Árvita miatt nem megy gáz Magyarországról Ukrajna felé

gazdaság
2015 február 03., 18:33

Elszámolási vita miatt áll az Ukrajnába irányuló gázexport, tudtuk meg egy iparági szakembertől.

Vasárnap óta szinte teljesen megszűnt a gázszállítás Magyarországról Ukrajna felé. Januárban még napi 3 millió köbméter gáz ment ki Beregdarócnál, az egyetlen vezetéken, ami alkalmas gázt szállítani innen Ukrajnába. Vasárnap óta csak 5 ezer köbméter megy naponta.

photo_camera Az Ukrajna felé áramló gáz napi mennyisége

Szintén vasárnap óta jelentősen csökkent a HAG vezetéken Magyarországra érkező gáz mennyisége is. A HAG Ausztriával kapcsolja össze Magyarországot. A bejövő gáz mennyisége napi 5 millió köbméterrel csökkent, vagyis még drasztikusabb a visszaesés mint a kimeneti oldalon.

photo_camera Az Ausztria felől érkező gáz napi mennyisége

Ősszel a magyar kormány is beleszólt

Tavaly május 25-től szeptember 25-ig ment nagyobb mennyiségben gáz Ukrajna felé Magyarországról. Ukrajnának az oroszokkal vívott háborúja kiterjedt a gázkereskedelemre is, sokáig egyáltalán nem, azóta pedig csak nagyon drágán jutnak orosz gázhoz, ezért kulcsfontosságú volt a nyugat felőli szállítás biztosítása.

A Magyarország felől menő szállítás azután állt le, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Alekszej Millerrel, az orosz állami gázvállalat (Gazprom) elnökével tárgyalt. Ugyanakkor hivatalos indoklás szerint nem orosz kérésre állt le a szállítás, hanem mert kellett a vezeték a magyar tárolók téli feltöltésére. Több szakember szerint ez viszont kamu, bőven elég kapacitás állt rendelkezésre. A szállítás leállítása megütközést keltett az USA-ban és néhány nyugat-európai kormány is rossz néven vette a fordulatot. Hogy a magyarországi szállítás Németországnak is fontos, azt Angela Merkel kancellár éppen hétfőn jelezte Budapesten, amikor kétszer is megköszönte, hogy mehet innen gáz Ukrajnába.

A szeptember végi felfüggesztás után januárban indult újra a szállítás.

Azt nem lehet tudni, hogy idén ki adott el Ukrajnának földgázt a magyarországi vezetéken keresztül. Akárkiről is van szó, úgy tűnik, hogy februártól árat akar emelni, és az ukránok még alkudoznak.

Benne van a MET?

Szél Bernadett LMP-s képviselő január 19-én beadott egy kérdést a fejlesztési miniszternek, amiben többek között arról érdeklődött, hogy a magyar kormány kedvenc, részben offshore-hátterű energiakereskedője, a MET benne van-e az ukrán gázbizniszben. Seszták Miklós fejlesztési miniszter éppen kedd délután küldte el a válaszát: „Az Ön által feltett kérdések a hazai földgázszabályozás keretei között nem értelmezhetőek.” Még tavaly szeptemberben a szocialista Tóth Bertalan is megkérdezte a minisztert, hogy a MET benne volt-e a nyári Ukrajnába irányuló szállításban. Akkor a miniszter azt válaszolta, hogy üzleti titok, hogy ki szállít Ukrajnába.

Azóta egy külföldi szakértőtől megtudtuk, hogy nyáron a francia GDF Suez volt az eladó, bár az nem kizárt, hogy ők a MET-től vették a gázt. A GDF Suez a januári ukrán szállításokkal kapcsolatban semmilyen kommentárt sem kívánt közölni.

Így továbbra sem világos, hogy ki alkudozik éppen az ukrán állami gázvállalattal. Ugyan formaliag csak egy kereskedelmi alkuról van szó, de a donyecki háború miatt diplomáciailag érzékeny ügy is ez, amelyet az orosz, az amerikai, a német és a brit kormány is élénk érdeklődéssel figyel.

Januárban leállt a Lengyelország felől Ukrajnába menő gázszállítás is. A lengyel vezetéket működtető cég szerint azért, mert az ukránok nem kötöttek le kapacitásokat, valószínűleg itt is árvita lehet a háttérben. Nyugati irányból most csak Szlovákián keresztül mehet gáz Ukrajnába.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.