Teljesen még nem bukott el Paks2, de vannak erre utaló jelek
2015 március 12., 23:58
A kormány nem mutatja meg a paksi szerződést, Brüsszelnek feladták a leckét
Nem teljesen egyértelmű, hogy mikor és mennyi derülhet ki abból, hogy mi alapján fúrta meg az Európai Bizottság a paksi bővítés üzemanyag-szállítási szerződését.
A Financial Times csütörtökön írta meg, hogy március elején az Európai Bizottság kollégiuma (vagyis a 28 ország biztosa) nem adott helyt a magyar kormány fellebbezésének, amit az Euratom döntése ellen nyújtott be. A döntés szerint nem léphet hatályba az a december 9-én kötött orosz-magyar szerződés, ami alapján az új paksi atomerőművekbe 20 évig csak a Roszatom szállíthat fűtőelemeket, vagyis üzemanyagot. A Financial Times cikkéig az egész ügyről semmit sem lehetett tudni, sem a bizottság, sem pedig a magyar kormány nem hozta nyilvánosságra a határozatot.
Pénteken Anna-Kaisa Itkonen bizottsági szóvivő elismerte, hogy van egy ilyen döntés, de azt mondta, hogy sokkal többet nem árulhat el, mert „a dokumentumok, amelyeken a döntés alapult, titkosítottak”. Magyar oldalról úgy értesültünk, hogy itt magára a szerződésre gondolt, amit a beruházásban érintett orosz és magyar cégek kötöttek egymással.
A szóvivő azonban azt is hozzátette, hogy „úgy informáltak minket, hogy a magyar hatóságok beleegyeztek abba, hogy feloldják ezen dokumentumok minősítését, és az a törekvésünk, hogy nyilvánosságra hozzuk olyan mértékben, amennyire csak lehetséges”.
Értesülésünk szerint a magyar kormány semmit sem tervez nyilvánosságra hozni, de valóban felhatalmazta a bizottságot, hogy belátásuk szerint nyilvánosságra hozzák az ügyből azt, ami szerintük a nyilvánosságra tartozik. Ezzel úgy járt el a magyar kormány mint a népmesei szereplő, aki hozott is ajándékot is meg nem is. Ugyanis a bizottság felhatalmazása közben arra is figyelmeztette Budapest Brüsszelt, hogy a szerződésben minősített adatok vannak. A magyar kormány lényegében Brüsszelre hagyta, hogy ezeket válogassák ki, és keressék meg azokat a részeket, amiket ki lehet adni a nyilvánosságnak. Úgy tudjuk, hogy a bizottság brüsszeli jogászai most azon törik a fejüket, hogy akkor mit kell kihúzni a szövegből.
Direkt mentünk a falnak?
A Népszabadság arról ír, hogy nem érhette váratlanul a magyar kormányt az Euratom döntése. Az EU szabályai ugyanis világosan kimondják, az Euratomnak alá kell írnia minden fűtőanyagbeszerzési szerződést, amit egy tagállam egy nem EU-taggal köt. Vagyis nem utólag, a szerződés megkötése után kellett volna azt engedélyeztetni, mert az szerződéseket nem lehet érvényesnek tekinteni, amíg az Euratom alá nem írja.
Finn példa
Finnországnak szintén érvényes szerződése van az oroszokkal atomerőmű építésére, és ők is a Roszatomtól vesznek fűtőelemet bele, az a beruházás 2018-ban indulna. Ott az Euratom nem emelt kifogást az üzemanyag-beszerzési szerződéssel szemben.
Valószínűleg azért nem, a finn szerződés (ami a magyarral szemben nincs titkosítva) arról szól, hogy az erőmű beindítása utáni 7. és 10. év között nemzetközi tendert írnak ki a fűtőelemek beszerzésére. A magyar szerződésben viszont az van, hogy 20 évig csak a Roszatom hozhat fűtőelemeket az új paksi erőművekbe.
A finn tenderrel egyébként a Roszatom nem vállalt nagy kockázatot, mert az általuk épített atomerőművekhez más cég nem gyárt fűtőelemeket. Eddig egy ukrán és egy cseh erőműben kísérleteztek azzal, hogy amerikai üzemanyagot helyezzenek szovjet típusú reaktorba, de a tapasztalatok egyik esetben sem voltak megnyugtatóak. A mai állás szerint szinte esélytelen, hogy egy tenderen meg lehessen verni a Roszatomot abban, hogy ki tud olcsóbb és jobb fűtőelemet szállítani egy Roszatom által fejlesztett erőműbe. Persze ha sok ilyen erőmű épül addig, akkor már megérhet más cégnek is belépnie erre a piacra.
Húzzuk az időt?
Hogy miért nem alkalmazták a magyar szerződésben a finn példát, és miért utólag próbálta a magyar kormány lenyomni az EU torkán a szerződést, az egyáltalán nem világos.
Innentől csak találgatások vannak.
- Lehet, hogy a magyar kormány azt hitte, hogy ha kész helyzet elé állítják az Euratomot, akkor az utólag már nem akar beleszólni a szerződésbe?
- Lehet, hogy az oroszok mégse akarják a mostani gazdasági helyzetükre tekintettel finanszírozni a paksi bővítést, ezért tudatosan kerültek rossz elemek a szerződésbe, hogy az EU-ra lehessen fogni a késlekedést?
- Lehet, hogy az orosz és magyar döntéshozók nem ismerik az uniós jogot?
Az Európai Bizottság most nem csak azon gondolkodik, hogy a magyar-orosz szerződésből mit hozzon nyilvánosságra, hanem két másik vonalon is vizsgálják a paksi bővítést. Azt is nézik, hogy a pénzügyi konstrukció számíthat-e tiltott állami támogatásnak, és azt is, hogy versenyjogot sértett-e a magyar kormány, amikor tender nélkül bízta meg a Roszatomot az építkezéssel.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.