• Annyi pénzt önt a kormány a magyar sportba, mint korábban sosem. Az annyi messze több, mint százmilliárd forint.
• Ezek felhasználásáról a sportszövetségek döntenek.
• A szervezetek élére, ahol tudtak, kormány vagy Fidesz-közeli embereket választottak.
• Nekik ráadásul a nyilvánosság felé már nem kell elszámolniuk minden egyes fillérrel.

Kapásból tud alkalmasabb embert a kézilabda szövetség élére, mint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának elnökét? Orbán fogorvosánál ki vezetné jobban a Triatlon Szövetséget? És fideszes országgyűlés képviselőnél a teniszszövetséget? Németh Szilárd milyen birkózóelnök lenne?

A sportszövetségeknél valahogy mindig fontos szempont volt, hogy kormányközeli embereket igyekezzenek megnyerni elnöknek, hátha szerez valamit a szervezetnek, a politikus pedig végre valahol elnök úrnak szólítathatja magát, és ingyen kap bérletet a létesítménybe.

Nagy üzlet nem igazán volt benne, szinte az összes sportszövetség vastagon veszteséges volt. Mígnem jött az Orbán-kormány, és elkezdte dönteni a pénzt a sportba. Nemcsak a fociba.

2012-ben és 2013-ban, vagyis két év alatt összesen 142,6 milliárd forint sporthoz köthető kiadás volt a költségvetésben, tavaly egyetlen évben 168,6 milliárd. Mégpedig a létesítményfejlesztések miatt.

A sportszövetségek szerepe rögtön felértékelődik, ha évente több mint ötvenmilliárd forintot enged át a kormány a társasági adóból öt, úgynevezett látványsport (labdarúgás, kézilabda, vízilabda, kosárlabda, jégkorong) támogatására.

Akinek ebből nem jut, annak jut direkt állami támogatás.

Mert van a fenti öt mellett még 16 kiemelt sportág (asztalitenisz, atlétika, birkózás, evezés, judo, kajak-kenu, kerékpár, korcsolya, ökölvívás, öttusa, röplabda, sportlövészet, tenisz, torna, úszás, vívás), amely 2020-ig összesen 135 milliárd forintot kap fejlesztésekre.

Így azért már rögtön vonzóbb egy sportvezetői poszt. Ahová a kormányoldal is igyekszik számára megbízható elnököt kilobbizni.

Ráadásul valahogy éppen most vették ki a sportszövetségeket abból a körből, ahol szigorúan el kell számolni a nyilvánosság felé a közpénzek fillérjeivel is.

A nagy pénzeket fogadó sportszövetségek élén 2010 óta szinte mindenhol volt váltás. Kik vezetik a sportszövetségeket most?

A legtöbb pénzhez jutó öt látványsportágban ez a helyzet:

Labdarúgás

Elnök: Csányi Sándor, OTP- és számos más vezér, 2010 óta. Lehet vitájuk számos kérdésben Orbán Viktorral, a lelátón elválaszthatatlanok. A kluboknál Orbán kívánságára milliárdosok ölik a pénzüket a magyar fociba, ha milliárdos nincs, a fideszes klubelnök is megteszi.

Kosárlabda

Elnök: Szalay Ferenc, fidesz politikus, Szolnok polgármestere, 2010 óta. Ruttner György ügyvéd indult volna ellene, de visszalépett a javára. A kluboknál az elitnek számító Szolnoki Olajat Nyerges Zsolt, a Közgép egyik vezetője irányítja.

Kézilabda

Elnök: Vetési Iván, 2011 óta. Kinevezésekor miniszteri biztos volt, és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának frissen kinevezett vezetőjeként is dolgozott. Idén innen távozott, de a kézilabda szövetségnél maradt. A klubok legelitebbje, a Veszprém VIP-lelátóján állandó vendég Simicska Lajos, bőséges támogtói köre van a csapatnak.

Vízilabda

Elnök: Kemény Dénes, háromszoros olimpiai bajnok szövetségi kapitány. Orbánnal jó a viszonya. A Közgép a szolnoki csapat támogatója.

Jégkorong

Elnök: Németh Miklós, a Közgép vezérigazgatója, 2010 óta.

És a 16 sportszövetség, amelyik 2020-ig összesen 135 milliárdot kap.

Asztalitenisz

Elnök: Nátrán Roland, a gazdasági tárca volt államtitkára (még Matolcsy alatt), az állami Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. vezérigazgatója. Kormányközeli.

A Magyar Asztalitenisz Szövetség (MOATSZ) 2013-ban választott új elnököt. Két jelölt volt. Az egyik az akkor 33 éves Nátrán Roland. A másik Pósfai Gábor, a Decathlon Magyarország ügyvezető igazgatója. Illetve volt egy harmadik is, Krisch Róbert, a Roto Elzett Kft. ügyvezető igazgatója, ő azonban az utolsó pillanatban visszalépett, mégpedig azért, mert a küldöttek - több mint egyórás huzavona után - Font Sándort, a Soltvadkerti TE küldöttét, egyben fideszes országgyűlési képviselőt választották meg a közgyűlés levezető elnökének.

Szoros eredménnyel Nátrán Roland győzött. Tavaly májusban újraválasztották, Pósfai az alelnöke lett.

Az asztalitenisz  2,7 milliárd forint állami támogatást kap 2020-ig sportágfejlesztésre.

Atlétika

Elnök: Gyulai Miklós, sportriporter, Gyulai Istvánnak, a nemzetközi szövetség 2006-ban elhunyt főtitkárának a fia. 2009-ben lett a szervezet elnöke, egyetlen jelölt volt, 2013-ban újra bizalmat kapott, megint vetélytárs nélkül. A főtitkár a testvére, Gyulai Márton.

Az atlétika 2020-ig 18 milliárd forintos állami támogatást kap.

Birkózás

Elnök: Hegedűs Csaba, olimpiai bajnok, 1992 óta. Ő a legrégebben hivatalban lévő elnök a 16 szervezet közül, de a január végi tisztújításon lesz egy kihívója: a rezsibiztos Németh Szilárd. A gyerekkorában birkozó, "Nem a birkózásból, hanem a birkózásért kell élni" - szlogennel indító Németh sikeres sportolókkal a háta mögött indul a posztért.

2020-ig a szövetség 7 milliárd forintot kap.

Cselgáncs

Ritka kivétel Tóth László, a cselgáncsosok elnöke. Az egykori válogatott kerettag dzsúdós 1998 óra vezeti a Magyar Judo Szövetséget, tavaly májusban választották meg újabb négy évre. Az 1998 óta regnáló sportági vezetőnek most először lett kihívója a közgyűlésen. Antal Kadosa ügyvédről, hivatalos közbeszerzési tanácsadóról, a Provital Fejlesztési Tanácsadó Szolgáltató Zrt. tulajdonosáról van szó. Ő a pályázatához a következő támogatói listát csatolta:

• Dr. Bakondi György tűzoltó altábornagy, 
• az építkezési közbeszerzések új kedvence, a Duna Aszfalt Út és Mélyépítő Kft., 
• Nagy Márton (Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója),
• Mészáros és Mészáros Kft. (a felcsúti polgármester cége),
• a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia,
• Bánki Erik fideszes EP-képviselő.

Tóth (aki állítólag Kövér László és Hende Csaba évfolyamtársa volt a jogon) mégis legyőzte 77-40 arányban. Az atv novemberi híre szerint egyébként cége dolgai iránt érdeklődött az Európai Csalás Elleni Hivatal, nem először.

A cselgáncs 2020-ig 11 milliárd forintot kap sportágfejlesztésre.

Kajak-kenu

Elnök: Baráth Etele, egykori szocialista politikus, 1995 óta. 2013-ban választoták meg legutóbb, újabb négy évre. A sportág sikerei miatt reménytelen, hogy fideszes politikusra cseréljék, még vetélytársa sem volt az elnökválasztáson.

A kajak-kenu 2020-ig összesen 13,4 milliárd forint állami támogatást kap sportágfejlesztésre.

Ökölvívás

Elnök: Csötönyi Sándor 1996 óta. A szövetség keresztapája. Akivel kell, azzal jóban van, bár éppen a Fidesznél jól helyezkedő Kovács Kokó Istvánnal nem. Kovács lemondott az elnökségi tagságról 2013-ban, szerinte mélyrepülésben van a magyar amatőr boksz, hiszen az elmúlt három olimpián nem szerzett érmet magyar ökölvívó. De azért nem maradt kormányközeli kapcsolat nélkül a bokszszövetségben, hiszen alelnök lett a TEK-et vezető Hajdu János. Csötönyi mandátuma idén jár le, ha nem rendezik a vitájukat Kováccsal, számíthat ellenjelöltre.

Az ökölvívás 2020-ig 5,7 milliárd forintos állami támogatásban részesül.

Öttusa

Elnök: Réczei Géza, a PricewaterhouseCoopers adóügyi igazgatója volt, amikor 2013-ban elnökké választották. Az addigi elnököt, Szabó Lajos üzletembert győzte le. Réczei a választáson azt mondta: "mindenkinek azzal kell foglalkoznia, amihez ért", ezért ő arra fog törekedni, hogy az öttusasport szereplői nyugodt körülmények között tudjanak tevékenykedni. A kapcsolatrendszerét felhasználva igyekszik majd segíteni a sportágnak. Megválasztása után jelent meg a hír, hogy ő lesz az adóügyi helyettes államtitkár, de végül nem ő lett. (Viszont átigazolt a Deloitte-hoz.)

A Magyar Öttusa Szövetség (MÖSZ) 9,5 milliárd forintos állami támogatást kap 2020-ig sportágfejlesztésre.

Korcsolya

Kormányközeli-e az elnök? Igen, Kósa Lajos személyében. 2011-ben lett a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség elnöke, tavaly további négy évre megválasztották. Két lánya is korcsolyázik, meg is találták emiatt például egy sajátosan szervezett verseny miatt, amit az egyik lánya nyert meg, de ez szerinte nem összeférhetetlen.

Mennyi állami támogatást kap 2020-ig? Hárommilliárd forintot.

Kerékpár

Elnök: Polony István, az OT Industries, korábban Olajterv tulajdonosa. Rejtélyes, hogy miből volt pénze a Magyarországon a legkomolyabb energetikai berendezéseket és vezetékeket gyártó cég megvásárlására, aminek az értéke becslések szerint megközelíti a százmilliárd forintot. Ez a cég volt kinézve arra, hogy megépítse a Déli Áramlat magyarországi szakaszát.

2012 december és 2014 november között Katona Kálmán, az első Orbán-kormány közlekedési minisztere vezette a több szervezetet (országúti, pálya, hegyikerékpár, BMX, terepkerékpár, teremkerékpár) egybefogó Magyar Kerékpársportok Szövetségét. Katona tavaly ősszel lemondott, amit azzal indokolt, hogy „Nem sikerült megteremtenem az egységet a kerékpársporton belül, nem is látom erre az esélyt.”

Katona lemondása után ketten indultak az elnöki posztért, Polonyi István és Révész Máriusz, fideszes országgyűlési képviselő. Utóbbi azt mondta, hogy az indulása előtt megkérdezte Simicskó István sportállamtitkárt, hogy “mi a helyzet a bringával”… Erre azt a választ kapta, hogy a kerékpár az egyetlen a kiemelten támogatott sportágak közül, amelyik nem adta be megfelelően a pénzügyi elszámolást a kormány felé. Révész egyébként a szavazás előtt visszalépett, mert ő csak teljes tisztújítás esetén vállalta volna a szövetség vezetését. Az egyedül maradt és elnökké választott Polonyi azt mondta: ő nem versenyző, nem versenyszervező, nem a sportból él (és nem is tervez ezen változtatni), nem politikus és nem szakág elkötelezett. 

A kormány 2020-ig 2,8 milliárd forinttal támogatja a magyar kerékpársportot. 2017 elejére elkészül a felújított Millenáris Velodrom, amiben elfér majd egy fedett, 250 méteres, nemzetközi szabványnak megfelelő - azaz világverseny megrendezésre alkalmas - kerékpáros pálya, egy BMX gyakorlópálya, a középső részén pedig a magyar tornasport új központját lehet kiépíteni.

Röplabda

Elnök: Poór Csaba, a CME Hungary Zrt. marketing- és kommunikációs cég alapítója, Török Gáborral együtt. A kiskunhalasi Poór Csaba az orosházi városi tévé igazgatója volt korábban, ahonnan szerinte politikai okok miatt menesztették, de segítette 2010-ben a Fidesz szegedi jelöltjeinek a kampányát is. Az orosházi tévé vezetésére őt felkérő Molnár Béla alpolgármester azt mondta róla:

"Az viszont tény, hogy Kubatov Gáborral nagyon jó ismeretségben van, ezt nem kell tagadni, mert ez így igaz. De szerintem Kubatov Gáborral sokan jó ismeretségben vannak. Gyakorlatilag szinte mindenkit ismer a média, elsősorban a televíziózás világában."

Poórt 2013 áprilisban választották meg a röplapdások elnökévé, miután az érkező nagy állami támogatás miatt tisztújítás mellett döntött az előző elnök, Tóth Csaba. Aki aztán veszített a szavazáson.

A röplabdaszövetség 2020-ig 2,1 milliárd forintot kap.

Evezés

Tavaly novemberben lett a Magyar Evezős Szövetség elnöke Bényi Szabolcs Tamás. A korábbi elnök körül elfogyott a levegő, ezért vállalta az indulást Dávid Imre is, aki korábban már hosszú ideig vezette a szövetséget, a szervezet tiszteletbeli elnöke, de legyőzte a posztra egy hónappal korábban bejelentkező, a szövetségben ismeretlen, ingatlanfejlesztésekben is utazó szegedi ügyvéd.

Bényi Szabolcs Tamásról azt kell tudni, hogy sikeres olyan pályázatokon, amihez nem árt politikai hátszél, így nyert trafikot Szegeden és Budapesten is, és a felszámolóknak kiírt tenderen is. A jogászról az Origo azt írta, hogy "felügyelőbizottsági tagja az egyik legnagyobb uniós pályázati intézménynek, az állami tulajdonú ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.-nek. 2013 júniusa óta ő az ügyvezetője az V. kerület tulajdonában álló, Segítő Kezek az Aktív Évekért Közhasznú Nonprofit Kft.-nek is. Bényi idén februárig igazgatósági tagja volt a szegedi önkormányzat vagyonkezelő cégének, az IKV Zrt.-nek, ahova a Délmagyarország korábbi cikke szerint a helyi Fidesz-KDNP frakció delegálta."

A Magyar Evezős Szövetség 9,6 milliárd forint állami támogatást kap 2020-ig sportágfejlesztésre.

Sportlövészet

Elnök: Nagy György. 2012 decemberben váltotta a Magyar Sportlövő Szövetség élén a szervezetet 13 évig irányító Krzyzewsky Miklóst. Nagy korábban alelnökként vett részt a szövetség munkájában, eldője szerint jó kezekben került a szövetség.

A Magyar Sportlövő Szövetség 4,9 milliárd forintot kap az államtól 2020-ig.

Tenisz

Elnök: Szűcs Lajos, fideszes országgyűlési képviselő.

2011-ben választották elnökké. Eredetileg ketten indultak a posztért, de az SAP szoftvercéget vezető Ablonczy Balázs visszalépett a javára (és alelnök lett). Szűcsöt így a tagság így nyilvános szavazással, egyhangúlag bízta meg. Az új elnök bemutatkozó beszédében azt mondta: "aktív sportmúltja van, hiszen egykor NB I/B-s kézilabdázó volt, amatőr szinten most is hetente háromszor teniszezik. A jelölést nem személyes indíttatásból vállalta el, hanem mert a barátai felkérték rá, szeretne segíteni." A Hvg-nek azt nyilatkozta Hegedűs József, a régi elnökség tagja, hogy "azért álltunk Szűcs Lajos mögé, mert bíztunk abban, hogy érdemben tud segíteni az állami támogatásban."

A tenisz 2020-ig négymilliárd forint állami támogatást kap.

Torna

A Magyar Torna Szövetség elnöke a sportág legendája, a kétszeres olimpiai bajnok Magyar Zoltán. 2011 választották a szervezet élére, 2013-ban egyedüli jelöltként új mandátumot kapott, négy évre.

Úszás

Elnök: Gyárfás Tamás, 1993 óta. Nincs olyan, akivel szükség esetén ne alakítana ki jó viszonyt. Azzal, hogy megszerezte Budapestnek a 2021-es úszó- és vízilabda világbajnokság rendezési jogát, alighanem védettséget kapott Orbán Viktortól. Az európai úszószövetség gazdasági vezetője, a nemzetközi úszószövetség alelnöke.

2020-ig 14 milliárd forintot kap a szövetség az államtól.

Vívás

Elnök: Csampa Zsolt, korábbi MDF-es, majd fideszes politikus, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára. 2012-ben választották meg öt évre, párttársát, Deutsch Tamást győzte le.

A Magyar Vívószövetség (MVSZ) 9.6 milliárd forintos állami támogatást kap 2020-ig sportágfejlesztésre.

És a többiek

Számos egyéb szövetség hajt arra, hogy Fidesz vagy kormányközeli vezetője legyen. Ez nem a Fidesz-időszakkal jött, volt például a triatlon szövetség elnöke az MSZP-s Szekeres Imre is, aki annak idején azt mondta, hogy úszott, biciklizett és futott is már korábban, igaz, külön-külön. A kormányváltás után aztán triatlonosok előbb Bíró Marcellt, az igazságügyi minisztérium közigazgatási államtitkárát választották elnöknek, majd amikor ő megnövekedett hivatali teendői miatt lemondott, tavaly nyáron Bátorfi Béla, az Orbán-család fogorvosa (tudják, a fogturizmus fejlesztője) lett az elnök. Ő már korábban részt vett a szövetség munkájában. A triatlon tavaly, még Bíró Marcell elnöksége alatt 55 millió forintot kapott, nemzetközi versenyek megrendezésére.

A sakkszövetség a napokban kapott 300 millió forintot, 2013-ban is megtámogatta már ennyivel a kormány. Ők elég ügyesen választottak elnököt 2011-ben (előrébb jártak fejben pár lépéssel), amikor a kormányközeli bankár Töröcskei István ellenében az akkor még szinte ismeretlen KDNP-s politikusra, Seszták Miklósra tettek. Bejött, Seszták miniszter lett, a pénz pedig dől a szövetségbe. A céljuk állítólag a 2020-as sakkolimpia megrendezése.

És akkor ott van még a természetjárók szövetsége. Tudják, hogy ki az elnöke? Aki a Videotoné is. Orbán barátja, Garancsi István vezeti a szövetséget. És simán el tudja intézni, hogy Orbán is menjen turistaházat avatni, és azt is, hogy kiemelt kormányzati feladat legyen a természetjárás támogatása.