Bemutatták a Csodazongorát

A magyar zenetörténelem legcsillogóbb lapjaira kívánkozik, amit Bogányi Gergely és csapata létrehozott

– méltatta Batta András zenetudós (és a "kormány egységes komolyzenei koncepciójának kialakítása és végrehajtása koordinációjáért felelős" kormánybiztos) a Zengafons most bemutatott zongoráját, ami, mint többször is elhangzott a Budapest Music Centerben tartott eseményen, valami egészen újat nyújt.

A Zongora leleplezés előtt.

Úgy tükrözi vissza a magyar lélekben rejlő gazdag hangzást, hogy közben strapabíró és szállítható is, hangzott el többször is. Felülemelkedik a középszerű, tömeggyártott zongorákon – ami a zongoraművészekre nézve méltatlan, hiszen mi az, hogy a hegedűművészek akárhova vihetik magukkal a kedvenc hegedűjüket, a zongoristáknak viszont mindig meg kell elégedniük azzal, ami várja őket a koncertteremben –, és egyébként is, egészen rövid idő alatt sikerült egy olyan zongorát létrehozni, ami, tanúsíthatom, megszólal.

Ez az a zongora, amit egy olyan cég gyárt – a Zengafons Kft. –, amely nagyrészt a Magyar Nemzeti Bank támogatásából és a Széchenyi Tervből, valamint egészen apró részben önrészből szedte össze a forrásokat. A tulajdonosok között Bogányi Gergely mellett felbukkan Járai Zsigmond korábbi MNB-elnök felesége, a támogatók között pedig a Szerencsejáték Zrt.-n kívül immár az Emberi Erőforrások Minisztériuma is.

Bogányi Gergely Debussy-t játszik a Csodazongorán.

A zongora műanyagfelülete csodálatosan csillogott, és a sajtó képviselői előtt a hangszert megszólaltató művészek – Bogányi Gergely és Gerald Clayton amerikai jazz-zenész – játszottak rajta.

Ezen a ponton muszáj bevallanom, hogy egyáltalán nem értek a zongorákhoz, és talán még ennél is kevésbé a zongorák hangzástartományának elemzéséhez, ezért inkább közönségben ülő szakavatottabb kollégák véleményére tudtam alapozni. Igazából egyféle véleményt hallottam: jól szól, de főleg a középtartományban, ahol a zongorák általában is jól szólnak, a magasabb hangok viszont kissé tompábbnak tűntek.

A zongora konstruktőrei és megálmodója.

De ezt sem lehet igazán megmondani, amíg az ember ki nem próbálná – mondta a közöngség soraiban ülő Tóth Attila zongorarestaurátor mester. Ő elmondta, úgy tűnik, több dolgot is teljesen új módon oldottak meg a zongora konstruktőrei: például nem fenyőfából, hanem egy szénszálas anyagból van a rezonáns, és teljesen új a húrokat megtörő stég is. Ez utóbbi azért lehet fontos, mert ez a megoldás kiküszöbölheti a hagyományos zongorák egyik tipikus problémáját, tehát hogy a páratartalom változásával "feljebb mászhatnak a húrok".

Az is igaz, hogy a legprofibb gyártók zongoráinál is rengetegféle probléma jöhet elő, főleg ha sokat használják, mondta Tóth. A Bogányi-Zengafons zongoránál is csak hosszú idő után lehet majd összegezni a tapasztalatokat, például miután már jobban be van játszva a zongora, és így kevésbé nyers a hangzás (ami minden új hangszernél így van).

IMG_20150120_095755475

Persze az, hogy a zongora üzleti szempontból sikeres lesz-e, nem ezen fog múlni, tudhattuk meg Komoróczki Istvántól, a Zengafons ügyvezetőjétől (és az NGM korábbi államtitkárától). Hanem azon, hogy sikerül-e majd értékesíteni. A Zengafons főleg keleti országokra, többek között Kínára koncentrálna majd, mondta.