A paksi bővítésről szóló megvalósítási szerződésekben az szerepel, hogy az építkezéssel kapcsolatos jogviták eldöntésére „jó nevű harmadik országbeli, nemzetközi választottbíróság” jogosult. Ezzel nem is lenne nagy baj, hiszen sok nemzetközi szerződés tartalmaz hasonló rendelkezéseket, a gond csak az, hogy

így ez ellentétes a hatályos magyar jogszabályokkal.

Magyarországon ugyanis a nemzeti vagyonról szóló törvény kimondja, hogy nemzeti vagyonnal kapcsolatos kérdésekben csakis magyar bíróságok dönthetnek a magyar jog szerint, magyar nyelvű eljárásban. A Fidesz bizonyára jól ismeri ezt a törvényt, hiszen ők írták, még 2011-ben.

A magyar jogszabályok egyenesen leszögezik, hogy választottbírósági eljárást nem is lehet előírni az ilyen típusú jogviták eldöntésére.

A napi.hu cikke szerint két szocialista képviselő, Tóth Bertalan és Heringes Anita most azzal érvel, hogy emiatt a szabályozás miatt a paksi bővítésről szóló szerződéseket nem is lehetett volna aláírni, hiszen azok így ellentétesek a magyar törvényekkel.

A kormánynak azonban erre is megvan a válasza: a hatályos magyar jogot igazítják a paksi bővítéshez.

A Seszták Milkós nemzeti fejlesztési miniszter által benyújtott, már a parlament előtt lévő salátatörvény kivenné a nemzeti vagyonról szóló törvény fentebb leírt rendelkezéseinek hatálya alól a paksi bővítést azzal, hogy azt írja: a nemzeti vagyonról szóló jogviták rendezésében továbbra is a magyar jog, a magyar nyelv és a magyar bíróságok eljárása az irányadó, kivéve akkor, ha erről nemzetközi szerződés máshogy nem rendelkezik.

A paksi bővítés esetében pedig ugye épp nemzetközi szerződés veszi ki a magyar bíróságok kezéből az ügyet.

Közben a napi.hu szerint titokban meg is indult a milliárdos költekezés a bővítésre, az építkezésért felelős Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. már meg is kapott 14 milliárd forintot a Miniszterelnökségtől. Ez az idei költségvetés által a cég tőkeemelésére elkülönített pénz nagyjából fele. (Napi.hu)