A 2000-es évektől a német külpolitika egyik főiránya keleti nyitás volt, melynek során a német diplomácia piacokat és beruházási lehetőségeket keresett és talált a német cégek számára főleg Kínában és Oroszországban. A német-orosz gazdasági kapcsolatok egy békés évtized alatt komolyan megerősödtek és mindkét állam számára fontosakká váltak.

Éppen ezért volt nagyon nehéz dolga Angela Merkelnek, mikor a Krím orosz megszállása után rá kellett vennie a leghatalmasabb német iparmágnásokat, hogy támogassák a német kormányt, ha az oroszellenes szankciók bevezetése mellett dönt, még ha az a német cégeknek veszteségeket is okoz. A kancellár ügyesen manőverezett, a német exportőrök többsége, ha fájó szívvel is, de kiállt a szankciók mellett, sőt, több német cég magától is szünetelteti a oroszországi beruházásait. A BASF például felmondott egy Gazprommal közös üzletet, az Opel és a Volkswagen gyárakat zár be és munkásokat bocsát el Oroszországban, az Allianz pedig leállította a gépjármű-biztosítások forgalmazását, igaz, utóbbi a cég számára egyre kedvezőtlenebb orosz üzleti környezettel is magyarázható.

Az orosz gazdaságot nagyon mélyen érintik ezek az intézkedések.

A legtöbb elemző több évre előre is komoly orosz recessziót jósol.

A német cégek egyelőre bírják, hiszen ők nincsenek annyira rászorulva az orosz piacra, amennyire az orosz piac az ő termékeikre és pénzükre, azonban ez sem mehet a végtelenségig. A német politikai és gazdasági vezetésben már láthatóak az első törések az Oroszország elleni szankciók körül. A szociáldemokrata párt politikusai közül többen is arról beszéltek az elmúlt hetekben, hogy a jelenlegi szintén komolyabb oroszellenes szankciókat már végképp nem fogadna jól a német gazdaság, és természetesen a nagy német exportőrök többsége egyetért velük: az ő érdekük, hogy semmilyen politikai ellentét ne zavarja az ő orosz üzleteiket.

Hogy ebben az ügyben a német szocdemek szembeszállnak Merkel kereszténydemokratáival, érthető, a keleti nyitás ugyanis Gerhard Schröder szociáldemokrata kancellár (Merkel elődje) egyik legnagyobb külpolitikai sikere volt.

A Német-Orosz Kereskedelmi Kamara legfrissebb felmérése is azt mutatta ki, hogy a német cégek kivárnak: több beruházásukat szüneteltetik, de csak nagyon kevesen vonultak ki teljesen Oroszországból. (NYT)