A mostanában aktívan feltárt, minden korábbi sejtést felülmúlóan nagy károkat okozó brókerügyekről meglehetősen hiányosan kommunikáló jegybank már megint politizálni kezdett, most azért, mert az MSZP elnöke szerintük félreértett valamit, sőt, tudatos zavarkeltéssel vádolja a politikust. Pedig a pénzügyi felügyeleti feladatokat ellátó MNB eleve nem kommunikál elég világosan a most kirobbant ügyekben.

De hogy valami jó is legyen a "független" jegybank legújabb bizarr közleményében, legalább néhány bekezdésben elmondják, hogy most épp hogy állnak az állítólag 150 milliárd forintnyi fiktív kötvénnyel kapcsolatban folyó vizsgálódással. Ebben a korábbi jelzéseknél valamivel világosabban írják le a Quaestoros csalás lényegét.

A lényeg az, hogy a felügyelet szerint a "legális", 70 milliárd forintos keretből történő kötvénykibocsátással (amiből a csődig 58 milliárdot bocsátottak ki) nem volt semmi gond. (Pedig sokan támadják a felügyeletet, hogy miért engedélyezett egy tízmilliós tőkével és megkérdőjelezhető fedezettel rendelkező cégcsoportnak egy ilyen hatalmas kötvénykibocsátást.)

A gond az MNB szerint ott kezdődött, hogy a Quaestor kamukötvényeket is kibocsátott.

Pedig lehetne amellett is érvelni, hogy a felügyelet elég nagyokat mulasztott a kötvénykibocsátás engedélyezésével.

De íme a történet a jegybank megfogalmazásában:

"A visszaélés – a vizsgálat jelen állása szerint – azáltal valósulhatott meg, hogy a befektetési szolgáltató a kötvényvásárlási céllal nála befektetőknek nagy összegben hamis igazolást állíthatott ki, s a valóságban nem keletkeztette meg a kötvényt, így azt se lejegyezni, se adás-vétel útján megszerezni nem lehetett.

A befektetési szolgáltató tehát azt a látszatot keltette, mintha az embereknek a pénzükért cserébe értékpapírt (ez esetben Quaestor kötvényt) helyezett volna el a nála megnyitott értékpapírszámlán. Ugyanakkor a valóságban csak átvette az emberek pénzét, de valós értékpapírt nem adott cserébe. Fontos tehát tisztán látni, hogy ezen visszaélésnek, azaz nem létező értékpapír hamis igazolások útján, a befektetők és a hatóságok megtévesztésével történő értékesítésének nincsen köze ahhoz, hogy egy egyébként legális, tehát a felügyelet által engedélyezett formában lett volna lehetősége a kibocsátónak tényleges kötvényt kibocsátani, a befektetési szolgáltatónak pedig azt értékesíteni.

A kibocsátó 2007-ben szerzett első ízben felügyeleti engedélyt nyilvános kötvénykibocsátásra, az engedélyezett keretösszeg már ekkor 50 milliárd forint volt. 2007-től kezdve a kibocsátó minden évben rendelkezett engedélyezett kötvényprogrammal. A kibocsátó összes jogszerűen – tehát a felügyeleti engedélyen alapuló - kibocsátott kötvényállománya ma mintegy 58 milliárd forint, mely összeg a kibocsátási tájékoztató szerint a mintegy 100 milliárd forint konszolidált mérlegfőösszegű Quaestor-csoport finanszírozását szolgálta.

A gyanított visszaélés ugyanakkor nem a jogszerű kötvényprogram keretében, hanem nem létező kötvények nagy tömegű „értékesítésével” történhetett meg. Utóbbiaknál a befektető úgy tudta, hogy kötvény vásárolt, de valójában nem kapott papírt a pénzéért."