Az Európai Bizottság minden évben kétszer készíttet közvélemény-kutatást a tagállamok lakóinak hangulatáról. Itt a legfrissebb, aminek adatait 2014 novemberében vették fel. Válság, stagnálás, munkanélküliség meg minden ilyesmi ellenére nem olyan vészes az európaiak hangulata, bár általában inkább romlik a kedvük.

Mennyire elégedett az életével úgy általában?

Erre a kérdésre egy négyfokú skálán kellett válaszolni, amiben volt két elégedett válasz (teljesen elégedett, inkább elégedett) meg két elégedetlen (teljesen, inkább).

A 28 tagállam átlaga szerint az EU polgárai tök jól vannak. 79 százalékuk valamelyik elégedett választ említette, és csak 21 százalék mondta magát elégedetlennek.

Két ország van Európában, ahol a lakosság több mint fele teljesen elégedett az életével: Dánia, ahol 69 százalék állította ezt, és Hollandia, ahol 53 százalék mondta magát teljesen elégedettnek. Hollandiában statisztikailag kimutathatatlan, azaz 0 százalék volt azok aránya, akik teljesen elégedetlenek sorsukkal.

Két ország van az EU-ban, ahol a többség inkább elégedetlen az életével: Görögország és Bulgária.

Magyarországon így alakultak a válaszok:

• 9 százalék teljesen elégedett,
• 55 százalék inkább elégedett,
• 25 százalék nem igazán elégedett,
• 11 százalék egyáltalán nem elégedett.

Az alábbi országok lakóinak több mint 90 százaléka mondta azt, hogy teljesen vagy inkább elégedett az életével, vagyis itt lehetnek a legboldogabbak az emberek:

• Dánia 97%
• Hollandia 96%
• Svédország 96%
• Finnország 94%
• Nagy-Britannia 93%
• Írország 92%
• Luxemburg 92%
• Belgium 90%
• Németország 90%
• Málta 90%

Barátokkal, rokonokkal, politizálni szoktak-e?

Erre a kérdésre egy 3 fokú skálán (rendszeresen, alkalmanként, soha) lehetett válaszolni.

Itt az egyik legérdekesebb eredmény, hogy tavaszhoz képest a magyarok esetében 6 százalékponttal csökkent a „soha” választ adók aránya, és 7 százalékponttal nőtt azok aránya, akik azt mondták, hogy „alkalmanként”.

Ez azért érdekes, mert ennél jobban csak Romániában jött meg az emberek kedve a politizáláshoz tavasz óta, csakhogy ott éppen most tartottak elnökválasztást, a felmérés a kampány legélesebb napjaiban készült. Nálunk pedig tavasszal voltak választások, és mégis most jött meg az emberek kedve a politizáláshoz.

A hazai eredmények:

• Mindig szóba jön a politika 14%
• Alkalmanként jön szóba: 65%
• Soha nem jön szóba: 21%

A görögök és a svédek politizálnak a legtöbbet, előbbiek 40, utóbbiak 37 százaléka folyton erről cseveg. A legkevésbé pedig az írek foglalkoznak ezzel, 39 százalékuk soha nem hoz szóba ilyet.

Na és milyen önöknél a gazdasági helyzet?

Erre 4 lehetőség közül lehetett válaszolni.

A magyar válaszok:

• nagyon jó 2%
• inkább jó 24%
• inkább rossz 51%
• nagyon rossz 22%

A két pozitív válasz közül az egyiket mondta, és összességében a legelégedettebbek,

• a svédek 81%
• a németek 78%
• és a luxemburgiak 75%.

És a saját háztartása pénzügyi helyzete milyen?

A magyarok erre azt mondták, hogy

• 4% szerint nagyon jó,
• 40% szerint inkább jó,
• 40% szerint inkább rossz,
• 15% szerint nagyon rossz.

Viszonylag kevés olyan ország van, ahol több 50% valamelyik negatív választ jelölte meg. Ezek:

• Görögország (75%)
• Bulgária (58%)
• Portugália (56%)
• Magyarország (55%)

Az összes többi európai országban az emberek több mint fele inkább elégedett háztartása pénzügyi helyzetével. A csúcstartók a dánok, 88 százalék mondta ott ezt.

Jobb lesz jövőre az Ön élete?

A magyarok

• 19%-a szerint jobb lesz,
• 19%-a szerint rosszabb lesz,
• 61%-a szerint ugyanilyen lesz.

Tavaszhoz képest 4 százalékpontot csökkent az optimisták, és 4-et a nőtt a pesszimisták aránya Magyarországon.

Ezzel a 19%-kal a magyarok a harmadik legpesszimistábbak az EU-ban, nálunk sötétebb várakozásaik csak a görögöknek  (35% vár rosszabbodást) és a horvátoknak (20%) vannak.

A legoptimistábbak, ahol a legtöbben mondták, hogy jövőre jobb lesz nekik:

• svédek (47%)
• britek (43%)
• máltaiak (40%)
• románok (40%).

A román állampolgárok egyébként összeurópai szinten a legoptimistábbak: ott mondták a legtöbben azt, hogy az EU-ban jó irányban mennek a dolgok, 55 százalék nyilatkozott így. A görögök, a franciák és a finnek a legelégedetlenebbek azzal, ahogy az EU-ban mennek a dolgok, ezekben az országokban a lakosság több mint fele szerint rossz az irány.

Az újságírók inkább hazudnak a magyarok szerint, (bár az interneten nem annyira)

Hisz Ön a sajtónak? – szólt a kérdés, és a magyarok 60 százaléka azt mondta, hogy inkább nem hisz.

Ennél rosszabb arányt csak Nagy-Britanniában (73% nem hisz), Görögországban (67% nem hisz) és Horvátországban (62% nem hisz) mértek.

A finnek és a hollandok hiszik el leginkább azt, amit az újságok írnak, és amit a híradó mutat.

Magyarországon a lesújtó kép ellenére a netes sajtó megítélése jobb, mint a többi típusú sajtóé: a magyarok 39%-a bízik a neten olvasott hírekben, míg 38%-a nem. Bezzeg a tévének 51 százalék nem hisz, a rádiónak meg 50% nem hisz.

A rendőrségben bízunk leginkább

Az alábbi toplista azt mutatja, hogy az egyes intézmények esetében milyen arányban mondták azt a magyarok, hogy "inkább bízom benne". Ahol 50 százalék alatti az arány, ott a lakosság az adott intézményben általában inkább nem bízik meg. A megkérdezett intézmények között csak a rendőrség bírt 50 százalék felett szerepelni.

Inkább bíznak a magyarok:

• A rendőrségben 54%
• A hadseregben 50%
• A helyi önkormányzatban 48%
• Az EU-ban 48%
• A bíróságokban 42%
• A kormányban 33%
• A parlamentben 29%
• A pártokban 14%.