Eldőlt: mindenkinek csinálnia kell

környezetvédelem
2014 december 14., 10:57

Alig néhány órája fogadták el Peru fővárosában a világ országai a legújabb szerződést, ami a globális felmelegedést hivatott lassítani. Az értékelések finoman szólva is vegyesek:

Történelmi áttörés vagy totális tehetetlenkedés

az első reakciók igen szélsőségesek, mindkét változatot komoly szereplők mondják.

A csúcstalálkozót az ENSZ szervezte meg, és így a világ összes országa, 194 állam képviseltette magát. A legoptimistább olvasat szerint már ez is nagyon fontos: a világ felismerte, hogy a globális felmelegedés komoly veszély, mindenki foglalkozik vele. A legpesszimistább olvasat szerint már alig megfékezhető folyamatok indultak el, a Föld a pusztulásba rohan, és nem vitatkozni kellene, hanem radikális lépésekkel megmenteni az emberiséget.

photo_camera Politikus jelmezekben tüntetnek Limában zöld szervezetek. Fotó: AFP / Eitan Abramovich

A megbeszélésnek pénteken lett volna vége az eredeti terv szerint. Azonban nem volt megállapodás, ezért a küldöttségek rászántak még egy kis időt. Perui idő szerint vasárnap hajnali fél kettőkor elkészült a megállapodás.

A megállapodás elvi szinten áttörés: ez az első, a világ összes országát érintő szerződés, ami kimondja, hogy hamarosan minden országnak csökkentie kell az üvegházhatást okozó gázok kibocsájtását.

A kritikusok szerint a probléma az, hogy arról már nem szól, hogy hogyan, mikorra és mennyivel.

A megállapodás annyi konkrétumot tartalmaz, hogy minden országnak hamarosan tervet kell készítenie a saját vállalásairól. Ezeket az ENSZ összefogja és értékeli, és a jövő decemberre tervezett párizsi csúcson valódi és kötelező érvényű vállalások lesznek belőlük. Az elvi cél, hogy 2 Celsius foknál ne melegedjen fel jobban a Föld átlaghőmérséklete az iparosodás előtti szinthez képest. Az ENSZ a párizsi csúcsig megvizsgálja, hogy az egyéni felajánlásokkal összességében elérhető-e ez a cél.

A mostani csúcstalálkozó azért húzódott el, mert egy csomó szegényebb ország addig nem volt hajlandó aláírni a csökkentés melletti elköteleződést, amíg a szövegbe nem került bele, hogy a gazdagabb országoknak többet kell anyagilag áldozniuk erre mint nekik. Kína és India (előbbi az első külügyminiszter-helyettessel, utóbbi a környezetvédelmi miniszterrel képviseltette magát a csúcson) követelték a legkeményebben, hogy ilyen garanciák kerüljenek bele a szövegbe.

A felmelegedésnek leginkább kitett országok, például a csendes-óceáni szigetek kormányai pedig azt követelték, hogy a gazdagok vállaljanak felelősséget a felmelegedés okozta károk enyhítésére.

Mindkét követelés bekerült a szövegbe. Eszerint a gazdagabbaknak segíteniük kell a szegényebbeket a vállalások teljesítésében, és a gazdagabbaknak segíteniük kell a felmelegedés okozta károk enyhítését is. A részletek tisztázatlanok maradtak.

Mi alapján?

Kína jelenleg a világ legnagyobb Co2 kibocsájtója. Akkor miért követel Peking pénzt azért, hogy fogja vissza magát?

A vitában az úgynevezett fejlődők (és ilyenkor Kína is idesorolja magát) azzal érvelnek, hogy a nyugati államok az ipari forradalom óta kedvükre fejlődhettek és szennyezhettek. Ha a most felzárkózóknak gúzsba kötve kell fejlődniük, akkor ez igazságtalan. Az eddigi károkat sem ők okozták, hanem azok, akik most meggazdagodva intik önmérsékletre az éppen feljövőket (és potenciális versenytársaikat). Magyarország ebben a vitában a fejlődőkkel ért egyet: kompenzációt, segítséget és megértést követel a gyengébbeknek.

Az elvet már korábban elismerték, innen való a kvótakereskedelem lehetősége is. Most annyi történt, hogy rögzítették, a párizsi vállalásokkor szempont lesz a szegények gazdasági kompenzálása.

photo_camera Szombaton úgy tűnt, hogy nem lesz megegyezés. Fekve tüntettek ezért a zöldek Limában. Fotó: AFP/Cris Bouroncle

Az erősek hozzáállásában is nagy különbségek vannak. Az EU már évek óta a világ legbátrabb csökkentőjének szerepébe helyezkedett, saját célszámai vannak 2020-ra, és most már 2030-ra is, egészen komoly vállalásokkal. Ebben nyilván szerepe van annak is, hogy az EU szeretne függetlenedni a határain túli energiahordozóktól, és ezért sok pénzt kell amúgy is fektetnie a megújulókba (szélerőművek, naperőművek). Másrészt az EU identitásának is fontos része, hogy ez egy humánus nagyhatalom.

Az USA-ban a demokrata kormány elég nyitott a klímavédelmi intézkedésekre, de egy esetleges republikánus fordulat alááshatja az eddigi elköteleződéseket. A 2016-os elnökválasztás több lehetséges republikánus elnök-jelöltje sem hisz abban, hogy az emberi beavatkozás megváltoztathatja az időjárást, és így az egész klímaügyi vitát hülyeségnek tartják.

Amit csökkenteni kellene

A célok teljesítéséhez elsősorban kevesebb szenet, olajat és földgázt kellene elégetni. Elsősorban az áram- és hőtermeléssel, másodsorban a közlekedéssel kerülnek a felmelegedést okozó gázok a levegőbe. Közben az áram és a kereskedelem a fejlődés alapja, vagyis pont azzal kellene spórolni, ami nélkül nem lehet jobb életszínvonalat teremteni.

Az erdőirtások is hozzájárulnak a globális felmelegedéshez, mert a növények a szén-dioxidot megkötik és oxigénné alakítják. Erre nagy tételben leginkább az esőerdők képesek, ám ha ezeket irtják (és mostanában megint jobban irtják) akkor ez az önkorrekciós folyamat is gyengül.

A metán is üvegházhatást okozó gáz, ez pedig főleg rothadás útján jut a légkörbe. Az állattenyésztés itt az egyik fontos rizikófaktor, de a olvadó tundrák mocsarai és a kőolaj- és földgáz-kitermelés is felelősek.

A dinitrogén-oxid is gondot okoz, ez a gáz leginkább a műtrágyázás miatt van jelen a légkörben. És vannak bizonyos mesterséges gázok, amelyek szintén nagyon veszélyesek, mint például a régebben dezodorokban használt hajtógázok, de számos területén (hűtés, habosítás, szigetelés stb.) most is széles körben alkalmazzák őket.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.