Putyin hosszú árnyat vetett Magyarországra

Előfordul, hogy a szimbolikus gesztusok a politikában erősebbek, mint a gyakorlati haszonnal járó cselekmények. Az orosz elnök keddi magyarországi látogatása esetében is így volt ez. Szinte jelentéktelen, hogy különböző orosz és magyar miniszterek miket írtak alá, ahhoz képest, hogy milyen üzenetek, jelképek kísérték ezt a látogatást.

Kelet és Nyugat minőségileg más

Két hete a német kancellár, Angela Merkel járt Budapesten. Míg Merkel Németországa gazdasági nagyhatalomként kulcsfontosságú e térségben, addig Putyin Oroszországa katonai nagyhatalomként kulcsfontosságú errefelé.

Merkelnek volt egy igen látványos gesztusa. Elment a Dohány utcai zsinagógába, ahol egy órán át beszélgetett a magyarországi zsidó egyházak vezetőivel. Merkel azokat látogatta meg, akiknek szüleit vagy nagyszüleit német vezérlettel igyekeztek kiirtani Magyarországon.

Putyinnak is volt egy igen látványos gesztusa. Orosz katonák sírját koszorúzta meg, többek között azokét, akik az 56-os magyar szabadságharc leverésekor estek el.

Merkel a német hadsereg egykori áldozatai felé fordult. Putyin nem 56-os szabadságharcosokat látogatott, nem a 45-ös szovjet megszállás vagy a sztálini terror áldozataira volt kíváncsi, hanem a magyar szabadságot eltipró katonák sírjára. Merkel nem ment német katonasírok közelébe, pedig szép számmal vannak itt olyanok is.

Ez a különbség Európa keleti és nyugati felének értékrendje között. Míg Németország kormánya elutasítja saját totális diktatúrájának emlékét, és vezekel, addig Oroszország saját totális diktatúrájának örököseként tetszeleg.

Putyin Magyarország egykori megszállói előtt tisztelgett. Egy olyan sírfelirat mellett rótta le kegyeletét, amelyiken az „ellenforradalom” szó is szerepelt. Az a szó, amelyiket az első szabadon választott magyar parlament legelső döntésével érvénytelenített 1990-ben, és helyére a forradalom és szabadságharc kifejezést állította.

Putyin megalázta vendéglátóit. Merkel legfeljebb vitatkozott velük.

Gyakorlati szempontok szerint apróságokról van szó, egyik nagyhatalom vezetőjének gesztusától sem lesz olcsóbb itthon a kenyér. De pontosan kifejezik, hogy minőségében mennyire más politikai berendezkedésekről van szó.

Ezt érdemes megjegyezni, főleg most, hogy Kelet és Nyugat éppen egymásnak feszül, és egyre több éles helyzetben kell dönteni, hogy hova állunk.

És míg a Hősök terén hajtatott, elkezdődött a vérfürdő

Azt már talán a véletlen hozta, de szintén hátborzongató jelkép, hogy míg Putyin Budapesten orosz katonák hantja felett hajtott fejet, addig az oroszok támogatta felkelők lerohanták Debalcevét. Két nappal azután, hogy életbe lépett a Putyin által is aláírt tűzszünet.

A város a donyecki háború mostani szakaszában kulcsfontosságú, itt voltak a leghevesebb harcok. Több ezer ukrán katonát zártak körbe a felkelők, és most megkezdték a város bevételét. Kedd reggel óta házról házra nyomulnak előre, az ukránok utánpótlás nélkül vannak.

Az eddigi beszámolók szerint a mostani a legvéresebb szakasza a tavaly óta dúló háborúnak. „Nagyon sok a halott” – közölte telefonon a város ukrán védőinek egyik parancsnoka. Németh Zsolt fideszes politikus szerint kárpátaljai magyar katonák élete is veszélyben van.

A város lerohanását aligha kezdték meg Putyin tudta nélkül. Mostanra a NATO, az EU és egyéb szervezetek is bizonyítékok sorát mutatták be arról, hogy a donyecki felkelést az orosz hadsereg fegyverrel, emberrel és irányítással is segíti.

Míg Putyin Budapesten az itteni orosz megszállásra emlékezett, addig éppen egy másik országban folytatódott az orosz megszállás. Egy háborúban álló katonai nagyhatalom vezetője ennél keményebben aligha fejezheti ki agresszivitását.

Hogy a debalcevei ostromról Putyin éppen Budapesten mondhatta azt, hogy a várost bekerítő, és utcáról utcára előrenyomuló katonák csak védekeznek, az nagyon kínos.

Ez így csak Putyinnak volt jó

Magyarország bizonyítási kényszerben volt, hiszen egy tavaly márciusi Európai Tanácsban hozott döntés szerint a tagállamok kormányai befagyasztották a „rendes” kétoldalú találkozókat. Azt kellett a magyar kormánynak mutatnia tehát, hogy ez egy „rendkívüli” okból szervezett találkozó volt.

Ehhez képest a lejáró gázszerződés ügyében most nem írtak alá semmit, pedig a szólamok szintjén ez lett a rendkívüliséget bizonyító indok. A most bejelentett modellt (a lejáró szerződés meghosszabbítása az eddig át nem vett át gáz megvásárlásával) hétfőn az energetikai államtitkár már kikotyogta a parlamentben, vagyis ezt már megtárgyalták. A technikai részleteket pedig később egyeztetik még, derült most ki.

Gázügyben nem lépett előre a két fél hétfő óta, csak ezért nem kellett volna Putyinnak idefáradnia.

A többi megállapodás pedig nem az első emberekre tartozó szerződés volt. Egy tatárföldi konzulátus megnyitása miatt, vagy atomtudósok képzéséért nem kell lehegeszteni a belváros csatornafedőit, ahogy ez történt a hétvégén az orosz elnöki konvoj útja mentén.

Nyilvánvalóvá vált, hogy Putyin azért jött, hogy erőt mutasson. Hogy egy katonai nagyhatalom vezetőjeként parádézhasson egy NATO-tagállamban. Nem látszik, hogy miért érte meg ehhez asszisztálni.

;