyek egyértelműen az olimpiai pályázatot szolgálják.

Ilyen például a csepeli kajak-kenu- és evezős központ, a maga tízmilliárdos költségével. Van Magyarországon olyan pálya, ami nemhogy tökéletesen alkalmas nemzetközi kajak-kenu versenyek megrendezésére, de Szeged rendszeres házigazdája is ilyen eseményeknek. Csakhogy előírás, hogy az olimpiai falutól legfeljebb száz kilométerre vagy egy órányi autóútra lehet versenyhelyszín. (A ritka kivételek közé tartoznak a vitorlásversenyek és a focimeccsek. Így például a budapesti olimpia esetében is tervezhetnek meccseket az új debreceni vagy a felújított győri és székesfehérvári stadionban.) A kajak-kenu viszont nem kap felmentést, ezért épül a tízmilliárdos csepeli központ.

8,9 milliárdért fejezik be a Tüskecsarnokot (ami viszont csak négyezer férőhelyes lesz, így kicsinek számít) és a lágymányosi uszodát.

Ami igazán nagy problémát jelent, az a központi stadion.

Adná magát, hogy az a 110 milliárdért elkészülő új Puskás lenne. A stadion és környékével eleve a budapesti olimpia egyik fő helyszíne lehetne, itt van a Papp László Aréna, a Syma Csarnok (bár azt lehet, hogy elbontják). A Puskás és környéke már most is Nemzeti Olimpia Központ néven fut a költségvetésben (csak jövőre 44 milliárd jut rá). Az itt elkészülő első új létesítmény a régi helyén épülő Millenáris Velodrom lesz. 2017-re lesz kész, Vígh László kormánybiztos szerint a hazai kerékpár- és tornasport új központját építik fel, nem mellesleg világesemények megrendezésére is alkalmas lesz. A kerékpársportunk nem számottevő, így nem a sikeres magyar versenyezők kényszeríti ki az új központot, hanem az olimpia. Felújítják és befedik a közeli Kisstadiont is, amit 5000 férőhelyes multifunkcionális csarnokká alakítanak.

Az új Puskás, futópálya nélkül.

És kész lesz a Puskás is, csakhogy azt futballstadionná alakítják át, nem lesz benne futópálya, hogy a nézők közelebb legyenek a játéktérhez. Ez a focimeccset valóban sokkal élvezhetőbbé teszi, viszont így atlétikai versenyek megrendezésére nem lesz alkalmas. Márpedig egy olimpián a legtöbb nézőt éppen az atlétikai versenyek vonzák, legalább 70 ezer néző befogadására alkalmas stadion kell. És mivel a futópálya miatt elég széles is, ezért itt szokták tartani a nyitó és a záró ünnepségeket is.

Vagyis a 68 ezres Puskás mellé kell majd még egy hatalmas stadion Budapestre. Az Atlétikai Szövetség szerint egyenesen százezres.

Amire viszont nagy nézői igény nincs. Országos atlétikai versenyeket legfeljebb pár száz érdeklődő előtt tartanak. Persze ha lesz stadion, nemzetközi versenyeket is rendezhetnek benne. Athén, Peking és London is megkapta az olimpia mellé az atlétikai világbajnokság rendezési jogát. Arra megint telt házra lehetne számítani. Az már két esemény, de kb. ennyi. Maradnak a szuperkoncertek.

Az új központi stadion is Csepelen épülhetne fel, a sziget északi részén, ami – legalábbis az eddigi tervek szerint – a budapesti olimpia valódi központi helyszíne lenne, a Puskás és környéke mellett. Itt lenne az olimpiai falu, ahol a 12 ezer versenyezőt és az olimpikonokat kísérő 6000 embert szállásolnának el, és itt lenne a médiafalu is. A korábbi fővárosi terv ezekkel a helyszínekkel számol, de ez még nem tekinthető véglegesnek. A kajak-kenu központot például a tervekhez képest a budakalászi kavicsbányatavak helyett Csepelen építenék meg, az úszó-világbajnokságra épülő komplexum viszont nem itt lesz, hanem a Dagálynál. Arra a terv azért jó, hogy mutatja, mennyi versenyhelyszínnel kell számolni. (Itt pedig egy felmérés arról, hogy milyen elvárásoknak kell megfelelniük a versenyhelyszíneknek és az edzőtermeknek. Még a Hit Gyülekezete csarnokát is felmérték benne.)

Forrás: bomalapitvany.hu

Bár lehet arról hallani, hogy az előkészítésbe belefolyó Schmitt Pál elképzelései szerint szakítani kellene azzal, hogy egy nagy, 45-60 hektáros olimpiai falu kellene, inkább több kisebb. Edzéslehetőség és utóhasznosítás szempontjából van benne ráció, de más szempontok eddig legyűrték az olimpiai falu felaprózásának ötletét a korábbi helyszíneken.

És el kell helyezni 42 ezer akreditált vendéget is, akár 3, de azért jellemzően inkább 4 és 5 csillagos szállodákban. És nagyjából egymillió turistával számolnak.

De mennyibe kerülne ez a haccacáré?

Erről hansúlyozottan nagyvonalú becslések készültek eddig. A PWC tanulmányát 2010-ben frissítették legutóbb. 2009-es árakon számoltak. Eszerint „az olimpia teljes infrastrukturális feltételrendszere és a sporthelyszínek biztosítása” összesen

3 838 milliárd forint

lett volna.

Egy 2009-es terv a 2020-as olimpiára. Ebben nincsenek benne a helyi szervezőbizottság kiadásai, amiket viszont a NOB és egyéb források fedeznek.

Ebből a csak az olimpia miatt megvalósuló beruházások 606 milliárdot tesznek ki. (De a jelek szerint ezekből is mindenképpen megépül egy sor dolog, akár nyerünk olimpiát, akár nem.) A többi olyan, főként infrasrukturális, azon belül is közlekedéssel kapcsolatos projektek (Ferihegy fejlesztése, 4-es metró továbbépítése, villamosvonalak átalakítása, autópályák építése, vasútvonalak felújítása), amik a Budapestre jutást vagy a fővároson belüli közlekedést javítják. Amúgy is tervbe vannak véve, legfeljebb előrébb kell hozni a megvalósításukat. (Egy példa. Miután a Várban lenne a triatlon és kerékpár befutója, Csillebércen a mountain bike és Budakeszin a golf, így a Széll Kálmán tér mindig a végtelenbe kitolt felújításának költségei is szerepelnek a számításban.)

A tanulmány készítői azzal is igyekeztek hatni, hogy ez nemcsak Budapestnek jó, hiszen az összes projekt tekintetében az országos fejlesztések értékben 42%-ot, a fővárosiak 58%-ot tesznek ki.

Egy 2009-es térkép a lehetséges helyszínekről. Forrás: bomalapitvany.hu

A nagyberuházásokat sem tisztán költségvetési pénzből kellene állni, a nem sportcélú, hanem infrastrukturális beruházásoknál kalkulálnak uniós finanszírozással. A teljes kiadások 30 százaléka jöhetne az EU kohéziós és strukturális alapjaiból. És a költségek tíz százalékáig magánberuházásokkal is számoltak, például magánbefektetőkre bíznák a később más célra hasznosítható olimpiai falu és a médiafalu felépítését, ez a kettő nagyjából 250 milliárd forint lenne. A magánszektor építené a szükséges mennyiségű 3-4-5 csillagos szállodai szobákat is.

Az állami költségvetésre a PWC számításai szerint így 10 év alatt 2310 milliárd forint kiadás jutna. De a tanulmány készítői szerint még ez sem annyi, mert például a 2015-2019-es időszakban az olimpia 27 milliárd forint adóbevétel-növekedést, 26 ezerrel több munkahelyet és a magánszektor részéről 72 milliárd forint többletberuházást indukálhat. 

Ez egyébként nem a teljes költségvetés. Az olimpia szervezesének, lebonyolításának is van egy jelentős, 460 milliárd forintos tétele, ehhez azonban elvileg nem kellene pénz a magyar költségvetésből, mert anélkül is megoldható. A tévéközvetítések jogdíjából ugyanis, ha nem is nagyon gálánsan, de visszaoszt a helyi szervezőknek (OCOG) a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. És ott vannak még a helyi marketingbevételek és a jegybevételek is. A tanulmány szerint meglesz erre a külföldi és a magyar fizetőképes kereslet is.

Az átlag jegyárra 68 dollárt számoltak, amit azért (a Fradi-Chelsea meccs last minute-os diszkontakcióira gondolva) nagyon sokan mégsem tudnak majd könnyedén kifizetni.

A csepeli tervek, még az úszóközponttal, de a kajak-kenu nélkül

Van még néhány érdekesség, azzal számolnak például, hogy csak a sportolók számára kialakított étteremek kialakítása és az étkeztetés 12 milliárd forint lehet. De például a promociós, hirdetési költségek ennek a duplája is lehet.

De mennyi lesz a valódi költség?

Ez az, ami megjósolhatatlan. Az előzetesen becsült 3800 milliárdnál biztosan több. Föl tudnánk sorolni néhány olyan beruházást, a 4-es metrótól a Margit híd fölújításáig, amelyek végleges költségei sokszorosan haladták meg az induláskori terveket, sőt a menetközben többször módosított költségvetést is. A közelmúltban valamennyi olimpia megrendezése többe került, mint amivel elsőre számoltak. Maga az olimpia megrendezése veszteséges – egyetlen speciális kivétel Los Angeles volt –, Montreal például 30 évre adósította el magát. Nyilván lehetne olcsóbban is megrendezni, de Kína például nem sajnált semmi pénzt (és most téli olimpiát is rendeznének ugyanott), Londonban meg összekapcsolták egy komplett városrész rehabilitációjával. Ez Budapesten is így lenne a Csepel-szigettel. Az infrastrukturális beruházások nagy része (autópályák, vasúti, metró, villamoskorszerűsítések) összekapcsolható az amúgy is szükséges fejlesztésekkel. Hogy ezeket most érdemes-e megépíteni, az egy másik kérdés.

Nagy kérdés, hogy mennyire lehet megoldalni az olimpia után az épületek hasznosítását. Ez Athénban szinte sehogy sem sikerült.

Athében itt volt a műugrás és a toronyugrás. Fotó: AFP

Budapesten azzal számolnak, hogy az olimpiai falu például magánpénzből épülne, és ha tényleg sikerülne ehhez beruházót találni. A stadionokat, csarnokokat, legfőképpen a csepeli óriásstadionak azonban szinte biztosan állami beruházásból kel megépíteni, és nehéz lesz velük bármit is kezdeni a versenyek után.

Szalay-Berzeviczy Attila, a BOM vezetője még szeptemberben, amikor újra előkerült az olimpia téma, azt mondta:

„Ezt az ügyet nem profitszerzés céljából, a költségvetési bevételek növelése miatt szokták a rendező városok bevállalni, bár az olimpia megrendezésének valóban van egy kimutatható GDP-növelő hatása, ha azt megfelelő ütemben lépi meg az adott ország. Ami viszont komoly pozitívum, de nehezen kimutatható számokban, az a nemzet lélekállapotának javulása, a nemzeti büszkeség jelenléte, amit csak egy igazán nagy dobással lehet elérni”.

Ezt valóban nehéz forintosítani, nem is tennénk rá kísérletet.

Mit köszönhetünk majd az olimpiának?

Készítettek előnyök-hátrányok táblázatot is, még a 2020-as olimpiával számolva.

Forrás: A 2020-as olimpiai nagyprojekt master planja és a kapcsolódó fejlesztések költség-haszon elemzése, költséghatékonysági vizsgálata
BFVT Kft. – FŐMTERV Zrt. – Közlekedés Kft. – Mű-Hely Zrt. – PricewaterhouseCoopers Kft.

Mikor lenne?

Maga az olimpia 16 napig tart, rá két hétre van a paralimpia. Közlekedési szempontból július vége, augusztus eleje lenne ideális, de így is jelentősen megterhelné a félnapos futóversenyeket is nehezen tűrő fővárosi autósok idegeit.

Lesz-e népszavazás?

A kormány a jelek szerint nem készül erre. Az ellenzők viszont könnyedén összegyűjthetnek annyi aláírást, amennyi kell a referendum kiírásához. Bécsben például szintén tervezték a 2024-es kandidálást, de 2013 márciusban a bécsiek leszavazták a rendezés ötletét. 72 százalék szavazott ellene.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt