Néhány napja tartottak egy népszavazást Szlovákiában. A referendumot egy magát családvédőnek nevező szervezet kezdeményezte, és a szavazóknak az alábbi három kérdésre kellett válaszolniuk:

1. Egyetért-e azzal, hogy egy nő és egy férfi kötelékén kívül semmilyen más együttélési formát ne lehessen házasságnak nevezni?
2. Egyetért-e azzal, hogy azonos nemű párok vagy csoportok számára ne legyen lehetővé téve a gyermekek örökbefogadása, illetve ezt követő nevelése?
3. Egyetért-e azzal, hogy az iskolák ne kötelezhessék a diákokat a szexuális viselkedésről és az eutanáziáról szóló órák látogatására, amennyiben szüleik nem értenek egyet a tananyag tartalmával?

A szavazáson végül az igenek győztek, igaz, a részvétel nagyon alacsony maradt, a szavazásra jogosultak mindössze 21,4 százaléka ikszelt, ezért a referendum érvénytelennek minősült. Semjén Zsoltnak azonban már ez a kis győzelem is elég volt ahhoz, hogy közleményt jelentessen meg, és leírja benne, hogy:

„Üdvözöljük az igenek győzelmét a szlovákiai népszavazáson. A szlovák nép tanúságot tett a közös keresztény értékekről és a normalitásról.”

Semjén álláspontjára azonban olyan helyről érkezett kritika, ahonnan nem vártuk volna: Urbán József piarista szerzetes, a rend budapesti gimnáziumának igazgatója és korábbi magyarországi tartományfőnök a blogján reagált részben elítélően a miniszterelnök-helyettes szavaira.

„Fenntartásaim vannak azzal az állítással kapcsolatban, hogy a szlovákiai népszavazáson az igenek győzelme a »keresztény értékekről és a normalitásról« tett tanúságtétel. Lehetséges olyan felfogás, amely szerint akkor, ha valaki szeretné a keresztény értékrendet követni és normálisnak lenni, igennel kell válaszolnia a feltett kérdésekre.

De van olyan felfogás is, amely szerint pontosan keresztényként és kifejezetten azért, hogy normálisak legyünk – azaz igaz, jó, egészséges, nem megbetegítő legyen a társadalom –, nemmel kell szavazni a feltett kérdésekre (különösen az első kettőre)”

- írja a szerzetes.

Urbánt bejegyzése után a Válasz.hu kereste meg azzal, hogy fejtse ki bővebben álláspontját, mire a pap hosszú és elgondolkodtató levélben válaszolt. Levelét a Válasz.hu teljes egészében publikálta az erről szóló cikkében, amit ide kattintva lehet elérni.

A pap nézetei szerint a homoszexualitással kapcsolatos vita egyelőre megreked a fogalmak tisztázásánál; mivel mindenki máshogy gondol a homoszexualitásra, érdemi vita sem jöhet létre a témáról.

„Nehéz szó a homoszexuális. Terhelt. Nem jó hangzású. Orvosi – patológiás – hangulata van. És főként: szégyen kötődik hozzá. Már kimondani is nehéz. Érzed az ajkadon. Ez azért érdekes, mert a társadalmi vitákban – azt persze, hogy ezek mennyiben viták, azaz a tisztulást és a közös megértést célzó eszmecserék, szintén jó lenne érinteni –, sokszor elbeszélünk egymás mellett, pontosan azért, mert mást értünk a szavakon. Továbbá könnyen megtörténik itt is, ami a vitáinkban rendre, hogy tudniillik címkézünk, és egymás helyett, a másik helyett e címkéket látjuk.”

- írja Urbán. Szerinte ez vezet ahhoz, hogy a társadalom egy része számára a homoszexualizás egyoldalúan megmarad bűnös, beteg állapotnak, ebben az esetben pedig teljesen logikus, hogy a melegházasság és a meleg párok örökbefogadásának ellenzői közé áll az illető, hiszen úgy érzi, védenie kell ezeket a társadalmi intézményeket, félti őket.

„Honnan a félelem? Miért félünk egymástól? A félelem és az erőszak ördögi kört alkot. Nem lehetne úgy beszélgetnünk, hogy ne legyen félelem közöttünk? Hogyan lehetne ezen dolgozni? A szavaink tisztázása, a címkézés elkerülése nem segítene-e?”

Na, de többet nem idézek belőle, olvassa el végig, aki teheti. Átgondolt és higgadt szöveg, vallásosoknak és kevésbé vallásosoknak egyaránt fogyasztható.