Teljesen még nem bukott el Paks2, de vannak erre utaló jelek

A Greenpeace tiltakozó akciója a Clark Ádám téren 2014. január 30--án. MTI Fotó: Mohai Balázs

Úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság a tervezett formájában nem engedi megépíteni az új paksi atomerőműveket. A teljes bukás még nem következik a most nyilvánosságra hozott döntésből, de van még muníció Brüsszelben. És egyáltalán nem biztos, hogy Moszkva és Budapest is akarja még a nagy építkezést.

A magyar kormány legalább egy hete tudja, hogy baj van

Az Európai Bizottság egyelőre annyiról döntött, hogy helyt ad az Euratom döntésének, amely nem járul hozzá, hogy Paks 2-nek kizárólag az orosz Roszatom szállítson fűtőelemeket. (A fűtőelem az atomerőmű üzemanyaga. Az Euratom pedig az Európai Bizottság felügyelete alatt működő atomenergiával foglalkozó ügynökség, és az EU-ban minden jelentős nukleáris beruházást jóvá kell hagyatni vele.)

Az Euratom már korábban jelezte, hogy a fűtőanyagok kizárólagos, egyoldalú beszerzése nem fér bele az uniós jogba. A döntésről a magyar kormányt is értesítették. A magyar kormány ezután fellebbezett az Európai Bizottságnál a határozat ellen. A bizottságban a múlt héten döntöttek úgy a biztosok, hogy nem adnak helyt a magyar kormány tiltakozásának. A bizottság ezután megkérdezte a magyar kormányt, hogy a döntést nyilvánosságra hozhatják-e, amire a magyar kormány egyelőre nem reagált. A Financial Times viszont tudomást szerzett róla, és csütörtök este megírták.

Vagyis a magyar kormány legalább egy hete tudja már, hogy az oroszokkal kötött szerződés jelenlegi formájában elbukott, fenntarthatatlan, és még régebb óta tudja, hogy valószínűleg baj lesz a szerződéssel.

Egy decemberben aláírt szerződésbe kötöttek bele

Paks 2 megépítéséről már 2014 januárjában megállapodott Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin Moszkvában, ám fűtőelemekről az akkori szerződésekben még szó sem volt.

A fűtőelemekről szóló szerződést csak tavaly december 9-én írta alá az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. és az orosz Joint-Stock Company Nizhny Novgorod Engineering Company Atomenergoproekt.

Az akkori megállapodás szerint a magyar fél az új erőművek elkészültétől számított első húsz évben kizárólag a Roszatomtól vesz fűtőelemeket. A nagy mennyiségre tekintettel pedig az oroszok árkedvezményt adtak.

Minden leáll most?

A Financial Times azt írja, hogy ezen megállapodás elutasításával a bizottság az egész paksi beruházást leállította. Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár viszont azt mondta, hogy „nem igaz, hogy az Európai Unió blokkolta volna a Paks II. atomerőmű építését”.

Perger András, az Energiaklub munkatársa azt mondta, hogy az a kérdés, hogy pontosan mi áll a magyar-orosz szerződésben. Ha az van benne, hogy az építkezés feltétele, hogy az üzemanyagot az oroszok adják (mert például csak így éri meg nekik az egész), akkor a mostani EU-s döntés tényleg mindent leállított. Ha viszont a szerződés többi része érvényesíthető az üzemanyagról szóló rész nélkül is, akkor akár el is kezdődhet Paks 2 építése, csak valamikor majd módosítani kell ezen a részen. Mivel a szerződések titkosak, ezért ezt egyelőre nem lehet megállapítani.

Mi lesz most?

Három eset lehetséges.

  1. Hagyjuk a fenébe az egészet. Az oroszoknak úgysincs most erre pénzük, a magyar kormány is rájött, hogy nem éri meg az egész, és az EU-ra lehet fogni a beruházás leállítását. Vannak erről pletykák kormányzati körökben is.
  2. Újratárgyalja a kormány (illetve az MVM) az oroszokkal a fűtőelemek szállításáról szóló szerződést. Az oroszok lemondanak a kizárólagos beszállításról. A Népszabadság egy hete arról írt, hogy már el is kezdődtek a tárgyalások az amerikai Westinghouse nevű céggel, hogy ők is szállíthatnak fűtőelemeket, és erről szó volt már Putyin budapesti látogatásakor is. A lap értesülése szerit a Rothschild-csoport és a német Hengeler Mueller tanácsadó cég dolgoznak az új konstrukción.
  3. Magyarország megtámadja az Euratom döntését az EU luxemburgi bíróságán. Ez több évre is elhúzhatja az ügy lezárását.

Ha a középső megoldás lesz, vagyis az amerikaiak beszállnak az üzemanyagszállításba, akkor át kell számolni a beruházás költségeit, hiszen abban az esetben az orosz árkedvezmény sem élne tovább, amit a 20 éves folyamatos megrendelés után kapnánk. Perger András azt mondta, hogy technológiai szempontból lehetséges, hogy amerikai fűtőelemmel menjen egy orosz gyártmányú reaktor. Ukrajnába is szállít most a Westinghouse orosz reaktorba fűtőelemeket, és kísérleteztek ezzel Csehországban is, igaz ott nem voltak elégedettek, és visszaálltak az orosz beszállítóra.

És ha ezt rendezzük, akkor minden oké lesz?

Az Európai Bizottság még legalább két ügyben vizsgálja a paksi bővítést, és ez a két ügy az egész konstrukció lényegét érinti. Ránézésre ezek komolyabb ügyeknek tűnnek, mint a fűtőanyag-kérdés.

Egyrészt folyik egy vizsgálat, ami azt nézi, hogy tiltott állami támogatásnak számít-e, hogy teljesen állami hitelből épül Paks 2. Nem torzítja-e aránytalanul az árampiacot a hatalmas beruházás, hogy nincs megtérülési követelmény, az állam mindenképpen kifizeti. Ha a bizottság itt problémát talál, akkor az egész finanszírozási rendszer bukna, és aligha lehet majd megépíttetni az oroszokkal a reaktorokat.

Másrészt folyik egy versenyjogi vizsgálat is, ami azt nézi, hogy nem sérti-e az uniós jogot, hogy tender nélkül nyerték el az oroszok munkát. Itt is alapjában fúrhatja meg az egész beruházást a bizottság.

Ez a két vizsgálat még előkészítési fázisban van, és nem tudni, hogy egyáltalán lesz-e belőlük hivatalos eljárás Magyarország ellen. Mindkét ügyben még csak azt vizsgálják, hogy legyen-e hivatalos vizsgálat.

Nagy kérdés, hogy mennyire erősek a politikai aggályok a bizottságban az ellen, hogy Pakson az oroszok építkezhetnek. Amennyiben a bizottság politikailag motivált döntést hozott a fűtőelemügyben is, akkor újabb buktatók jöhetnek.