Hála a túlpörgött politikusoknak, kezd paródiába csúszni a Buda-Cash–DRB-ügy. Magáról a százmiliárdos csalási-sikkasztási botrányról alig tudunk bármit, mert a vizsgálatot folytató Magyar Nemzeti Bank egyelőre nem tartja fontosnak, hogy homályos utalásokon túl bármiféle konkrétumot tárjon a közvélemény elé. Cserébe viszont a Fidesz – sőt, egy közleményre a politikától tök független MNB is beszállt – valami egészen furcsa manőverrel próbálja az MSZP-re tolni a balhét, miközben szépen összecsúsztatja a valóság és a képzelet birodalmát.

Ez csak a hét legnevetségesebb és legaggasztóbb dolog eddig, ami az ügyben elhangzott.

1. Szász Károly, a szocialista

Legutóbb a Bajnai-kormány alatti PSZÁF ellenőrizte a Buda-Cash-t 2010-ben – állította Rogán Antal kevéssel a botrány kirobbanása után. De ez nem igaz. A vizsgálatot lezáró, a brókercéget aprópénzre büntető határozatot Szász Károly írta alá, akit már a Fidesz nevezett ki.

2. A másik „szocialista” a Fidesz-KDNP EP-listáján indult

A Fidesz legerősebbnek szánt érve annak bizonyitására, hogy a Buda-Cash tőről metszett szoci: Bajnaitól kormányzati feladatot kapott olyan ember, aki korábban megfordult a Buda-Cash felügyelőbizottságában. A Fidesz meg is nevezte Antali Károlyt, mint Buda-Cash-fb-tagból lett Bajnai-kormánybiztost (a MÁV átszervezése volt a feladata). Arról egy szót sem szóltak, hogy volt egy másik érdekes tagja a felügyelőbizottságnak, Andrási Miklós, aki Bajnai alatt MÁV-elnök lett, majd már a Fidesz-kormány idején, 2010 nyarán a Magyar Energia Központ Nonprofit Kht. ügyvezetőjévé nevezték ki. Ráadásul Andrási nem sokkal 2009-es MÁV-elnöki kinevezése előtt még a Fidesz Európai Parlament-i listáján szerepelt.

(Egyébként meg elég elterjedt szokás Magyarországon, hogy jelentősebb, főleg az államal is üzletelő cégek igazgatóságaiba, felügyelőbizottságaiba politikus vagy jó politikai kapcsolatokkal rendelkező tagokat neveznek ki, tökéletesen értelmetlen dolog ez alapján politikai oldalhoz sorolni a cégeket.)

3. Gyarmati János = Gyarmati János

Erről az Index írt, és tényleg olyan, mint egy Szeszélyes Évszakok-jelenet. A Fidesz sajtóosztályán – és a Rogán Antalnak és Varga Mihálynak továbbpasszolt szajkózandó mondókákban – összetévesztették az egyik Gyarmati Jánost a másikkal. Gyarmati János volt a kilencvenes évek egyik legnagyobb brókerbotrányának, a Globex-ügynek az egyik fontos szereplője, és Gyarmati János volt a Buda-Cash egyik vezetője is. Csak hát nem ugyanaz a Gyarmati János. A Fidesz elismeri a hibát, de nem kér bocsánatot. (Sőt, közleményében még oktatja is sajtót, amiért „mosdatni próbálja” a komcsi csaló Gyarmatit.)

4. Orbán fájlalja, hogy nem csattant a bilincs, néhány perc múlva csattant a bilincs

Ez viszont már kifejezetten aggasztó dolog. Orbán Viktor a szokásos péntek reggeli, állami rádiónak adott interjújában arról beszélt, hogy ha ő irányítaná az igazságszolgáltatást, akkor már a hűvösön lennének a tettesek. Aztán nem sokkal később, 9:53-kor a rendőrség kiadott egy közleményt, hogy négy embert őrizetbe vettek (azóta olyan értesülések köröznek, hogy nem a Buda-Cash, hanem egy hozzá képest jelentéktelenül pici brókercég, a Hungária Értékpapír vezetőit csukták le).

5. Hat évig nem csinált semmit a pénzügyi felügyelet, de az utóbbi öt évről ne beszéljünk

Ha a Buda-Cash tényleg másfél évtizede dézsmálja az ügyfelei és a bankjai (a DRB bankcsoportban összevont korábbi takarékszövetkezetek) pénzét – konkrétumok hiányában még mindig nem tudjuk, hogy ez hogyan történt –, akkor a felelősség megoszlik a kurzusok alatti szabályozó hatóságok között. Még az első Orbán-kormány és az akkor létrehozott PSZÁF alatt indulhatott a csalássorozat, ami folytatódott az MSZP-kormányok, majd a kétharmados Fidesz-kormány alatt. Szász Károly egyébként a szocialista időszak 8 évéből két évig, 2004-ig vezette a pénzügyi felügyeletet. (Ebben az időben robbant ki minden idők egyik zavarosabb magyar ügye, a Kulcsár-ügy.)

6. Nem találták meg a csalást a régi adatbekérős módszerrel, de segített volna a gyakoribb ellenőrzés

Azért is az MSZP tehet a Buda-Cash csalásairól, mert elfogadtak egy törvényt, ami után három év helyett ötévente kell csak kötelező ellenőrzést tartani a brókercégeknél. 2010-ben végeztek egy átfogó, mélyreható ellenőrzést a Buda-Cashnél, és nem találtak semmi érdemi szabálytalanságot. Három év múlva az új törvények miatt a Buda-Cashnél nem ellenőriztek, a brókercéggel a csalásban összefonódó DRB bankcsoportnál viszont igen – és nem találtak semmit, megadták az engedélyt. 2015-ben aztán új módszerrel kezdett ellenőrizni az MNB – Windisch László MNB-alelnök szerint ennek lényege az, hogy nem csak bekértek adatokat, hanem a helyszínre is kimentek –, és rögtön rájöttek, hogy másfél évtizedes csalásról van szó. A lényeg tehát az, hogy az ellenőrzések módja, és nem a gyakorisága hozta az áttörést az MNB alelnöke szerint. Akkor viszont rejtély, hogy ritkább ellenőrzés miért lett volna valamiféle szocialistabrókercsalás.

7. Mi van a Széchenyi Bankkal és a bedőlt takarékokkal?

Érdekes, ahogy hullanak a kisebb bankok ma Magyarországon. Amikor például bedőlt a Széchenyi Bank, és elvitte a mi több milliárd forintunkat (49 százalékos állami tulajdon volt), ennek ellenére a korábban Fidesz-közelinek tartott tulajdonosát, Töröcskei Istvánt nem rángatták parlamenti bizottságok elé, és bizalmi állami vezetői állását, az Államadósság Kezelő Központ elnöki tisztét is hónapokig megtarthatta. A korábbi takarékszövetkezeti szektorban sokan figyelmeztető jelzésként értelmezték, hogy néhány renitensebb takaréknál (Soltvadkert, Körmend, Jógazda, Tisza, és a legnagyobb, az Orgovány) az MNB a takarékintegráció háttérszervezetének átvilágítása alapján súlyos hiányosságokat, esetenként fizetésképtelenséget is megállapított – de valahogy mindig sikerült megúszni a politikai hisztériát.