Szellősen megtelt Kossuth tér, rengeteg EU-s zászló, a szokottnál kevesebb fiatal, egy remek szónok, több széttartó beszéd, sarkon elkerített tucatnyi náci, és egy még mindig helyét meg formáját kereső ellenzéki mozgalom - nagyjából így lehetne megvonni a vasárnap délután mérlegét.

A tizenegy vidéki és hat külföldi tüntetéssel párhuzamosan zajló budapesti rendezvényt a netadós tüntetéseket összehozó, Gulyás Balázs-féle Százezren az internetadó ellen mozgalom és a Vajda Zoltán vezette 60ezren a MAGÁN nyugdíjukért csoport szervezte meg.

Az eseményt visszajelölő 14 ezer emberhez képest jóval kevesebben, talán egy-két ezer ember gyűlhetett össze a Parlament előtt, ahol amolyan látványosságként elkerítve még pár szélsőjobboldali fiatalt is kiállítottak:

A korábbi tüntetések után írtuk párszor, hogy még mindig nem látni, pontosan merre tart ez a formálódó ellenzéki mozgolódás, és ezzel kapcsolatban ma sem lettünk okosabbak. Az üzenetek (Orbánnak mennie kell - össze kell fogni - szerveződni kell) megmaradtak, a konkrét cselekvési tervek vagy ötletek viszont még mindig látványosan hiányoznak.

A délután folyamán a legkönnyebb dolga a veszprémi ellenzéki közös jelöltnek, Kész Zoltánnak volt, ő érthető okokból szimplán kampányrendezvényként fogta fel a tüntetést, és ennek megfelelően 110 kilométeres távolságból is simán letolt egy választási beszédet.

A kétharmad ellen induló jelölt, aki a legtöbb ellenzéki párt támogatását bírja, többek között arról is beszélt, hogy a Veszprémben induló 12 jelölt közül 11 a Fidesz jelöltje, elég világosan üzenve az őt nem támogató LMP-nek is. Kész ezen kívül hosszan beszélt az Orbán-kormány működéséről és hogy miért van szükség friss levegőre. Szerinte a Fidesz reszket, mert érzi hatalmának végét.

"Félelem és reszketés Felcsúton, remény és bátorság Veszprémben"

- mondta, nem sokkal azután, hogy ő is figyelmeztetett, hiba lenne Angela Merkeltől várni, hogy elküldje Orbán Viktort. Ezt az itt élő embereknek kell megtenniük, és ennek lehet egy fontos eleme szerinte a veszprémi választás.

Jóval absztraktabb nézőpontból indult ki Heller Ágnes, aki a klasszikus 'mit akarunk - mit kell érte tenni' analitikus dinamikára építette fel beszédét, ami inkább lett végül így egy felsorolás. A filozófus szerint ami közös a téren összegyűlt emberekben, hogy egy normális Magyarországot szeretnének. Ehhez pedig van néhány előfeltétel, amit ki kell követelniük. És Heller belekezdett a felsorolásba, olyan dolgokat említett, mint hogy követelniük kell a sajtószabadságot, független közmédiát, tanszabadságot, magántulajdon védelmét,

törvény előtti egyenlőséget és a törvény elé kerülés esélyének egyenlőségét,

vallásszabadságot, új munkatörvénykönyvet, minden kisebbség megbecsülését, a szegénység öröklésének megakadályozását, igazságosabb adópolitikát, tudásalapú társadalmat.

És hogy mi kell ehhez? Heller szerint politizáló emberek.

Minden diktatúra, féldiktatúra és negyeddiktatúra abból él, hogy lakosai nem politizálnak, csak sunyítanak és a kocsmákban panaszkodnak. 

Ennek kell véget vetni, egy átpolitizált társadalomban látja ő a normális Magyarország lehetőségét.

A nap legjobb és a hazai tüntetéskultúra kereteiből is bőven felfelé kilógó előadását a torka szakadtából üvöltő médiaszociológus-oktató-punkénekes, Hammer Ferenc hozta össze. Hammer a nem is mindig könnyen követhető gondolatmenetében előbb a talpnyalásból megélő kormányzati lapoknak üzent, majd ő is a délután fő üzenete felé kanyarodott el, amikor arról üvöltött, hogy nem lehet megmondani, meddig tart az önkény és hol kezdődik a saját tehetetlenségünk és lustaságunk.

A politikai cselekvés pedig elsősorban nem is magunk miatt lenne fontos, hanem számunkra fontos másokért. Az idős szeretteinkért, akik nem férnek fel egy kórházi várólistára, a kisgyerekekért, akik szörnyű tankönyvekből kell tanuljanak, a fiatalokért, akik nem juthatnak be az egyetemekre.

Unokáink Orbán Viktor unokáinak fognak fizetni a paksi erőműért, miközben Matolcsy György alapítványai lassan a magyar felsőoktatás költségvetésének többszörösét pazarolják el hülyeségekre.

- sorolta Hammer, aki szerint a jelenlegi helyzetben, amikor "még az utolsó fillérekért is lehajolnak a bitangok", az első számú demokratikus cél csak az lehet, hogy megszabaduljunk ettől a katasztrófától.

Ehhez pedig szükség lehet a demokratikus pártokra is, akitől Hammer kérni nem kér semmit, de követelni követel:

Hogy ne pipiskedve hisztizzenek, aki meg mégis, az menjen vissza a balettba ugrálni.

Dokumentáljanak, hangoskodjanak, legyenek álnokok és körmönfontak. Politikus hölgyek és urak, dolgozzanak, dolgozzanak, dolgozzanak!

- üvöltötte még a korábbiaknál is hangosabban Hammer.

Utána már csak az egyik főszervező, a magánnyugdíjak védelmével foglalkozó Vajda László volt hátra, akinek indokolatlanul hosszúra nyúlt beszédéből két konkrétum derült ki. Egyrészt hogy szerveznek egy nagy tüntetést március 15-ére is, másrészt hogy elindult a veddkomolyan.eu oldal, ami ha jól értjük, egyfajta online felület lenne ahhoz, hogy bárki könnyebben válhasson tudatos, a hatóságokat és az államot ellenőrző polgárrá.

És ennyi. A vasárnapi tüntetésen jóval kevesebb volt a fiatal, mint amikor legutóbb szerveztek tiltakozást a Kossuth térre, a tüntetés végének bejelentése után nem is maradt ott senki, azonnal hazaindultak az emberek a csípős hidegről. Folytatás egész biztos hogy lesz, legközelebb hétfőn, Merkel miatt, majd február közepén Putyin ellen, és jön majd március 15-e is. De hogy dühös beszédeknél lesz-e ezeken több, amit a szervezők képesek lesznek felmutatni, azt még mindig nem látni.