Csak azért ölhették meg, mert az igazságról beszélt

Szombatra virradó éjjel Moszkvában a közvetlenül a Kreml mellett lévő Bolsoj Moszkvorecki-hídon ismeretlen tettesen megölték Borisz Nyemcov 55 éves orosz ellenzéki politikust. Szemtanúk szerint a gyilkosok egy fehér autóval hajtottak át a hídon, abból adtak le minimum 7-9 lövést a politikus hátába. Nyemcov egy ukrán nővel sétált a hídon, a beszámolók szerint neki nem esett baja, a rendőrség kihallgatja majd.

Borisz Nyemcov meggyilkolásának következményei azonban minden bizonnyal túlmutatnak majd magán a bűncselekményen, a példátlanul brutális tett ugyanis nemcsak jelzi a jelenlegi orosz politikai élet színvonalát, de a mostani már-már hidegháborús helyzetben komoly nemzetközi következményekkel is járhat. Nyemcov ugyanis nemcsak egy sima ellenzéki vezető volt, hanem Vlagyimir Putyin elnök és az általa kiépített rendszer legkomolyabb bírálója. Ha Oroszországban normálisan működne a demokrácia, Nyemcovot akár Putyin lehetséges ellenzéki kihívójának is lehetett volna nevezni.

Helyszínelők Nyemcov hullájánál (AFP)

Miniszterelnök-helyettesből harcos

Nyemcov 1959-ben született, a kilencvenes években, tehát viszonylag fiatalon került az orosz politika vezetői közé. Nyizsegorodszkaja megye első kormányzója volt, majd kormánytaggá vált, 1997 és 1998 között pedig miniszterelnök-helyettesként dolgozott. Már ekkor Borisz Jelcin lehetséges utódjaként emlegették. Többször választották parlamenti képviselővé is.

2000-ben azonban Vlagyimir Putyin került Oroszország élére, Nyemcov pedig az új elnök bírálójává vált. Már abban az időben arról írt, hogy Putyin vezetése alatt nem lehet Oroszországból olyan nyugatos, demokratikus berendezkedésű ország, amilyenről a 90-es évek első szabadon választott orosz vezetői álmodtak.

„Putyin vezetése alatt Oroszországból nem lesz Franciaország.”

- írta 2000-ben a New York Times-ba, és figyelmeztetett: Putyin nem visszaszorítani akarja az oligarchákat, hanem kibékülni velük, és a segítségükkel vezérelvű államot építene.

Putyin 15 éves uralma alatt Nyemcov fokozatosan kiszorult a politika legfőbb döntéshozói testületeiből, először a Gazprom igazgatótanácsából tették ki, majd miután Putyin újraértelmezte a Duma szerepét, Nyemcov a parlamentből is kiszorult. Néhány évig folytatta a helyi politizálást Nyizsnyij Novgorodban, de annak is vége lett, így Nyemcov teljesen kiszorult a politikai életből. A Kreml által befolyásolt médiában sem jelenhetett meg, egymás után alapított pártjait sorra szüntették meg, az általa szervezett tüntetésekre néhány ezer ember járkált ki.

Halálakor ő volt az 1990-ben alapított liberális demokrata RPR-Parnasz párt társelnöke és az orosz ellenzék koordinációs tanácsának tagja. Az ellenzéki szervezetekben igyekezett felszólalni Oroszország ukrajnai politikája és a Krím annektálása ellen is.

Vasárnapra az orosz ellenzék nagyszabású tüntetést tervezett Moszkvában, melyen a szónokok a Kreml Ukrajna-politikája ellen tiltakoztak volna. Ezen a tüntetésen Nyemcov lett volna az egyik vezérszónok. A megmozdulás most valószínűleg gyászmenetté alakul.

Nyemcov 2012-ben (AFP)

Putyin: Ez provokáció

A politikus halálára rövid idő alatt többen is reagáltak. Elsőként Putyin szóvivője tartott sajtótájékoztatót a Kreml falai alatt, nem messze a gyilkosság helyétől. A szóvivő elmondta, hogy az elnök arra utasította az orosz nyomozó bizottság, a belügyminisztérium és a szövetségi biztonsági szolgálat vezetőit, hogy hozzanak létre külön nyomozócsoportot Borisz Nyemcov meggyilkolásának felderítésére, és személyesen irányítsák a nyomozati eljárást.

Az elnök szavai szerint Nyemcov megölése

„minden jellemzőjében bérgyilkosság és kizárólag provokatív jellegű volt.”

Putyin mély részvétét fejezte ki a meggyilkolt politikus hozzátartozóinak.

Az orosz elnök szavait részben alátámasztja, hogy a Nyemcov-gyilkosság elkövetésének módja hasonlít a korábbi orosz megrendelt gyilkosságokra. A Quartz elemzése szerint a lőfegyverekkel elkövetett gyilkosságok szinte minden esetben megrendelésre történnek, mivel Oroszországban nagyon kevés embernek van fegyvere. Az elkövetők így nagy eséllyel vagy a maffia alacsonyabb beosztású tagjai, vagy az állambiztonsági szolgálatok munkatársai. Előbbi esetben kevésbé, utóbbiban inkább valószínű, hogy Putyin áll a merénylet mögött.

A Quartz felidézi, hogy Anna Politovszkaja ellenzéki újságírót is hasonlóan gyilkolták meg 2006-ban. Esetében a nyomozás kiderítette, hogy a tettesek között egy FSZB-alkalmazott is volt. Ezután viszont kihűlt a nyom, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat összezárt a nyomozás érdekei előtt, így a tetteseket nem sikerült előkeríteni. Könnyen lehet, hogy ez most sem lesz másképp.

Bár egyes szemtanúk szerint Nyemcov hullája két órán át feküdt a Moszkva folyó feletti hídon, a hivatalos tájékoztatás szerint az orosz rendőrség hamar lezárta a környéket, és nagy erőkkel folyik a hajtóvadászatot a tettes kézre kerítésére. A rendelkezésre álló források szerint a hatóságok tudják, milyen autóból nyitottak tüzet a politikusra, a Nyemcovval sétáló ukrán nő vallomása pedig újabb adatokkal szolgálhat.

Szombat délelőtt egy orosz tévé, a LifeNews egy név nélkül nyilatkozó, magas rangú illetékesre hivatkozva arról számolt be, hogy a nyomozás során nem zárják ki azt sem, hogy magánéleti indítékú gyilkosságot sem. Ennek persze kicsit terelés-szaga van, az orosz média jelentős része a Kreml kontrollja alatt van, kevés eséllyel jelenik meg olyasmi, ami Putyinnak kedvezőtlen lenne.

Mindenesetre a LifeNewsnak nyilatkozó illetékes azt mondta, hogy a Nyemcovval sétáló fiatal ukrán nő nemrég Svájcban járt, és abortusza volt, és Nyemcovtól esett teherbe. A tévé szerint a nő Anna Durickaja modell lehet. A LifeNews részletesen beszámolt Nyemcov magánéletéről is, és az egészből azt hozta ki, hogy lehetséges a féltékenységből elkövetett gyilkosság is. A tévé szerint azt is vizsgálják, hogy nem anyagi okból gyilkolták-e meg a politikust. Putyinnak mindkét forgatókönyv nagyon kényelmes lenne.

A tévé arról is beszámolt, hogy Nyemcov

„sok pénzt kapott külföldről”

és

„támogatta az ukrajnai háborúpárti erőket.”

Utóbbiak alatt az orosz média egész egyszerűen a szeparatisták ellen harcoló ukránokat érti. A LifeNews arról is spekulált, hogy Nyemcovot „nyugat szponzorai” ölethették meg.

Petro Porosenko ukrán elnök közleményében azt írta, hogy sokkolta Borisz Nyemcov halálának híre.

„Nyemcov Ukrajnát Oroszországgal összekötő hidacska volt, amelyet a gyilkosok leromboltak. Gondolom nem véletlenül. Nem kételkedem abban, hogy a gyilkosokat előbb vagy utóbb megbüntetik.”

- idézte Porosenkót az UNIAN hírügynökség.

Közleményben ítélte el a gyilkosságot a Fehér Ház is, Barack Obama is mielőbbi, független és mindenre kiterjedő vizsgálatot szorgalmazott.

Szombaton délelőtt Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök is megdöbbenésüket fejezték ki. Mindketten aljas tettnek nevezték a gyilkosságot és ők is felszólították az orosz hatóságokat arra, hogy pártatlan és gyors vizsgálatot folytassanak le.

Nyemcov barátai és politikustársai többféleképpen értelmezik a gyilkosságot, vannak, akik Putyint teszik felelőssé, és vannak, akik inkább úgy gondolják, hogy a tett a kelet-ukrajnai szakadárok műve volt, akik nem igazán szerették Nyemcovot, mert szerintük a politikus felelős az ukrajnai háború oroszellenes és ukránbarát narratívájának nyugati elterjedéséért.

Közben moszkvaiak virágokat visznek a gyilkosság színhelyére, Kijevben pedig az orosz nagykövetség előtt emlékeznek Nyemcovra.

Itt ölték meg Nyemcovot, a háttérben a Kreml (AFP)

Mihail Kaszjanov egykori orosz miniszterelnök, Nyemcov egyik ellenzéki politikustársa a gyilkosság helyszíne közelében újságíróknak nyilatkozva az igazság bajnokának nevezte az áldozatot.

„Elképzelhetetlen az, hogy az ellenzék egyik vezetőjét lelövik a Kreml falainál. Csak egy magyarázat lehet erre: azért ölték meg, mert az igazságról beszélt”.

Koronavírus Hírek, háttér
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.