Négy fontos kérdés, most hogy Putyin lefújta a nagy vezetékét

2014 december 2., kedd 12:23
434

Nem lesz Déli Áramlat. Oroszország elég sokat tett erre a vezetékre, évek óta tartott az előkészítése, 9,4 milliárd dollárt költöttek már rá. A gázvezeték a Fekete-tenger alatt haladt volna Oroszországtól Bulgáriáig, onnan pedig Szerbia és Magyarország felé tovább, tőlünk Szlovéniaba és Ausztriába is terveztek leágazást. Mi következik ebből?

Most gáz nélkül marad Magyarország?

Csak akkor, ha az oroszok direkt szemétkedni akarnak.

Szijjártó Péter kedd reggel arról adott ki közleményt, hogy most új beszerzési lehetőség után kell néznie Magyarországnak. Ez azonban csak akkor igaz, ha az oroszok Magyarországon bosszút akarnak állni azért, mert az EU nem engedélyezte az áramlat megépítését. Fura lenne, ha ez történne, hiszen Magyarország nagyon támogatta a Déli Áramlatot.

Elvben nem kizárt, hogy Oroszország elkezdi szívatni az EU keleti tagállamait, hogy hangos panaszukkal menjenek Brüsszelnek, nem kellett volna az oroszokat korlátozni terveikben. Oroszország fontos stratégiai célja az Európai Unió gyengítése, és akár azt is megteheti, hogy az unión belüli oroszbarát kormányokat (ilyen például Magyarország és Szlovákia) hozza nehéz helyzetbe, csak azért, hogy belső feszültséget keltsen az EU-ban. Nem véletlen, hogy az oroszok támogatják az EU-ellenes pártokat, például a francia Nemzeti Frontot vagy a magyar Jobbikot. Most is elsütötte Putyin a bejelentéskor, hogy Bulgária kérjen kompenzációt az Európai Bizottságtól, a Déli Áramlat elmaradása okozta veszteségekért.

Viszont ha az oroszok nem akarnak kavarni, akkor nem lesz gázhiány Magyarországon. Az Ukrajnán keresztül érkező tranzit ahogy eddig is, úgy ezután is kielégítheti a magyar igényeket, amelyek egyébként évről – évre egyre alacsonyabbak.

A Déli Áramlat ugyanis nem azért épült volna meg, mert még több gáz kell a környéknek, hanem két egyéb okból: ki lehessen kerülni Ukrajnát, és mások ne építsenek gázvezetéket ugyanezen a nyomvonalon.

Abban lehet bízni, hogy az olajár csökkenése miatt egyébként is apadó orosz bevételek nem sarkallják arra Moszkvát, hogy esetleg már ezen a télen leállítsa bosszúból az ukrajnai tranzitot.

Az EU ilyen nagyon bántja Oroszországot?

Az oroszok akartak az itteni törvényeket sértő módon építkezni.

Putyin a Déli Áramlat lefújásakor azt mondta, hogy ha az európaiak nem akarják, akkor nem lesz. A helyzet azonban bonyolultabb.

Az Európai Bizottság nem azt tiltotta meg, hogy a Gazprom vezetéket építsen, hanem arra szólította fel, hogy az EU törvényeinek megfelelve épüljön és működjön majd a vezeték. És itt nem az EU szabályait írták a Déli Áramlat ellen, hanem egy meglévő szabályt akart figyelmen kívül hagyni a Gazprom. Úgy akartak belépni az EU-s piacra, hogy azt mondták, rájuk nem vonatkoznak az itteni szabályok.

Putyin Ankarában bejelenti, hogy nem lesz Déli Áramlat. Fotó: AFP/ Adem Altani

Az EU szabályozása azt mondja ki, hogy nem lehet egy tulajdonosé a vezeték és a benne lévő gáz, illetve be kell engedni a vezetékbe minden olyan gázkereskedő gázát, aki nyilvános árverés után kifizeti a tranzitdíjat. A Gazprom viszont ragaszkodott ahhoz, hogy a vezeték csak a saját biznisze legyen, senki se férhessen hozzá.

Ez volt az a vita, ami miatt az Európai Bizottság nem engedte az építkezés megkezdését, és ezt akarta Rogán Antal egy magyar törvénytervezettel trükkösen kikerülni.

Oroszország most hoppon maradt?

Nem teljesen.

Oroszországnak két okból volt fontos a Déli Áramlat, amiből az egyik célt a hétfőn bejelentett elképzelések szerint még elérheti.

A Déli Áramlat egyik értelme az lett volna, hogy ki lehessen kerülni Ukrajnát a tranzittal. Ez a terv most megbukott, Moszkvának továbbra is alkudoznia kell Kijevvel a tranzitdíjról. Előfordult már, hogy az ukránok stratégiai pozíciójukat zsarolásra használták, és megcsapolták az orosz gázt, amikor nem tudtak megegyezni a saját fogyasztásuk áráról. Most elvben nincs ilyen veszély: az EU közvetítésével több hét tárgyalás után az ukránok és az oroszok megegyeztek a tranzit feltételeiről erre a télre.

A másik fontos cél a Déli Áramlattal az volt, hogy más ne építsen vezetéket erre a nyomvonalra, ne legyen versenytársa az orosz gáznak a térségben. A Déli Áramlat válasz volt a Nabucco vezeték tervére, ami azeri és türkmén gázt vitt volna Törökország – Bulgária – Románia – Magyarország – Ausztria nyomvonalon Közép-Európába. A Nabuccóból azonban semmi sem lett: az érintett országok energetikai cégei nem tudtak elég pénzt szerezni, és bizonytalanok voltak a beszerzési források is. Ez a fiaskó egyébként arra utalt, hogy pusztán megtérülési szempontból nem biztos, hogy életképes ezen a nyomvonalon egy új gázvezeték.

Putyin a Déli Áramlat lemondásával egyszerre azt is bejelentette hétfőn, hogy új vezeték épül Törökországba, és hatalmas gáztárolókat építenek a török – görög határon. Ehhez a török vezetékhez használják majd fel a Déli Áramlat már legyártott, és most Várnában raktározott csöveit. Ugyanakkor 6 százalékkal csökkentették a Törökországnak eladott gáz árát, és megállapodtak abban is, hogy a Roszatom megépíti Törökország első atomerőművét.

A törökökkel kötött új egyezmény nyilvános része nem szól arról, hogy nem épülhet az országban másik vezeték, ami az azeri gázt vinné a Balkánra és Közép-Európába, de minden bizonnyal van egy ilyen része is. Az oroszok ragaszkodni szoktak ahhoz, hogy ahol építkeznek, ott más ne vigyen gázt, az egész EU-s vita erről szólt. Ez azért érdekes, mert a norvég állami olajvállalat és a British Petrol elég komolyan tervezget egy azeri – török – görög- albán – olasz nyomvonalú gázvezetéket. Ez volna a déli korridor, amiről az azeri elnök legutóbb Budapesten is tárgyalt. A mostani orosz – török bejelentés meghiúsíthatja ezt a tervet.

Politikailag ez rosszul jött Budapestnek?

Ez még nem dőlt el.

Annyi biztos, hogy Magyarország könnyebb helyzetben van ma, mint tegnap volt. Amerikai és európai szövetségesei egy üggyel kevesebb miatt fogják nyomasztani. Kérdés, hogy mennyi bizalom veszett el részükről az eddigi vitákban.

A magyar kormány a Déli Áramlat körüli vitákban nagyon összeveszett az USA-val, Romániával, Lengyelországgal, a balti államokkal, és az Európai Bizottság is kemény vizsgálatot ígért a Déli Áramlat megépítését támogató új magyar törvénnyel szemben. Viszont az oroszok sokszor megdicsérték Magyarországot példás kiállásáért. Hogy előbbiből mennyi kára és utóbbiból mennyi haszna lesz az országnak, az még nem látszik.

Egy dolog aggasztó: az oroszok simán hagyták, hogy a magyar kormány beleálljon az áramlat támogatásába az utolsó percig is, Szijjártó Péter még november 19-i moszkvai látogatásakor is arról beszélt, hogy Magyarország kiáll az építkezés mellett. Az oroszok addigra nyilván erősen számításba vették, hogy esetleg leállítják a projektet, hiszen a törökökkel kötött új vezetékről szóló egyezséget elő kellett készíteni, azt nem tegnap vetette papírra Putyin és Erdogan.

A Déli Áramlatot szintén támogató osztrák politikusok óvatosabb retorikát használták, Heinz Fischer osztrák kancellár október végén például azt emelte ki, hogy megoldást kell találni, mert az áramlatra szükség van, de figyelembe kell venni, hogy EU-s országokon menne keresztül a vezeték. Sebastian Kurz külügyminiszter pedig úgy állt ki a Déli Áramlat mellett, hogy hozzátette, a végső döntés az Európai Bizottság kezében van, Ausztria egyedül nem tehet semmit. Ugyanazt képviselték mint a magyarok, csak megfontoltabban beszéltek, és nem hoztak törvényt az EU-s felügyelet kicselezésére. Ehhez képest a magyar miniszterelnök és külügyminisztere sokkal harcosabb retorikát vitt, és ez a mostani kudarc után kellemetlen lehet. Igazán szólhattak volna nekik az oroszok legalább novemberben, hogy lehet óvatosabbnak is lenni.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt