Putyin idejön, hogy mutassa: idejöhet

Már hétvégén hegesztették a csatornafedőket a belvárosban, mert jön az orosz elnök kedden.

Vlagyimir Putyin utoljára Gyurcsány Ferencet látogatta meg Magyarországon, de ami ennél is fontosabb, a maláj gép lelövése (július 26.) óta nem volt kétoldalú megbeszélése az EU területén. (Az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó személyszállító repülőt Ukrajna felett, a NATO szerint orosz fegyverekkel, a donyecki felkelők területéről lőtték le. A fedélzeten mindenki meghalt.) Ráadásul még tavaly márciusban, amikor a Krímet elfoglalták az oroszok, akkor az Európai Tanács az olyan határozatot hozott, hogy az EU tagállamai felfüggesztik a rendes, kétoldalú találkozókat.

Magyarországnak ezért most azt kellett megmagyaráznia, hogy ez nem rendes találkozó, hanem különlegesen fontos megbeszélnivalója akadt Orbán Viktornak és Vlagyimir Putyinnak egymással.

Putyin utoljára októberben járt az EU területén, akkor Milánóban vett részt az ASEM nevű Ázsia-Európa csúcstalálkozón, ez azonban egy jó régóta megszervezett konferencia volt, és nem kétoldalú találkozó. Így ez nem számít a tanácsi határozat megsértésének.

Kétoldalú találkozója Putyinnak Európában utoljára június 24-én Bécsben volt. Akkor a Déli Áramlatról írt alá szerződést, amit aztán Ankarában néhány hónap múlva lefújt. Az osztrákokon kívül még a finnek játszották ki a tavaly márciusi tanácsi határozatot, a finn elnök augusztusban Szocsiban találkozott Putyinnal. És most Orbán Viktor fogadja Putyint Budapesten.

Moszkvából szóltak, hogy jönni akar

Nem hivatalos forrásból úgy tudjuk, hogy január elején azért jelentkezett be az orosz elnök, hogy erőt mutasson: jelezze, hogy egy NATO- és EU-tagországban fogadják. Akkoriban vett új lendületet az ukrajnai háború, a felkelők orosz támogatással több fronton is előre indultak. Az is fontos lehetett Putyinnak, hogy ne szavazzanak meg az EU-ban újabb szankciókat Oroszország ellen, és ebből a szempontból fontos partnernek tűnt Magyarország. A szankciók egy része márciusban jár le.

Azóta változott valamennyit a helyzet: a hétvégén tűzszünetet hirdettek Kelet-Ukrajnában, a legfontosabb gazdasági szankciók meghosszabbításáról pedig csak júniusban kell dönteni Brüsszelben, és a német kancellár világossá tette: nem támogatja, hogy a Nyugat felfegyverezze Ukrajnát. Európa kivárni látszik most inkább.

Ráadásul a szintén EU- és NATO-tag Görögországban időközben nyíltan oroszbarát kormány került hatalomra, amelyik már meghirdette, hogy vissza akarja vonatni az oroszok elleni szankciókat. Lehet, ha ma kell Putyinnak döntenie, akkor már nem lett volna olyan fontos számára a budapesti látogatás. Erőt, vagyis befolyást mutatni azonban még így is jó lesz.

A magyar kormány kényelmetlen helyzetbe került Putyin látogatási igényével. Nemet nem mondhattak neki, és a hír kiszivárgásakor csak annyira húzták az időt, hogy a miniszterelnök sajtóosztálya közölte vízkeresztkor, hogy „Orbán Viktor bel- és külföldi programjait egyeztetik, hogy megtalálják a mindkét félnek megfelelő időpontot”. Akkor még úgy volt, hogy márciusban lesz esedékes a látogatás.

Kabáthoz a gombot?

Orbán Viktor az elmúlt hetekben a 2015-ben lejáró gázszerződés meghosszabbítására fűzte fel Putyin látogatását. Ez inkább utólag kreált narratívának tűnik. Erre utal, hogy:

  • Amikor januárban a látogatás időpontját bejelentették, akkor Szijjártó Péter külügyminiszter még a Déli Áramlat lemondása utáni helyzet áttekintését emelte ki.
  • A gázszerződésnél sokkal jelentősebb paksi szerződés aláírásakor is Orbán Viktornak kellett Moszkvába mennie, és nem Putyin jött ide.
  • A gázszerződés elvben két cég, az MVM és a Gazprom biznisze, nem államközi szerződésnek kell ezt szabályoznia. Orbán és Putyin alkudozhatnak róla, de az aláírás nem az ő feladatuk, ráadásul azzal, hogy ilyen magas szintre kerül a tárgyalás, a két fél elismeri, hogy ez nem egyszerű üzlet, hanem az orosz földgáznak politikai ára van. Ez inkább a magyaroknak kellemetlen beismerés.
  • Magyarországnak nincs szüksége új hosszú távú szerződésre. Az utóbbi napokban Orbán Viktor is arról beszélt, hogy rugalmas, kisebb volumenű szerződést kellene kötni az oroszokkal. Kicsiről egyezkedni pedig nem kellene Putyinnak személyesen, ezt intézhetné Alekszander Novak energiaügyi miniszter, vagy Alekszej Miller Gazrpom-elnök is.
  • Ha beindul végre az egyébként szerkezetkész szlovák–magyar gázvezeték, akkor pedig pláne nem lesz fontos annyira egy nagy szerződés az oroszokkal, szinte ajándék Putyinnak, hogy érkezésekor a csövön még nem ömlik a nyugati gáz Magyarországra.

Orbán tartozott egy kijevi úttal

Nagyon úgy tűnik, hogy Magyarország nyugati szövetségesei között megütközést keltett Putyin fogadása. A magyar kormány tett is néhány látványos gesztust a feszültség enyhítéséért.

Orbán Viktor a múlt hét végén elutazott Kijevbe, az Oroszországgal háborúban álló Ukrajna fővárosába. Nem intézett látványos dolgokat, de az sokat számít, hogy az ukrán elnökkel kezet rázott nem sokkal azelőtt, hogy Putyint fogadná.

Érdekes megnézni a hétvégi, parlamenti pártoknak tartott külpolitikai eligazításról szóló kormányzati közleményt is. Ebben ez a mondat szerepel:

"A megbeszélésen téma volt a segítségnyújtás folytatása Ukrajnának, valamint az amerikai-magyar szövetségesi kapcsolatok erősítése és az Oroszországgal fenntartott pragmatikus együttműködés fejlesztése."

A diplomácia világában a sorrend és a szóhasználat is nagyon fontos. Ukrajna segítése áll az első helyen. És míg az USA szövetségesként szerepel, addig Oroszország esetében pragmatikus együttműködésről van csak szó, ami egy sokkal alacsonyabb szintje a barátságnak. Ez egyértelmű elmozdulás a tavalyi kormányzati kommunikációtól, ahol hídszerepről, a két tömb közötti, mindenkori magyar érdekeknek megfelelő lavírozásról volt inkább szó.

Van még téma, de nem látszik mozgás ott

A magyar-orosz kapcsolatokban fontos téma lehetne a paksi bővítés, ám erről a két vezető már tavaly januárban mindent megbeszélt, amit nekik kellett megbeszélniük.

Felmerülhet még, hogy a Mol eladja-e az oroszoknak részesedését a horvát INA-ban, ezt azonban az amerikaiak nagyon ellenzik, és nem tűnik úgy, hogy a Mol beváltaná az ezzel kapcsolatos fenyegetését. Nem valószínű, hogy erről most egyezkednének.

A Déli Áramlat lemondása után sincs erős új fejlemény. Az oroszok ugyan szeretnék, ha a balkáni országok Magyarország részvételével építenének egy török-görög határtól Közép-Európába menő vezetéket, de ebben aligha Budapesten mondják majd ki a döntő szót.

Vagyis nagyon úgy tűnik, hogy Putyin azért jön, hogy mutassa, hogy jöhet. Budapestnek pedig valami konkrét eredményt kell felmutatnia, hogy megmutassa Nyugat felé, hogy Putyin érkezésének nagyon is praktikus és konkrét oka van.

;