Mióta élek, hallom, hogy Magyarország kompország, de sokáig nem tudtam, mit jelent ez. Most azonban világos lett: nemsokára egy dunai híd is kompnak fog számítani, legalábbis abban a tekintetben, hogy külön fizetni kell érte.

Most, hogy a kormány fizetőssé tette az eddig is fizetős autópálya-hálózat eddig ingyenesen használható elkerülő, vagy  el nem készült útszakaszait, a dunai átkelés sem lesz egyszerű, ha matrica nélkül akar az ember átkelni a folyón.

A dunaföldvári és a bajai hidak kivételével a két autópályára nyomokban hasonlító M8-as és M9-es dunai hídszakaszok is fizetősek lettek.

Ha ehhez még hozzávesszük, hogy Tarlós István, Budapest főpolgármestere felvetette már a hídpénz bevezetését "a Hungária gyűrűnél szűkebb" gyűrűben, akkor nemsokára így fognak kinézni a dunai átkelések lehetőségei fizetősség és ingyenesség tekintetében:

A térképen összeszedtük a január elsejétől fizetőssé vált, Dunát érintő szakaszokat, és a főváros dugódíjról, illetve újabban hídpénzről szóló terveit.

Bár sem az M8-as, sem az M9-es nem vezet sehova (a tervek szerint keresztbe szelnék át az országot), csak egy-egy Duna-híd épült meg belőlük, mégis fizetőssé válnak ezek a szakaszok is.

Marad tehát a bajai városi híd és a dunaföldvári híd.

Azt egyelőre nem tudjuk biztosan, hogy az M8-as és az M9-es szakaszok, melyek kvázi megyehatárokat érintenek (Fejér, Tolna, Bács-Kiskun) használhatók lesznek-e egy-egy megyei matricával: az M8-asra érvényes lesz-e a Fejér vagy a Bács-Kiskun megyei matrica, vagy mindkettő kelleni fog-e hozzá, az M9-esnél ugyanez a kérdés Tolna és Bács-Kiskun megyei matricákkal.

(Ezeket a szakaszokat így definiálják a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt-nél: "Jelölt megyei és irány szerinti szomszédos megyei matricákkal használható szakaszok")

Én speciel úgy értelmezem, hogy elég lesz egy megyei éves matrica is, de a kormányzat fejetlen kapkodását ismerve, tűzbe nem tenném érte a kezemet. (Ezzel a problémával ebben a cikkben foglalkoztunk.)

Ha ez így van a hídért mindkét folyópart kér évenként ötezer forintot.

Budapesti hidak

Azt az Európai Uniónak köszönhetjük, hogy az M0-ás déli szakasza, amely két Duna-hídat is magában foglal, a Csepel-szigeten ingyenes maradt, ahogy az észak-budapesti agglomeráció lobbierejének azt, hogy egyelőre a Megyeri híd is maradt ingyenes.

Budapest közben továbbra is tervezi a dugódíj bevezetését, amelynek terveivel kapcsolatban a hídpénz ötlete is felmerült korábban.

Tekintve, hogy az újabb fővárosi útdíjak bevezetése mögött álló indokok még léteznek - azaz a 4-es metró uniós finanszírozásáért cserébe vállalt magyar garancia, illetve az, amit Tarlós István többször elmondott, miszerint Budapest kasszája üres, az állam pedig nem finanszírozza tovább a várost - simán várható valamiféle, 400-500 forintos hídvám, hídpénz bevezetése, de ugyanígy fizetőssé tenné egy budapesti dugódíj is a budapesti hidak nagy részének használatát.

Az első Duna-híd gróf Széchenyi István vezetésével épült meg a XIX. században. Ez, ugye, a Lánchíd, volt hídvám is:

a hídon mindenkinek – a nemeseknek is – vámot kellett fizetnie, a híd tehát a nemesi előjogok csorbítását, a közteherviselés elvének a bevezetését is jelentette.

Akkor persze nem az adófizetők, hanem az ország oligarchái, az arisztokraták finanszírozták az építkezést.

A címlapkép a Fortepanról való.