Igaza van a médiahatósághoz forduló Nőkért Egyesületnek: a nemi erőszak nem vicces, legalábbis, ahogy a Hírtv szilveszteri műsorában elhangzott, úgy semmiképp sem az.

Maksa Zoltán Sebestyén Balázshoz hasonlóan remélhetően hamarosan drágán megtanulja ezt a saját példáján is, és a „viccelődésének” helyt adó csatorna vezetői, a műsor szerkesztői is remélhetőleg megjegyzik, hol a határ.

Az efféle viccek elsütőivel nem az a legnagyobb baj, hogy a legteljesebb mértékben híján vannak az empátiának, az együttérzésnek, de nemcsak tapintatlanság, hanem felelőtlenség is nemi erőszakkal viccelni.

Azt sugallják, hogy egy másik ember (férfi, nő, vagy gyerek) megtámadása elfogadható. Ezzel elszigetelik az áldozatokat. Márpedig a nemi erőszak áldozatai sajnos csak ritkán fordulnak a hatóságokhoz, hiszen minden az ellen szól, hogy megtegyék: az áldozathibáztató közvélekedés, a hatóságok bánásmódja, az őket nyilvános megszégyenítéstől féltő barátok, rokonok. Na meg egyes médiumok.

Tréfa. Vicc. Ha-ha?

Maksa szerint a szegény kétségbeesett, magányos egyetemista lányok százai már alig várják, hogy megerőszakolják őket, annyira kell nekik a fasz. Amit Maksa mondott, az nagyon úgy hangzik, mintha valójában jócselekedet lett volna az erőszakolóktól, amit tettek. Nagylelkű felajánlás, nem kényszer és erőszak. Konkrét, létező emberek tették ezt hús-vér nőkkel. Az erőszak pedig nem a szexről szól. Ez egyáltalán nem vicces, ez bántó. Akkor is, ha nem ez volt a célja, és csak egy félresikerült poénról van szó.

Maksa Zoltán a Morning Show műsorvezetőitől eltérően legalább nem vádaskodással, hanem bocsánatkéréssel kezdte (bár a posztban leírt "újgazdag eltés értelmiségiekre" vonatkozó kijelentést nem teljesen értjük.) Facebook-oldalán később így magyarázta a poént (amit ha magyarázni kell, akkor neki tudnia kellene, hogy már régen rossz):

Rasszizmus, szexizmus, egyre megy

A szexizmus és a rasszizmus bizony sok szempontból hasonlóak. Maksa Híradójában óriási humorbombaként egymás után is láthattuk-hallhattuk a kettőt viccesbe csomagolva.

A szerkesztők az alig másfél perces blokkban elhangzó mindkét poént adásba engedték, sőt, az is elhangzik, hogy "enyhén szólva" röhögőrcsöt is kaptak, olyan mókás, hogy "nincs magyar áldozata a Józsefvárosi piacon történt robbantásnak".

Annak ellenére, hogy a hétköznapokban hatalmas a különbség a rasszizmus, a szexizmus és az idegengyűlölet megítélésében, a humorban sokan mindezt helyénvalónak tartják, mert miért is ne lehetne humor tárgyává tenni mindent? Lehet, csak nagyon nem mindegy, hogy hogyan.

Olcsó poén, könnyen szerzett népszerűség kisebbségekhez tartozó embereket vagy nőket megalázva viccelni, ha a közönség úgysem vonatkoztatja magára a poénokat.

Valóban nem? Dehogynem. Bármely tetszőleges közönség soraiban lehet olyan ember, aki erőszak áldozata volt, sőt a konkrét esetben egy konkrét sértett esete és az abból kinövő botrány kapcsán robbant a humorbomba. Azonban a studióban az asztal túloldalán ülő nő, Turda Adrienn sem tiltakozott, sőt, valószínűleg az ő kuncogását hallani a felvételen a háttérből.

Ez is hozzátartozik a nemi erőszak természetéhez: hogy sokan azt hiszik, hogy " mi, rendes nők", akik nem mennek oda, nem öltöznek "úgy", nem isznak "annyit", na mi védettek vagyunk, velünk ez nem történhet meg. Dehogynem. Ha nem máshol, otthon. A nemi erőszakok négyötödét ugyanis nem kihalt utcákon követik el, hanem otthon, a négy fal között. Vicces?

További nőkkel kapcsolatos híreket, érdekességeket találsz a feminfo facebook oldalán. Tetszik?