Az MTA szerint a finnugor nyelvrokonságot megkérdőjelező tankönyvek dilettáns álláspontot képviselnek

Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya honlapján jelentetett meg egy kemény hangvételű közleményt három, a közelmúltban megjelent, és a magyar nyelv rokonságáról állításokat megfogalmazó tankönyvről.

A kifogásolt a tankönyvek:

  • Herber Attila - Kampós András: Történelem munkafüzet 9-10. Kísérleti tankönyv. 1. kiadás. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2014.
  • Németh György - Borhegyi Péter: Történelem 9. Kísérleti tankönyvek. 1. kiadás. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. 2014.
  • Száray Miklós: Történelem 9. A négyosztályos gimnáziumok és a szakközépiskolák számára. Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013

A Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának állásfoglalása szerint pedig, szemben az e tankönyvekben állítottakkal,

A magyar nyelv finnugor rokonságának kérdéséről nem folyik vita a tudományban. Az említett kiadványok azon szöveghelyei, amelyek megkérdőjelezik a magyar nyelv finnugor rokonságát, nincsenek összhangban a tudomány jelenlegi állásával.

Valamint

azok az álláspontok, amelyek a magyar nyelv finnugor rokonságát megkérdőjelezik, nem tudományos, hanem dilettáns álláspontok. Szereptévesztés, ha egy tankönyv szerzője a tudományos és a dilettáns álláspont közti vitához kíván hozzájárulni.

Ezen kívül pedig még négy megállapítást tesznek:

"Egy tankönyvnek nem lehet feladata tudományos kérdésekben állást foglalni, feladata csupán az lehet, hogy a tudomány adott állása szerint elfogadott tudományos eredményeket közérthetően megfogalmazza, vagy különböző tudományos álláspontokat mutasson be.

Súlyos, tudománymódszertanilag elfogadhatatlan kategóriahibáról tanúskodnak azok az állítások, amelyek összekeverik a nyelvrokonságot a genetikai rokonsággal és a néprokonsággal. Ez a hiba egy tankönyvben különösen káros, mert hibás következtetésekhez vezet.

A tudomány természetesen folyamatosan változik. Ugyanakkor azt, hogy egy adott időpontban mely állítások tekinthetők elfogadottnak és melyek megcáfoltnak, nem az adott tudományág kutatási módszereinek alkalmazásában járatlan amatőrök, hanem tudományos közösségek döntik el.

A könyvkiadók súlyos felelőssége, hogy az ifjúság képzettségét, gondolkodását, szemléletét alapvetően befolyásoló oktatási anyagokat tankönyvvé nyilvánításuk előtt - az MTA segítségét igénybe véve - az azokban érintett diszciplínák kompetens szakembereivel véleményeztessék."

Végezetül pedig további olvasnivalóként ajánlják a Magyar Tudomány 2015. februári számában megjelenő részletes bírálatát e tankönyvek állításainak (Honti László: Quo vadis Schola Hungarica? Tények vagy blöffök képezik-e a tananyagot?). Ezt a tanulmányt itt lehet elolvasni.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.